DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Az Országgyûlés döntéseinek sorában két okból is különleges a mai helyzet. Az egyik jelentõs változás a címzett és céltámogatási rendszerrõl szóló törvény nemrég elfogadott módosításából fakad. Most döntünk ugyanis utoljára azokról a fejlesztési támogatásokról, amelyeket a kisebb lélekszámú települési önkormányzatok számára ugyan nagy költségigényû, de az önkormányzati törvény szerinti szándéknak nem megfelelõ, néhány millió forintos beruházásokra igényeltek. A múlt év decemberében módosított rendszertörvény szerint ugyanis a támogatás decentralizálása következtében az 1999. évtõl csak a 200 millió forint feletti beruházási összköltségû önkormányzati, térségi feladat ellátását szolgáló beruházások támogatása kerül az Országgyûlés elé.
A másik ok a döntés meghozatalához rendelkezésünkre álló idõ szûkössége. A törvény jelenlegi ülésszak végéig történõ elfogadásának hiányában ugyanis a törvényrõl legkorábban szeptemberben születhet parlamenti döntés, ami a beruházások 1998. évi indítására vonatkozó szándék ellenére jelentõs késedelmet, illetve többletterhet jelentene az érintett önkormányzatok számára. Ezt méltányolva szavazták meg képviselõtársaim a törvényjavaslat kivételes és sürgõs eljárás keretében történõ tárgyalását. A törvényjavaslat vitájának lefolytatására az önkormányzati bizottság került kijelölésre.
Mielõtt a bizottságban elhangzottakra részletesen reagálnék, pár szóval bemutatom a törvényjavaslat összeállítását megelõzõ, a támogatásra javasolt beruházások megalapozásának érdekében alkalmazott eljárást.
A jogszabályban meghatározottak szerint költségkímélés céljából a címzett támogatással megvalósuló beruházások döntés-elõkészítése most is két szakaszban történt. Az elsõ szakaszban az önkormányzatok benyújtották a szakminisztériumok által meghatározott szakmai program tartalmi követelményeinek figyelembevételével elkészített beruházási koncepciójukat, a szakminisztériumok egyeztették a programokat az önkormányzatokkal, majd elkészítették és megküldték a Belügyminisztériumnak a címzett támogatásra vonatkozó rangsorolt javaslataikat. A Belügyminisztérium elõterjesztése alapján a kormány kiválasztotta azokat a lakosság széles körét érintõ, fontos infrastrukturális beruházásokat, szám szerint 112-t, amelyeket címzett támogatásra javasolt. A kormány ezt követõen közlemény útján tájékoztatta állásfoglalásáról az önkormányzatokat. A döntés-elõkészítés második szakaszában a pénzügyi lehetõség ismeretében, az igénybejelentések alapján, a szakminisztériumokkal történõ többszöri egyeztetés után terjesztette a kormány az Országgyûlés elé a támogatásra javasolt beruházások listáját.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására az 1998. évben együttesen közel 43 milliárd forint fordítható. A rendelkezésre álló összeg 68 százalékát, azaz 29 milliárd forintot a folyamatban lévõ beruházási igények kötik le. Így az 1998. évi elõirányzatból az 1998. évi új címzett és céltámogatásokra összesen mintegy 14 milliárd forint fordítható, tehát ennek a 14 milliárd forintnak a sorsáról kell dönteni. Ebbõl az összegbõl az elõzõ évinél 1 milliárd forinttal több, azaz 3 milliárd forint az új címzett támogatásra fordítható. Erre az évre összesen 250 darab új címzett támogatási igényt nyújtottak be az önkormányzatok. Az összes támogatási igény 103 milliárd, az 1998. évi ütem pedig 14 milliárd forint.
A kormány állásfoglalásában szereplõ beruházások közül az érintett önkormányzatok hét esetben nem a jogszabályi elõírásoknak megfelelõ igényt nyújtottak be. Ezen beruházások helyébe a szakminisztériumok olyan beruházások támogatására tettek javaslatot, melyek a pénzügyi lehetõségek szûkössége miatt nem kerültek a támogatásra javasolt körbe, azonban az elõírásoknak megfelelõ beruházási koncepcióval rendelkeznek, és a címzett támogatási igénybejelentésük is megfelel a feltételeknek.
Az elõzõek alapján a benyújtott igények közül 117 darab, közel 44 milliárd forint összköltségû beruházás megvalósítása javasolható, több mint 35 milliárd forint össztámogatással, amelybõl az ez évi támogatás összege 3 milliárd forint. Ezen beruházások közül 33 a vízgazdálkodás, 19 az egészségügyi és szociális ellátás, illetve 65 az oktatás és kulturális szolgáltatás területén eredményezi az ellátás színvonalának javulását. A helyi önkormányzatok közül közel 9 milliárd forint saját forrást biztosítanak a beruházások megvalósításához, ami a beruházási összköltség 20 százalékát képezi.
