HORN GYULA miniszterelnök: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! A múlt héten kedden Medgyessy Péter pénzügyminiszter úrral és Surányi Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével a következõkben állapodtunk meg: február 17-én, holnap a Magyar Köztársaság visszafizeti a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló hiteltörlesztési kötelezettségét. Hogy pontos legyen, mirõl van szó: 1991-ben - még az elõzõ kormány - többek között 158 millió dollár összegû hitelt vett fel. Ennek törlesztésére kerül sor most a holnapi nappal.
Hangsúlyozni szeretném, azért van ennek nagy jelentõsége, mert nem csupán több mint 6-6,5 milliárd forint kamatmegtakarítást érünk el vele, hanem gyakorlatilag a holnapi nappal elérkeztünk ahhoz a naphoz, hogy a Valutaalaphoz 1982-ben, 16 évvel ezelõtt történt csatlakozásunk óta elõször nem lesz tartozásunk az intézménnyel szemben. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Lépésünket a következõk tették lehetõvé: 1998. február 14-én, vagyis a múlt szombaton lezárult a '96. március 15-én kötött 23 hónapos készenlétihitel-megállapodás. A Valutaalappal kötött megállapodás valamennyi pontját a kormány teljesítette. Hangsúlyozni szeretném, ebben az évtizedben elõször fordul elõ, hogy Magyarország elejétõl végéig teljesítette a Valutaalappal kötött megállapodás valamennyi pontját. Fontos körülmény az is, hogy a készenléti hitel 1996 márciusi jóváhagyása után a Valutaalap igazgatótanácsa az elõírások szerint a Magyarországgal kapcsolatos három felülvizsgálati jelentést megtárgyalta, és minden esetben azt jóváhagyta.
Meg kívánom jegyezni, hogy Magyarországnak lehetõsége lett volna ezen készenléti hitelmegállapodásnak megfelelõen hiteleket leírni, azonban ezzel a lehetõséggel nem élt. Ugyanakkor tény, hogy a Valutaalap az elmúlt 23 hónap során cselekvõ részese volt Magyarország nemzetközi kapcsolati rendszerének. Bár rendkívül szigorú feltételeket szabott, lényegében a fejlett világ követelményeit képviselte. Rajta keresztül megtapasztaltuk azt, hogy a leendõ szövetségeseink, mai partnereink milyen gazdasági, intézményi elvárásokat - hozzáteszem -, szabványokat is támasztanak Magyarországgal szemben. Hangsúlyozni szeretném továbbá, hogy a Nemzetközi Valutaalap lényegében nem támasztott egyetlen olyan követelményt sem, amely ellentétes lenne Magyarország nemzeti érdekeivel és céljaival. Sõt, a Nemzetközi Valutaalap az ország teljesítményére támaszkodva hozzájárult, hogy folyamatosan erõsítse Magyarország nemzetközi pénzügyi, gazdasági és ezen keresztül politikai hírnevét. Nos, ezzel a holnapi lépéssel gyakorlatilag deklaráltan is lezárult a rendszerváltást követõ gazdasági visszaesés és az annak kezelése miatt elkerülhetetlen gazdasági kiigazítás korszaka.
A nagy léptékû elõrehaladást jól mutatja, hogy tavaly, 1997-ben a folyó fizetési mérleg hiánya 1 milliárd dollár alatt maradt. Meg kívánom jegyezni, hogy a tavalyi fizetésimérleg-hiány egynegyede az 1994. évi csúcsértéknek, az akkori fizetésimérleg-hiánynak. Az ország nettó adóssága a tulajdonosi hitelek nélkül ma már csak mintegy 10 milliárd dollár, alig fele az 1994. évinek. Lényegesen csökkent a Valutaalap-program idõszakában az államháztartás hiánya s különösen az állam eladósodottsága. Ez az utóbbi az éves GDP-hez viszonyítva 1994- ben még 86 százalék volt, tavaly pedig 65 százalék alá mérséklõdött.
