DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! A kérdésem a miniszterelnök úrhoz úgy szól, hogy "Miért blöfföl, miniszterelnök úr?", de ezt a kérdést nem tehetem fel Nikolits Istvánnak, mert õ - mint titkosszolgálati miniszter - azt fogja mondani, hogy õ hallgat, mint a sír, ami nem azonos a blöfföléssel. (Derültség.)
De azért úgy gondolom, hogy önnek a miniszterelnök úr nevében néhány gondolatot a Ház elõtt meg kellene osztania velünk, mert úgy gondolom, az a probléma, hogy a miniszterelnök úr egyrészt állandóan - mármint ami a legutóbbi, Fenyõ-gyilkosság óta eltelt néhány napot illeti - nyilatkozik arról, hogy milyen radikálisan fognak fellépni a legsúlyosabb bûncselekmények visszaszorítása érdekében. Adott a belügyminiszter úrnak egy hét határidõt, a határõrségnek adott egy hónap határidõt, õ maga öt pontot állított fel; egyik nap a BRFK hatáskörébe utalja a nyomozást, másik nap a KBI hatáskörébe, harmadik nap mind a kettõt mozgósítja, utána kampánytervet készíttetnek, hogy mit csináljanak; bejelentik, hogy egy hajszálat találtak, most már csak a gyilkost kell hozzá megtalálni.
(14.10)
Ugyanakkor tény az is, hogy a benyújtott büntetõeljárási jog pontosan ellenkezõ irányú, mint amiket a miniszterelnök úr itt mondogat, mert a büntetõeljárási jogban tulajdonképpen a bûnözõk emberi jogait fejtik ki és azt próbálják erõsíteni.
Kérdezem ezért, melyik az igazi törekvése a miniszterelnök úrnak (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idõ leteltét.): a kemény fellépés, vagy a bûnözõk védelme emberi jogi alapon. Várom megtisztelõ válaszát. (Taps az FKGP padsoraiban.)