DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az SZDSZ képviselõcsoportja támogatja a kormány által benyújtott büntetõ törvénykönyvi javaslatot. Ez a javaslat beleilleszkedik abba a jogalkotási folyamatba, amit a büntetõ törvénykönyvvel kapcsolatosan ez a ciklus elvégzett. Csak emlékeztetõül, ebben az elmúlt néhány évben a Btk.-nak több alkalommal is sor került a módosítására. Legutóbb 1997 szeptemberében lépett hatályba az a Btk.-módosítás, amely új tényállásokat hozott létre a büntetõ törvénykönyvben, új, korábban bûncselekménynek nem minõsülõ magatartásokat nyilvánított bûncselekménnyé.
(11.50)
Az elmúlt hét esztendõben összességében 41 új büntetõjogi tényállás született, és ezt a 41 büntetõjogi tényállást most 10 új tényállással egészítené ki a tervezet. Ez bizonyos értelemben arra utal, hogy az életkörülmények megváltozásával lényegesen kiszélesül azoknak a magatartásoknak a köre, amelyekre a törvényhozónak a büntetõjog eszközeivel - mint végsõ eszközzel - is reagálnia kell.
A magunk részérõl támogatjuk azokat a javaslatokat, amelyek az egészségügy kapcsán fogalmazódtak meg. Csatlakozni tudok az emberi jogi bizottság tisztelt elõadójának, Donáth László képviselõ úrnak az álláspontjához: valóban nagy horderejû kérdések szabályozására kerül sor, s talán még idõben történik meg a büntetõjogi tényállások megfogalmazása.
Nem csökkentve ennek a témakörnek a jelentõségét, szeretném hangsúlyozni, hogy a közbiztonság szempontjából a hétköznapokban a polgárok tömegei számára fontos büntetõjogi szabály az a tervezet, amit a kormány most benyújtott, nevezetesen az egyedi azonosító jel meghamisítása nevezetû bûncselekmény, ami persze így nagyon hivatalosnak hangzik, valójában a gépjármûlopásokkal szembeni hatékonyabb védekezést szolgálja ez az intézkedés. Közismert, hogy az ellopott gépjármûveknél az alvázszám, illetve a motorszám megváltoztatásával teszik lehetetlenné a felderítést és tudják újraforgalmazni a gépkocsit. Ez az alvázszám, illetve motorszám az az egyedi azonosító jel, amelynek a meghamisítása önmagában is bûncselekménnyé változik azok után, hogy ez a törvény hatályba lép.
Ezzel a törvényalkotási lépéssel az országgyûlés további erõfeszítéseket tesz a gépjármûlopások szankcionálására. Szeretném a tisztelt Ház emlékezetébe idézni, hogy az 1997 szeptemberében hatályba lépett büntetõ törvénykönyvben nagy többséggel szavazta meg a Ház a jármû önkényes elvétele címû bûncselekmény büntetési tételének súlyosítását, és azóta ez a tényállás súlyosabban üldözendõ.
Hozzá kell tennem, nemcsak a büntetõjog eszközeit veszi igénybe a kormányzat a gépjármûlopásokkal szembeni fellépésre, hiszen az elmúlt hónapokban született meg az a kormányzati döntés, amely bevezette a gépjármûtörzslap, a jármûkísérõlap és a rendszám- érvényességi címke intézményét. Ezek mind olyan lépések, amelyek a büntetõjogot kiegészítve nyújtanak nagyobb védelmet a tulajdonukban erõsen fenyegetett polgároknak, hiszen köztudott, hogy az autólopások száma nagy nyugtalanságot kelt. Ez a nyugtalanság annak ellenére is figyelemre méltó, hogy az elmúlt évben csökkent az autólopások száma. 1991-92-ben évente átlag 16 ezer autót loptak el, 1997-ben 14 ezer autó eltulajdonítására került sor. Ez a szám természetesen rendkívül magas, és kívánatos, hogy a belátható jövõben lényegesen csökkenjen, illetve a minimálisra csökkenjen az autólopások száma.
Egyetértõ nyilatkozataimhoz szeretnék azonban néhány hiányérzetet is megfogalmazni, és azt gondolom, ebben a Ház támogatására is számíthatunk.
