DR. KISS RÓBERT (SZDSZ): Tisztelt Országgyûlés! Az Országgyûlés tegnapi ülésén, napirend elõtti felszólalásra adott válaszában a környezetvédelmi miniszter környezetvédelmi szempontból sajnálatosnak nevezte a hágai nemzetközi bíróság döntését.
Sok szakértõi véleményt ismerünk már, így a hágai pert elõkészítõ szakértõi csoportét, magáét a bíróságét, a Magyar Tudományos Akadémia nyolcvanas években kialakított álláspontját, a miniszterelnök által felkért tanácsadó testület véleményét, és még lehetne ezeket a véleményeket sorolni. Ezek közül, azt hiszem, mindannyiunk számára leginkább a környezetvédelmi miniszter véleménye hiányzik.
Tudjuk, hogy a duzzasztás a víz mozgásának lelassulásával jár, a hordalék, így a szennyezõanyagok is lerakódnak és a tározóban felhalmozódnak. Erre talán legjobb példa a kiskörei víztározó, ahol a hasonló síkvidéki erõmû megépítésével újra kialakult egy lápos, mocsaras vidék, úgy is mondhatnánk, hogy új Ecsedi-láp. A vízszint változásával a talajvíz mozgásiránya így gyakran változik, ezért a víztisztító hatású aprószemcsés réteg kimosódik.
(14.40)
Így az ivóvízkutak a vízlépcsõ alatt fokozatosan elapadnak, fölötte pedig - ivóvizünket elvéve, megmérgezve - elszennyezõdnek. A vízmozgás egyes növények kipusztulását eredményezi, míg a vízszintkülönbség a vízi élõlények - elsõsorban a halak - mozgását akadályozza, és szintén pusztuláshoz vezet. Ezenkívül azt is kell még hangsúlyozni, hogy egyes történelmi szempontból is fontos települések, illetve területek - mint például Esztergom - mély fekvésû részei a duzzasztott vízszint alá kerülnek, illetve a vízmozgás útján a szennyezett víz elöntheti a pincéket és a vízelvezetõ árkokat.
Tisztelt Államtitkár Asszony! Ezek után kérdezem, hogy ön, illetve a miniszter úr szerint milyen környezetvédelmi hatások várhatók egy alsó vízlépcsõ megépítése és a rendszer csúcsrajáratása esetén. Köszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiban. - Közbeszólás ugyanonnan: Bravó!)