KISS PÉTER munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Elõször is köszönöm Sepsey úrnak a lehetõséget, hogy itt válaszolhatok erre a kérdésre, mert ez valóban egy olyan kérdés, amely többeket foglalkoztat. (Dr. Sepsey Tamás bólint.)
A kérdésre, ha egyszerûen kell válaszolnom, azt kell mondjam, hogy az ilyen kreált munkavállalói érdekképviselet által kötött kollektív szerzõdés érvénytelen. Több okból is érvénytelen, erre vonatkozóan én most három megjegyzést szeretnék tenni.
Egyrészt munkavállalói érdekképviseleti szervnek, vagyis szakszervezetnek nem minõsül az olyan kreált érdekképviselet, ahol a munkaadó bármifajta befolyást gyakorolt akár a létrehozásra, akár pedig a mûködés során a finanszírozással vagy a mûködés korlátainak a kialakításával jelenne meg. Ez mind-mind olyan körülmény, amelyik lehetetlenné teszi az érdekképviselet függetlenségét, márpedig a munka törvénykönyve, annak is a 32. §-a kimondja: nem lehetséges, hogy befolyással legyen a kollektív szerzõdés megkötésére egy olyan érdekképviselet, amelyiknek nem biztosított a függetlensége.
Másodsorban elõírja, hogy az minõsülhet érdekképviseletnek valójában, amelyik megméretõdött az üzemi tanácsi választásokon, és ott az elért eredményen alapulva szerzõdéskötési képességgel rendelkezik.
(16.30)
Ha nem rendelkezik, mert nem éri el az 50 százalékos támogatottságot az adott érdekképviselet, akkor pedig a kollektív szerzõdésrõl meg kell kérdezni a munkavállalókat, és a munkavállalók többségi döntése alapján léphet életbe a kollektív szerzõdés.
Ezek azok a szempontok, amelyek meghatározzák a kollektív megállapodás érvényességét. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) Az ön által említett esetben legalább három olyan momentum van, ami miatt nem léphet életbe kollektív megállapodás. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával ismét jelzi az idõkeret leteltét.) Köszönöm a figyelmét.
Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)