A jogalkotót nyilvánvalóan kellõ megfontolás vezényelte, amikor az itt benyújtott tényállások büntetõjogi szankcionálását, büntetõjogi fenyegetését megfogalmazta. Ugyanakkor a szabaddemokrata frakció úgy ítéli meg, hogy hiányoznak tényállások. Így hiányzik a fegyveresen elkövetett bûncselekményekre adott büntetõjogi reagálás. 1997-ben összesen 481 bûncselekményt követtek el fegyverrel. 1997-ben a 281 emberölésbõl 38-at, a 142 emberölési kísérletbõl pedig 26-ot fegyverrel követtek el, és 166 rablásnál, valamint 38 garázdaságnál használtak fegyvert.
Kétségtelen, vitathatatlan, hogy a fegyveres elkövetés az utóbbi évek új bûnügyi jelenségének számít, amire - megítélésünk szerint - mindeddig sem a Btk., sem az ítélkezési gyakorlat nem reagált kellõképpen. Természetesen az Országgyûlésben az általánosan bevett szokások szerint nem ildomos egyedi bírósági döntésekrõl véleményt nyilvánítani - ezt nem is kívánom megtenni - , de arra fel kell hívnom a figyelmet, nemcsak magyarországi jelenség, hogy a fegyverrel elkövetett bûncselekményekkel szemben hatékonyabb eszközöket keres az igazságszolgáltatás. Legutóbb például Angliában - ahol 100 ezer lakosra vetítve kevesebb az emberölések száma, és becslések szerint jóval kevesebb a lõfegyverek száma, mint Magyarországon - éppen az elmúlt hónapokban indított a munkáspárti kormány nagyon határozott akciót a fegyverek ellen. Megítélésünk szerint Magyarországon is szükség van ilyen akcióra. Ennek egyik eleme lehet az, hogy a Btk. mostani módosításánál megfontoljuk, hogy a fegyveresen elkövetett bûncselekmények megelõzése érdekében a tiltott fegyverviselés, illetõleg a lõfegyverrel való visszaélés büntetõjogi tényállásánál súlyosítjuk a büntetéseket.
Önmagában az a körülmény, hogy valaki illegálisan fegyvert szerez, az illetõ rosszhiszemûségére utal. Az általam említett 481 bûncselekmény döntõ többségét illegális lõfegyverrel követték el. Elenyészõ számban fordult elõ olyan esemény, amikor legálisan tartott lõfegyverrel bûncselekményt követtek el. Ezért az illegális lõfegyverek ellen - megítélésünk szerint - a büntetõjog eszközeivel is reagálni kell. Ehhez az SZDSZ képviselõcsoportja módosító indítványt fog benyújtani, és kérjük a kormányzat, valamint a parlamenti pártok támogatását ennek a javaslatnak az elfogadásához.
A másik kérdéskör, amit szeretnénk felvetni, az utóbbi idõben taxis gépkocsivezetõk, illetve pénzkézbesítõ postások ellen elkövetett erõszakos bûncselekmények ügye. Úgy ítéljük meg, hogy a Btk. erre az ügyre nem reagál kellõképpen. Mi a magunk részérõl hiányoljuk ennek a tényállásnak a megjelenését. A Fidesz képviselõcsoportja egy önálló képviselõi indítványt nyújtott be, ami sajnos nem alkalmas a kérdés orvoslására, hiszen önmagában az a körülmény, hogy a taxisok közfeladatot ellátó személyek lesznek, nem nyújt védelmet, hiszen a közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés nem minõsített emberölés. Mi olyan megoldást tudnánk támogatni, amely a pénzszállító postások, illetõleg a taxisok sérelmére elkövetett bûncselekményeket a mainál súlyosabban rendeli szankcionálni.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ezekhez a megoldásokhoz együttmûködésre van szükség. Megítélésünk szerint az eljárási kifogások ebben az ügyben azért nem helytállók, mert úgy ítéljük meg, hogy miközben a benyújtott javaslatban szereplõ indítványokkal jól választotta ki a kormány azokat a magatartásokat, amelyeket szankcionálni kell, a kimaradt javaslatok között ezen a két területen - tehát a fegyveres bûnözés, illetõleg a taxisok, pénzszállítók és pénzkézbesítõ postások sérelmére elkövetett bûncselekményeknél - a bünetõjogi lépés nem indokolhatóan maradt el, így ezen a területen a kormány együttmûködését is kérjük a hiányosságok pótlására.
Köszönöm a tisztelt Ház figyelmét. (Taps a kormánypárti oldalon.)
(12.00)