A támogatási javaslat kialakításánál általános szempontok voltak, hogy a beruházás a központi források hatékony felhasználásával valósuljon meg, a költségtakarékosság követelményének megfelelõen, a közösen ellátott feladatok, a területi szolgáltatásokat végzõ intézmények, illetõleg a kötelezõen ellátandó feladatokat szolgáló beruházások elõnyben részesüljenek, az igényt benyújtó önkormányzat anyagi erõihez mérten saját forrást is ajánljon fel a beruházás megvalósításához.
A címzett támogatásra javasolt beruházások a korszerûbb szolgáltatások nyújtását biztosítják. Így a vízgazdálkodás területén javasolt beruházások ellátatlan települések, külterületi lakotthelyek egészséges ívóvízellátását, valamint a legsürgetõbb ívóvízminõség-javítási feladatok megoldását teszik lehetõvé.
(18.50)
Az egyre gyakoribb viharkárok megelõzése érdekében a támogatásra javasolt körbe kerültek a belterületi vízrendezésre benyújtott legfontosabb és a feltételeknek megfelelõ igények.
Az egészségügyi ellátás területén javasolt kórház- rekonstrukciók célja szintén a korszerûbb ellátás megvalósítása. A beruházások megvalósítása legtöbb esetben ágyszámcsökkenéssel járt. A támogatásra javasolt rekonstrukciók többsége a kivitelezési és mûködési költségmegtakarítás elvének fokozott érvényesítése következtében nem jár mûködési többletköltséggel, így összhangban van a gazdasági stabilizáció, illetõleg az egészségügy átalakításának programjával.
A szociális ellátás területén javasolt beruházások az idõskorúak, a mozgáskorlátozottak, a pszichiátriai betegek szakmai irányelveknek megfelelõ ápoló- vagy gondozóotthonban történõ elhelyezésének megteremtését szolgáló fejlesztését segítik elõ.
Az oktatási és kulturális szolgáltatásnál a javaslat szerint elsõbbséget kaptak a halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok, az egyedi, speciális képzési profilú, nagy vonzáskörzettel rendelkezõ középfokú oktatási intézmények és a kistelepüléseken elsõsorban a többfunkciós létesítmények fejlesztései.
Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslat 133 igény elutasítására vonatkozó javaslatot tartalmaz. Itt ismételten utalnom kell a rendszertörvény módosítása során elfogadott új szabályozásra, miszerint az elutasításra vonatkozó javaslatban fel kell tüntetni az igénybejelentésekben szereplõ, a beruházásra vonatkozó pénzügyi adatokat, valamint azt, hogy az elutasítást a költségvetési fedezet hiánya vagy jogszabályi feltételeknek való nem megfelelõség indokolja. E változás alapján képviselõtársaim könnyebben készíthették el módosító javaslataikat.
Az új címzett támogatási igényekbõl elutasításra javasoltak többségénél - szám szerint 54 igénynél, az összes elutasított igény 40 százalékánál - az elutasítás alapvetõ oka a pénzügyi lehetõségek szûkössége, annak ellenére, hogy a beruházások szakmailag indokoltnak tekinthetõk. Az elutasításra javasolt igények közül 79 a dokumentum hiánya, határidõ vagy egyéb, a jogszabályokban elõírt feltételek be nem tartása miatt nem részesíthetõ támogatásban.
A törvényjavaslat vitája az önkormányzati bizottságban február 11-én és 17-én megtörtént. A törvényjavaslathoz 13 módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslat érkezett. A módosító javaslatokat a kormány nem támogatja, részben a támogatási összeg szûkössége miatt, részben azért, mert az igénybejelentések nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek.
A módosító javaslatok közül öt vonatkozott a Vas Megyei Önkormányzat Megyei Levéltára elhelyezésének rendezésére. Ezen javaslatok váltották ki a bizottságban a legtöbb vitát. Meg kell említenem, hogy a törvényjavaslat összeállításánál az igénybejelentés határidején, azaz a november 14-én rendelkezésre álló dokumentumokat vettük figyelembe. A bizottsági vita során felmerült a hiányzó dokumentumok pótlása befogadásának igénye. Ennek megtörténte esetén azonban az önkormányzatok esélyegyenlõsége sérülne.
A plenáris ülésen is csak megismételhetem, hogy a kormány nem javasolhat támogatásra az Országgyûlésnek olyan igényeket, amelyek többletigényt jelentenek, vagy a feltételeknek nem felelnek meg.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)