A kormány teljesítette azt is, hogy 1996-ban és '97-ben az infláció a tervezett 5 százalékpont mértékben mérséklõdött. Nagyon fontosnak tartjuk azt is megemlíteni, hogy a stabilizáció idõszakában elkerültük a gazdasági visszaesést, sõt, tavaly már mintegy 4 százalékos gazdasági növekedés valósult meg anélkül, hogy romlott volna az ország külsõ egyensúlyi helyzete. Nagyon fontosnak tartom, hogy mindezen elõrehaladások jegyében a Nemzetközi Valutaalap a program teljesítésének bemutatásával nagyon sokat tett nemzetközi pénzügyi partnereink megnyugtatása, illetve vállalkozó kedvének, beruházási hajlandóságának erõsítése érdekében. Így 1997-ben az ide áramló külföldi tõke összege közel kétszerese az 1994. évinek. Azonkívül olcsóbbá vált az állam és a vállalkozók által felvett hitel is. Mindez lehetõvé tette a gazdasági növekedést, a szerkezetátalakítást és munkahelyek teremtését. (Zaj.) Azért szeretném mindezt aláhúzni, tisztelt képviselõtársaim, mert Magyarország olyan idõszakban állt helyt a nemzetközi követelményekkel összefüggésben, amikor föl kellett számolni a múlt hibáit, és ugyanakkor mindezekkel a programokkal kapcsolatban rendkívül nagy megpróbáltatással kerültek szembe a gazdaság szereplõi és a társadalom döntõ többségének képviselõi.
(15.10)
A gazdaság ma jó alapokon áll, és megkezdõdött az életszínvonal, a reálbérek, a reálnyugdíjak folyamatos növekedése, és ami még fontosabb, mindezen eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a gazdasági növekedés és az életszínvonal-emelkedés további kilátásai is kedvezõek.
Hangsúlyozni szeretném: nagyon fontos, hogy ebben a mostani és a következõ kormány is megõrizze a gazdasági-pénzügyi stabilizáció eredményeit. Mint ahogy az is fontos, hogy most szembesülünk az európai uniós csatlakozási tárgyalások követelményeivel, amellyel összefüggésben a kormány integrációs kabinetje és a kormány egy konkrét munkaprogramot alakított ki az 1998-as évre.
Tehát összességében, tisztelt képviselõtársaim, elmondhatjuk azt, hogy megszûnt Magyarország pénzügyi függõsége a Nemzetközi Valutaalaptól. Kapcsolatunk ezentúl az intézmény alapokmányával összhangban konzultációs jellegû, valamint technikai jellegû együttmûködés. Nos, természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy nem mi diktálunk a világnak, de mindenképpen nagyon értékes ez az elõrehozott törlesztés, hiszen a holnapi nappal hazánk lekerül a Nemzetközi Valutaalap támogatására szoruló országok listájáról. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy Magyarország a stabilizációval, a reformokkal ismét a közép-kelet-európai átalakulás élére kerül. Ezért is tartom ezt fontosnak, és ezért is tartottuk szükségesnek, hogy mindezt önöknek elmondjuk.
Tisztelt Országgyûlés! Engedjék meg, hogy a közbiztonság néhány idõszerû kérdésérõl szóljak. (Zaj az ellenzéki pártok soraiban.) Mielõtt ismertetnék néhány konkrét elhatározást, hadd hívjam fel a szíves figyelmüket arra, hogy az elmúlt három és fél év alatt a kormány szinte minden egyes tagja nagyon sok alkalommal foglalkozott a közbiztonság helyzetével és a szükséges lépésekkel, intézkedésekkel, a konkrét tennivalókkal.
Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy a közbiztonság helyzetével összefüggésben nem elõször fogalmazzuk meg az elégedetlenséget, hiszen 1997 januárjában itt, a szomszédos Kongresszusi teremben kifejeztük azt, hogy a közbiztonság állapotát elfogadhatatlannak tartjuk (Közbeszólás a Független Kisgazdapárt soraiból: Felelõs kormány!), és ennek megteremtése társadalmi fontosságú.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a mai közbiztonság az 1990-97 között zajlott rendszerváltás terméke. Senkinek nincs oka szûk pártpolitikai szempontból kezelni a közbiztonság helyzetét! Hadd említsem meg, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy 1990 és '94 között például évenként több gyilkosságot követtek el, mint '95 és '97 között; több gépkocsilopásra került sor (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.), és hadd ne soroljam tovább. Ez természetesen nem vigasz - de ténynek tény! (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiból: Persze, a külföldiek...! - Közbeszólások, zaj.)
Hozzá szeretném tenni azt is, hogy igen, a hatóságok - köztük a rendõrség - megszenvedték a pénzhiányt, megszenvedték a megszorításokat. De meg kell mondanom azt is, hogy '90-94 között sem kezelték kiemelten a hatóságok - köztük a rendõrség - pénzügyi- költségvetési igényeit. (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Ez is a tényekhez tartozik, hölgyeim és uraim! Az is tény, hogy '97-98-ban prioritást biztosítottunk a rendõrség anyagi-pénzügyi problémái rendezésének és ezen keresztül költségvetési támogatásának. Vagy emlékeztetni kívánom önöket a '94-95-ös úgynevezett paprikahamisítási ügy tanulságaira, amikor kiderült, hogy 1990 és '94 között Magyarországon gyakorlatilag szétesett a termékek minõségi ellenõrzési rendszere. Ez is hozzátartozik a tényekhez.
Tény azonban - és ez mind a hét esztendõre vonatkozik -, hogy a bûnüldözés és az igazságszolgáltatás nem tartott lépést a bûnözés terjedésével. Nem magyarországi sajátosságról van szó - félreértés ne legyen -, és nem csupán közép-kelet-európai jelenségrõl, hanem arról van szó, hogy a fejlett országok is szinte évenként kényszerülnek felülvizsgálni a közbiztonság terén kialakult helyzetet és nagyon komoly átfogó intézkedéseket tenni.
Külön, több ízben is foglalkozott ezzel az Európa Parlament, vagy 1996 decemberében az Európai Unió dublini csúcstalálkozóján kiemelt téma volt a szervezett bûnözés elleni fellépés, a kábítószer elleni harc, a korrupció elleni fellépések és így tovább, tehát a nálunknál jóval fejlettebb országokban is. Éppen ezért mindaz, amit február 12- én - múlt hét csütörtökön - a kormány elhatározott, az egy olyan program, amely gyors és minél elõbbi intézkedéseket igényel.
Hangsúlyozni szeretném: a kormány ezt az ötpontos programját - ahogy a sajtótájékoztatón is bejelentettem - teljes egyetértésben, konszenzussal hozta meg. Tehát nem koalíciós vitatéma, hölgyeim és uraim, a közbiztonság helyzete és a szükséges intézkedések megtétele. (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Szilárd álláspontom, hogy közbiztonság akkor van, ha az állampolgár annak érzi a kialakult állapotot. (Dr. Pusztai Erzsébet: Ez fantasztikus! - Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Ezt még nem érzik az állampolgárok, hogy közbiztonságban élnek.
A másik, ami nagyon fontos, hogy a közbiztonság sokszereplõs ügy: rendõrség, határõrség, adóhatóság, vám- és pénzügyõrség, nemzetbiztonsági bizottság, információs hivatal, illegális foglalkoztatás, áruellenõrzés, és nem utolsósorban törvényalkotás, törvényalkalmazás, igazságszolgáltatás. De hozzáteszek még valamit: ugyanúgy feladata hozzájárulni a közbiztonság erõsítéséhez a parlamentnek, illetékes bizottságainak, mint a civil szervezeteknek is. Tehát sokszereplõs ügyrõl, sok tényezõrõl van szó.
