DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Miközben tombol az erõszak és a bûnözés az utcákon, és a kormány tehetetlenül szemléli az eseményeket, a Belügyminisztérium a fõvárosi vezetéssel karöltve a polgárok független március 15-i megemlékezésének betiltásán fáradozik. A Fidesz-Magyar Polgári Párt március 15-én a polgárokkal és családjaikkal együtt szeretné ünnepelni a '48-as polgári forradalom 150. évfordulóját. Szeretnénk a polgárokkal ünnepelni, de a kormány és a kormánypártok adminisztratív intézkedései miatt most úgy tûnik, hogy erre nem lesz lehetõségünk.
Nézzük a tényeket! Elöljáróban arról talán nem is érdemes szólni, hogy a Magyar Köztársaság kormánya valamennyi, a polgárok független, szabad akaratából megrendezésre kerülõ vagy megrendezhetõ ünnepségének a helyszínét már tavaly szeptemberben Budapest közterületein lefoglalta. Nem érdemes errõl beszélnünk, mert olyan felesleges vitába mennénk bele, amivel kapcsolatban önök bizonyára elmondanák azt, hogy a '48-as polgári forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának a megünneplése méltó, állami központi ünnepségek megrendezését teszi szükségessé. Ebben mi egyet is értünk.
Ugyanakkor azon csodálkozunk, hogy miért kell például a Várban a Dísz teret 1998. március 11-tõl 16-ig lefoglalni úgy, hogy ott semmilyen ünnepség ne lehessen - annak érdekében, hogy március 13- án mintegy 20-25 percen keresztül néhány, korahû katonajelmezbe öltözött lovas huszár átlovagoljon a Dísz téren. Hogy ezért március 11-tõl 16-ig miért kell lefoglalni a Várban a Dísz teret, arra nehéz választ találnunk.
Nézzük azonban a Fidesz-Magyar Polgári Párt ünnepi megemlékezésével kapcsolatos történetet! Miután világossá vált, hogy a Kossuth tér is március 11-tõl fogva központi állami ünnepségek megrendezése végett le van foglalva, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselõi a fõvárosi önkormányzathoz fordultak annak érdekében, hogy az Alkotmány utcában március 15-én este 18 órakor, a központi ünnepségek után ünnepi megemlékezést tarthassanak.
A kérelmünkkel kapcsolatban a Fõpolgármesteri Hivatal ügyosztályai egybehangzó támogató véleményüket fejezték ki, ezt követõen január 30-án a fõvárosi önkormányzat illetékes bizottsága az ünnepség megrendezéséhez az engedélyt, a hozzájárulást megadta. Ezt követõen azonban február 3-án a Fõpolgármesteri Hivatal PR- irodája azonnal a bizottság korábbi döntésének újratárgyalását kezdeményezte, mondván, hogy a délután, este 18 órától megrendezésre kerülõ esemény zavarja azt, hogy délelõtt 11 órakor a központi ünnepségen részt vevõ tömegek átvonulhassanak a Múzeum- kerthez, illetve a 18 órakor kezdõdõ rendezvény zavarja a délután 15 órakor a Kossuth téren megrendezésre kerülõ koncertet.
Ehhez képest élelmesebb volt azonban a kormány, mert február 4- én a Belügyminisztérium sajtófõnök-helyettese útján azt jelezte a fõvárosi önkormányzatnak, hogy változott a kormány központi állami ünnepséggel kapcsolatos menetrendje, éppen 18 órától egy katonazenekari zárókoncertet szeretne megrendezni a kormány a Kossuth téren harangjátékkal és tûzijátékkal kísérve. Éppen ezért ennek a nagyon fontos, a március 15-i megemlékezés szempontjából nélkülözhetetlen rendezvénynek az érdekében azt kéri a fõvárosi önkormányzattól, hogy vonják vissza a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak az öt nappal azt megelõzõen kiadott engedélyt. A kormány nem volt rest: nemcsak fáradtságot, de pénzt sem kímélt, mert a döntéséhez rögtön jelentõs költségvetési támogatást is mellékelt, mintegy 63 millió forint plusz költségvetési támogatást szavazott meg annak érdekében, hogy ezt a katonazenekari zárókoncertet tûzijátékkal és a környékbeli harangok hangjának megszólaltatásával lehessen alátámasztani. Mellékesen jegyzem meg a Belügyminisztérium igen tisztelt képviselõjének, hogy 63 millió forintból elég szép számmal lehetne mondjuk, a BRFK életvédelmi alosztályán új státuszokat létesíteni annak érdekében, hogy a növekvõ fõvárosi bûnözéssel fel tudják venni a küzdelmet. Ezt követõen február 13-án, pénteken a fõvárosi önkormányzat illetékes bizottságában az MSZP-s és SZDSZ-es képviselõk vissza is vonták az engedélyt.
Bekövetkezett tehát az, amire utoljára a '80-as években volt példa: be lett tiltva egy, a központi állami ünnepségektõl, a kormányzati ünnepségektõl függetlenül megszervezett polgári megemlékezés.
Azon talán nem lehet csodálkozni, hogy szocialista politikusok ezt a módszert alkalmazzák. Azon azonban már csodálkozunk, hogy Demszky Gábor, a fõváros fõpolgármestere, nevét adja egy ilyen döntéshez - az a személy, akit éppen 1988-ban egy, az akkori kormányzat által betiltott március 15-i megemlékezésen elmondandó beszéde okán a reggeli órákban letartóztattak, de mit tesz Isten, tíz esztendõvel késõbb hatalomféltésbõl már õ sem retten vissza attól (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.), hogy március 15-i ünnepséget betiltson. (Taps az ellenzék soraiban.)