BAUER TAMÁS (SZDSZ): Elnök Úr! Váen paní poslanka, stimati domnule. Tisztelt Országgyûlés! A Szabad Demokraták Szövetsége számára mindig fontos volt, hogy Magyarország európai szintû kisebbségi politikát folytasson és a saját lelkiismeretünknek megfelelõ kisebbségi politikát folytasson. Éppen ezért nekünk nem most jutott eszünkbe, mint Torgyán Józsefnek, hogy helyes, ha a pártok listáikon behoznak kisebbségi képviselõket az Országgyûlésbe, hanem az elsõ demokratikus parlamenti választáson. A Szabad Demokraták Szövetsége 1990-ben négy magyar kisebbség képviselõjét hozta be a Magyar Országgyûlésbe, és amire én külön büszke vagyok: a magyar történelemben az elsõ két roma képviselõt a Szabad Demokraták Szövetsége hozta be az Országgyûlésbe, és a jelenlegi képviselõcsoportunkban is ott ülnek a kisebbségek képviselõi.
Ez bizonyos tekintetben megnyugtató megoldás. Szeretném azonban eloszlatni a Gellért Kis-Tabajdi-Torgyán-tengelynek azt a jó szándékú félreértését, amirõl Mészáros István képviselõtársam már beszélt, hogy itt alkotmányos mulasztás van. Tisztelt képviselõtársaim, az alkotmány annyit mond, hogy a Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élõ nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. Az alkotmányt szó szerint kell érteni, ott képviseletrõl és nem országgyûlési képviseletrõl van szó. Az Alkotmánybíróság '92-es és '94- es döntéseibõl világos, hogy ugyanúgy, ahogy a helyi kisebbségi önkormányzatokkal helyi szinten valósult meg a képviselet, az országos kisebbségi önkormányzatokkal országos szinten is megvalósult a kisebbségek politikai képviselete. Ezzel az alkotmányos mulasztás megszûnt.
A kérdés az, hogy ellentét van a két kétharmados törvény, a kisebbségi és a választójogi törvény között, amit - politikai igényt kielégítve - meg kell próbálni megoldani, mint errõl Mészáros István már beszélt. Az a megoldási kísérlet azonban, amelyet a kormány képviselõtársaink javaslatára benyújtott, szerintem nem alkotmányos.
(11.00)
Legalább három ponton nem alkotmányos:
Nem alkotmányos a választás kettéválasztása májusra és októberre. Alkotmányunk arról beszél, hogy a választópolgárok Országgyûlést választanak, és nem az Országgyûlés egyes részeit.
Nem alkotmányos a háromszavazatos rendszer, mert sérti a választójog egyenlõségének alapvetõ alkotmányos elvét. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) És ezért ezt mi nem tudjuk elfogadni.
Nem alkotmányos továbbá - és ebben Németh Zsolttal nem tudok egyetérteni - a jelölés monopolizálása. Nem alkotmányos az, hogy egy '98-as választáson csak a '94-ben megválasztott kisebbségi önkormányzat állíthasson jelöltet. Ez olyan dolog, mintha '98-ban Nagykanizsa országgyûlési képviselõjelöltjét csak a '94-ben megválasztott városi önkormányzati testület választaná, amely kétségtelenül legitim képviselõje a város lakosságának, csak egy más idõpontban, más céllal megválasztott képviselet.
Ezen a három ponton - az októberi idõponton, a háromszavazatos rendszeren és a jelölés eme monopolizáltságán - mindenképpen változtatni kell ahhoz, hogy alkotmányos törvényt alkothassunk a következõ hetekben. Ezek a problémák abból adódnak, hogy a törvényjavaslatot kidolgozó képviselõtársaink olyan megoldást kerestek, amely garantálja a kisebbségi képviselõk jelenlétét a parlamentben, holott a népképviseleti választás elvével nem fér össze az, hogy valakinek mindenképpen mandátumhoz kell jutni a parlamentben. Azzal csak az fér össze, ha az egyenlõ választójog elve alapján választhatnak ilyen képviselõt, ha megkapja a kellõ támogatást.
Az utolsó megjegyzésem - az idõ szorítása miatt - ezzel összefüggésben arra irányul, hogy itt Torgyán József már megint elõhozta a második kamara elvét, mint ami megoldhatja a kisebbségek képviseletét. Ez egy félreértés, tisztelt képviselõtársaim! Nemcsak az egykamarás parlamenttel nem fér össze a kisebbségek garantált alanyi jogú képviselete, de a demokratikus kétkamarás parlamenttel sem. A demokratikus kétkamarás parlamentekben az európai kontinensen mindenütt ugyanúgy választják a képviselõket vagy választott testületek delegálják, mint az egykamarás parlamentekben. Az, amit Torgyán József javasol, nem második kamara a modern demokráciában, hanem egyfajta fõrendi ház, és az támogathatja ezt, aki fõrendi házat, lordok házát akar ma Magyarországon. Ilyen a modern demokráciákban nincs, és szerintünk ne is legyen!
Köszönöm a figyelmet. (Taps. - Közbeszólások: Az Egyesült Államokban nincs? - Bauer Tamás és Gyimóthy Géza konzultálnak.)