1994 szeptemberétõl a kormány többrendbeli intézkedéseket tett. Emlékeztetni kívánok mindenkit arra, hogy 1994 szeptemberétõl születtek meg olyan alaptörvények, mint a határõrségrõl, a vámról, a menekültügyrõl, a jövedéki ügyrõl, a fogyasztóvédelemrõl és több minden másról szólók, míg az elõzõ ciklusban pedig a rendõrségrõl szóló törvény. Sok új jogszabály született, amelynek célja az volt, hogy hogyan és miként lehet bõvíteni a bûncselekménybe sorolható esetek, ügyek körét, és hogyan lehet megszigorítani az ezzel összefüggõ büntetést. Vagy például a rendõrség, a határõrség, a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága, az APEH létszámnövelési támogatást, hatáskör-kiszélesítést és pénzügyi támogatást is kapott megnövekedett feladataihoz. Hozzáteszem rögtön: mindaz, amit tettünk - ez utóbbi terén is -, még kevés, még többre van szükség. Talán kevés vigasz, de tény, hogy ennyire futotta - de többet kell tennünk az elkövetkezõ idõszakban is.
Egy sor konkrét intézkedés született a szervezett bûnözés visszaszorítására. Miként az is tény, hogy ez a kormány elindított konkrét vizsgálatokat konkrét ügyekben, hölgyeim és uraim, a korrupciós, a visszaélésgyanús privatizációs ügyletekben. (Moraj az ellenzéki pártok soraiban. - Gyimóthy Géza: Szokai- és zsurki ügy!) Az más dolog, hogy egyetlen ilyen, '95 tavaszán átadott megállapítás ügyében nem született még döntés a mai napig - nem nálunk, nem a kormányban, hanem az igazságszolgáltatás csatornáin. Ez is tény.
Nos, mindezt elõrebocsátva szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy azok a konkrét lépések és intézkedések, amelyeket mérlegeltünk, további kiegészítésre is szorulnak. Mindenekelõtt arra gondolok, hogy a csütörtöki kormányülést követõen eltelt három napban is intenzíven és behatóan foglalkoztunk a szükséges intézkedésekkel.
(15.20)
Ezen belül meg kívánom erõsíteni a Miniszterelnöki Hivatal koordinációs szerepét. Ez azt jelenti konkrétan, hogy Tóth András politikai államtitkár urat, a Miniszterelnöki Hivatal munkatársát bíztam meg, hogy Bencze József dandártábornokkal, a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság vezetõjével szorosan együttmûködve és az illetékes minisztériumokkal együttmûködve külön vizsgálják meg, és tegyenek javaslatot a kormány számára a következõ témában. (Közbeszólások az ellenzék padsoraiból. - Dr. Dávid Ibolya: A belügyminiszter hol van?)
Elõször: 1995. augusztus 25-én a kormány döntést hozott a keleti és délkeleti szomszédos országokból Magyarországra irányuló mindennemû érdemi forgalom megszigorítására. Nos, megvizsgáljuk ennek a határozatnak a végrehajtását, módosítjuk azt, ha szükséges, és további intézkedéseket teszünk a határátkelõhelyek, a határátlépés, a határõrség érdemi megszigorítására. Nem hiszem, hogy ez bármilyen módon is idegenellenesség lenne, hiszen a külföldi partnereink is igénylik ezt, és nemcsak az itt mûködõ külföldi vállalkozó partnerek, hanem az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek is.
A következõ: meg kell vizsgálni a Központi Bûnüldözési Igazgatóság hatáskörének, mûködésének kiszélesítési lehetõségét. Az eddigi tapasztalatok pozitívak, és úgy hiszem, hogy olyan további javaslatokat kell megfogalmaznunk, és intézkedéseket tennünk, ami ezt erõsítheti.
A következõ: nagyon fontosnak tartjuk áttekinteni az eddigi kormányzati döntések végrehajtását, és ennek megfelelõen kialakítani a további intézkedések és szervezeti lépések körét.
Újra kell fogalmazni, rendezni a lakosság, a rendõrség és az önkormányzatok közötti kapcsolatokat. Két héten belül létrehozzuk az ezzel összefüggõ közalapítványt. (Közbeszólások az ellenzék padsoraiból: Hú!) Nagyon fontosnak tartjuk, hogy itt a polgárõrséggel szoros együttmûködés alakuljon ki, és egyáltalán, a civil szervezetekkel, mert enélkül nem lehet érdemi elõrehaladást elérni. (Közbeszólások a Független Kisgazdapárt padsoraiból.)
