HORN GYULA miniszterelnök: Amikor azt mondtam tehát, hölgyeim és uraim, és azt fogalmaztuk meg és kidolgoztuk annak részleteit, hogy fel kell állítani egy központi nyomozóhivatalt, a Fidesz akkori képviselõi nevezték ezt a KGB-rendszer bevezetésének Magyarországon. Miközben a demokratikus Norvégiában hatékonyan, kitûnõen mûködik, egészen odáig, hogy a kormány által - nem a magyar, hanem a norvég kormány által - megjelölt nagy fontosságú ügyekben három-négy hónap alatt a felderítéstõl az ítélethozatalig végigviszik az ügyet. Néhány hónap alatt, hölgyeim és uraim! (Dr. Pusztai Erzsébet: És itt hányat csináltak meg?! - Dr. Torgyán József: Itt mennyit nem derítettek fel!) S közben mi itt kínlódunk azzal, hogy az igazságszolgáltatás malmai roppant lassan õrölnek, és önök ugyanúgy tudják, mint én, hogy ebben az ügyben a kormány gyakorlatilag tehetetlen, mert a bíróságok független, szuverén testületek. (Folyamatos zaj az ellenzék padsoraiban.) Tehát nem bizottságosdiról van szó, hanem konkrét intézkedésekrõl!
Vagy emlékeztetni kívánok arra is - Boross Péter és Pokorni Zoltán képviselõtársamra is reagálva -, hogy amikor azt mondottuk, hogy meg kell szigorítani a határt, belépést, rezsimet, minden egyebet (Gyimóthy Géza: Rezsimet!?), akkor rögtön azzal reagáltak, hogy mi lesz a szomszédságban a határon túl élõ magyarsággal. Nekem meggyõzõdésem ma is, és akkor is elmondtam, hogy van megoldás, hogy ez ne érintse hátrányosan a szomszédságban lévõ magyarokat. (Közbeszólások a jobb oldalról: Halljuk!) De uraim, azt nem lehet megengedni, ami ma Magyarországon van a köztereken, aluljárókban és sok mindenhol másutt, foglalkoztatásban és minden egyébben, hogy parttalanul, szinte korlátlanul (Dr. Kovács Kálmán: Három és fél éve!) miket követnek el! (Dr. Pusztai Erzsébet: Mit csinálunk?) De önöknek is nagyon komoly szerepük volt az olyan közhangulat kialakításában, hogy nehogy tegyünk valami érdemi lépést! Igazuk van, a kormány felelõssége lett volna, hogy megtegye ezeket a lépéseket. Meg is fogjuk tenni, ha rajtunk múlik... (Felzúdulás az ellenzéki pártok soraiban. - Közbeszólások a jobb oldalról: Csütörtökön! - Egy hét múlva! - A közrend védelme érdekében!)
Egyébként Boross Péter képviselõtársamnak elmondom, hogy az Európai Unióval és a schengeni megállapodással összefüggésben, mint annak döntése, igen, szerepel a vízumkényszer visszaállítása, illetve a vízum visszaállítása is szerepel. Én nem mondtam csütörtökön sem ezt, de hogy hatékony lépéseket szükséges tenni, emellett leteszem a voksomat! Nem megy ez másképpen!
Én Boross Péter képviselõtársamnak is elmondom: semmiféle bizottságot nem hoztunk létre, és nem tudom, hogy ezt mire alapozza, hiszen itt nem beszéltem délután sem bizottságok létrehozásáról, mert egyetértek azzal, hogy bizottság igazából nem old meg semmit, de azt viszont igen, tudnia kell önnek, mint tapasztalt belügyesnek (Derültség a jobb oldalon.), mint tapasztalt belügyesnek... Miért, nem szégyen, Boross úr, mi szégyen van ebben? (Derültség az ellenzék padsoraiban. - Gyimóthy Géza: Neki nem volt pufajkája!) Azok között is van sok tisztességes ember! (Derültség. - Gyimóthy Géza: Neki nem volt pufajkája!) Azt nagyon jól tudja Boross Péter képviselõtársam, hogy sajnos a koordináció megteremtése a különbözõ hatóságok között milyen nehéz feladat (Dr. Boross Péter Kuncze Gábor belügyminiszterre mutatva: Ezt õneki kell mondani!), mert ez is az örökségek közé tartozott. Egykori miniszterelnök úr egyetért velem. Örülök, hogy egyetért.
