DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Miniszter Úr! A kereskedelmi részvénytársaságok privatizációja után több gazdasági társaság jött létre, és sok tisztázatlan munkajogi probléma vetõdött fel.
Ezek egyik legjelentõsebbje a szakszervezeti jogosítványokkal függ össze, nevezetesen azzal, hogy ki jogosult kollektív szerzõdést kötni a munkavállalók nevében. Az egyik konkrét esetben a részvénytársaság vezérigazgatója úgynevezett munkavállalói önkormányzatot hozott létre, és azzal kötötte meg a kollektív szerzõdést, annak ellenére, hogy a társaságnál, illetve annak önálló jogi személyiséggel rendelkezõ egységénél szakszervezeti bizottság mûködött és mûködik ma is. A szakszervezeti bizottság nem mûködött közre a szerzõdés megtárgyalásában, véleményét sem kérték ki annak tartalmáról. A dolgozók szerint azért hozták létre a munkavállalói önkormányzatot, hogy a bolti dolgozókra nézve kedvezõtlenebbül szabályozzák a leltárfelelõsség kérdését, mint ahogy azt a szakszervezeti bizottság elfogadta volna.
Ennek kapcsán kérdezem: ahol mûködik szakszervezeti bizottság, köthet-e más érdekképviseleti szervvel kollektív szerzõdést? A már mûködõ szakszervezeti bizottság véleményét ki kell-e kérni abban az esetben is, ha mással is megköthetõ a kollektív szerzõdés? Illetve érvényes-e a kollektív szerzõdés akkor, ha a munkavállalói önkormányzat létrehozása, akár burkoltan is, a munkaadók érdekeit szolgálja?
Várom szíves válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)