Tájékoztatni kívánom a tisztelt jelenlévõket arról is, hogy a Belügyminisztérium február 28-áig teszi közzé az országos bûnmegelõzési programot. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Továbbá külön vizsgálatra kerül a szociális eredetû bûnözés okainak tételes feltárása, és hogy a gazdasági-szociális programjainkon belül milyen kiemelt figyelmet fordítsunk erre a jelenségre.
Az érintett tárcákkal szoros együttmûködésben alakítjuk ki továbbá azt is, hogy az ügyészséggel és a bíróságok képviselõivel való megbeszélés alapján milyen kormányzati elvárások fogalmazódhatnak meg alapvetõen két területen. Az egyik ilyen terület az eljárások gyorsítása a nagy fontosságú ügyekben, a kiemelt jelentõségû ügyekben; a másik pedig az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás erõsítése. (Zaj. - Dr. Pusztai Erzsébet: Választási programot hallunk!)
Tisztelt Országgyûlés! Mindezzel kapcsolatban el kívánom mondani, hogy mindazt, amit múlt csütörtökön és most kialakítottunk - és Kuncze Gábor belügyminiszter úrral is megbeszéltem a tervezett lépéseket (Derültség az ellenzék padsoraiban.) -, mindezeket a lépéseket határozatba foglaljuk március 5-én. Vagyis ez azt jelenti, hogy a kormány 1998. március 5-én eldönti a szükséges intézkedéseket, illetve kijelöli a konkrét feladatokat. Ezekrõl március 9-én, hétfõn tájékoztatjuk az Országgyûlést. (Gyimóthy Géza: Olyan tehetséges vagy, hogy a belügyminiszterséget is átveszed!)
Hölgyeim és Uraim! Vannak, sõt bizonyára lesznek olyanok, akik a közbiztonság ügyét a választási kampány középpontjába fogják állítani. (Felzúdulás és közbeszólások az ellenzéki padsorokban. - Dr. Pusztai Erzsébet: Például a miniszterelnök úr!) Természetesen engem is foglalkoztat ez, és minden fölvetett kérdésre válaszolni fogok. (Dr. Pusztai Erzsébet: Most mondta el a választási programot!)
De azt is szeretném hangsúlyozni, megerõsíteni, hogy itt olyan közös ügyrõl van szó, amely a rendszerváltás óta keletkezett, mint ahogy a bevezetõben elmondottam. (Közbeszólások. - Dr. Pusztai Erzsébet: Ezt talán '94-ben kellett volna!) Szíves figyelmükbe ajánlom megfogalmazásaik során, hogy becsüljük az embereket annyira, hogy nem lehet õket olcsó demagógiával félrevezetni (Felzúdulás az ellenzék padsoraiban. - Dr. Pusztai Erzsébet: Nem néznek minket hülyének?! - István József: Ennyire hazudni!), és egyik napról a másikra megváltást hirdetni ebben az ügyben, mert már hallottam és olvastam, hogy egyes ellenzéki pártoknak kész, azonnal megvalósítható programjaik vannak.
Hölgyeim és Uraim! Ki kell hogy ábrándítsam önöket, ez több ciklust igénybe vevõ ügy, tehát jó néhány kormánya lesz még ennek az országnak, mire valóban közbiztonság lesz Magyarországon. (Dr. Pusztai Erzsébet: Fõleg, ha a szocialisták csinálják!) Higgyék el nekem, ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani!
Azt is el szeretném mondani - mint a Magyar Szocialista Párt elnöke és miniszterelnök -, hogy az MSZP-re mint a kormány meghatározó erejére az elkövetkezõ idõszakban nagyobb szerep hárul, és nagyobb szerepet is vállal a közbiztonság megteremtésében. (Dr. Pusztai Erzsébet: A hátralévõ két hónapra!)
Elnök Úr! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)