(16.20)
Tehát ezek rendezésérõl van szó. (Gyimóthy Géza: A jobb oldaladon van, Gyula, akinek ez szól!)
Mi az, hogy kettõsség van a kormányban a rendõrséghez való viszonyban? Egyetlen olyan rendõrségi találkozó nem volt, amelyen vagy a belügyminiszter úr, vagy a politikai államtitkár az õ távollétében - amikor külföldön volt - ne vett volna részt, és ne egyeztettük volna, hogy mit és hogyan tárgyalunk. Minden egyes megbeszélésen részt vett (Demeter Ervin: Nézz jobb oldalra, mert már nem bírja a röhögéstõl!), és semmi nem zajlott a háta mögött. Lehet, hogy ez önöknél így volt annak idején, most nem így van. (Moraj az ellenzéki padsorokban.) Jobb lenne, ha nem a saját gyakorlatukból, tapasztalatukból indulnának ki. (Dr. Pusztai Erzsébet: De vicces!)
Egyébként meg kell mondanom, tényleg nincs könnyû helyzetben a rendõrség, hiszen egy nagyon nagy nyomás alatt él. De azért azt is hadd mondjam el: a rendõrség azon tartozása, adósságállománya, amelyet 1997-ben ez a kormány rendezett, 1991-ben kezdõdött. Hölgyeim és uraim, '91-ben, és azóta halmozódott föl! (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Így van! - Taps a kormánypárti padsorokból.) A rendezetlen problémák tömegére épülve halmozódott fel az a helyzet, amelybe a rendõrség került. (Dr. Pusztai Erzsébet: Mostanáig mi történt?) Igaz, mi '97-tõl kezdve tudtuk kezelni a rendõrségi támogatások kérdését. Ha úgy tetszik, valahol a stabilizációs program, a megszorítások a rendõrségre és az igazságszolgáltatásra is kihatottak és más területekre is.
De nehogy úgy tegyenek egykori kormánypárti képviselõk, mintha ez most indult volna el, mintha az önök számára ez a probléma ismeretlen lenne. Önök is hozták létre ezt a helyzetet. (Dr. Szabad György: '89 elõtt!) Egyébként nem igaz, mert a rendõrõrsprogram nem állt le, a rendõrség technikai felszerelésének javítása nem állt le, ellenkezõleg: zajlik, és nem a következõ kormányra hárul, mint ahogy ezt Szabó Iván képviselõtársam elmondta. (Dr. Dávid Ibolya: Szakértõt a miniszterelnöknek!)
Még valamit: Szabó Iván képviselõtársam azért szerényen megjegyezhette volna, hogy ezt a 300 millió dolláros hitelt nem azért nem vették fel, mert nem akarták, hanem mert nem teljesítették a feltételeket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ez egy lényeges különbség, hölgyeim és uraim! (Dr. Szabó Iván: Ez hazugság!) Egy kicsit másképp néz ki a leányzó fekvése, ha együtt nézzük meg. (Dr. Szabó Iván: Itt fiúról van szó, és nem leányzóról!)
Végül még valamit: igen, hölgyeim és uraim, lehet, hogy a jövõ hónapban is - sõt biztosan - fogunk foglalkozni a közbiztonsággal, ahogy foglalkoztunk a három és fél év alatt. Megerõsítem, hogy ebbe nem nyugszom bele. Ami pedig a 80 százalék külföldieket s a többit illeti, pontosítottuk annak megfelelõen - nem én, hanem a budapesti rendõrfõkapitány -, korrektül, és rendben: ne féljenek attól, hogy emiatt Magyarország nemzetközi hírneve az Európai Unióban vagy bárhol megromlik. Ellenkezõleg: az Európai Unió igényli azt, hogy szigorú feltételrendszert vezessünk be (Dr. Szabad György: Guinness rekordok könyve!), mert elõbb-utóbb az Európai Unió határai Magyarország déli és keleti határai lesznek. Márpedig a mostani helyzet nem maradhat így! (Dr. Pusztai Erzsébet: Ezért le kell váltani a kormányt!) Úgyhogy, képviselõtársaim, próbáljanak - ha nehéz is - higgadtan, józanul gondolkodni, és mérlegelni mindazt, amit tenni kell, mert közös feladatokról van szó!
Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)