POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Örömmel hallottam Szent-Iványi István frakcióvezetõ úr napirend elõtti felszólalását, amelyet "Fontos lépések és kampánytémák" címmel hallhattunk. Õszintén szólva nem is tudom pontosan hova tenni, mert idáig a munkáját májusban befejezõ kormány részérõl leginkább azt hallhattuk a közbiztonsággal kapcsolatban, hogy nem a közbiztonság állapota rossz, hanem a statisztikák javulnak. És nemcsak én, hanem számos polgár is értetlenül állt az ilyesfajta kijelentések elõtt. Ezért le kell hogy szögezzem: egyetértek azokkal, akik családjuk és szeretteik biztonsága miatti jogos aggodalmukban úgy vélik, hogy nem szabad halogatni a kérdés megoldását; nem a tervezgetést, nem a koncepciók gyártását, hanem a kérdés megoldását szolgáló lépések megtételét.
Azokkal értünk egyet, akik szerint nem szabad, hogy a polgárok, azaz mindannyiunk biztonságát a kormánypártok bizony cinikusnak nevezhetõ politikai egymásra mutogatása veszélyeztesse. Ennek vagyunk ugyanis tanúi az elmúlt idõszakban. Az egymásra mutogatás ugyanis még nem oldott meg egyetlen kérdést sem, és különösen felelõtlen magatartás ez akkor, amikor már ott tartunk, ahol tartunk, hogy embereket lõnek le a nyílt utcán, bolti dolgozókat végeznek ki hétrõl hétre.
Õszintén szólva engem nem érdekel, hogy melyik kormánytag tartja kampánycélúnak a másik megjegyzését. Az érdekel, hogy a Magyar Köztársaságnak egy kormány által irányított akarata legyen, és ez az akarat ne csak szavakban, hanem tettekben öltsön formát. Semmire sem megyünk ugyanis mindaddig, amíg a kormány maga is elhiszi azt, amit mond, saját propagandafogását, amíg azt állítja, hogy a statisztikai adatok vagy akár a parlament elõtti felszólalások rontják a polgárok biztonságérzetét. A polgárok biztonságérzete nem a napirend elõtti felszólalások és nem a statisztikai adatokat nyilvánosságra hozó cikkek miatt romlik, hanem azok miatt a tények miatt, amelyek az adatok miatt fájdalmasan, de ott vannak.
Ma sajnos ott tartunk, hogy a betörések, az autólopások után a rablások, a robbantások, a brutális gyilkosságok és a leszámolások is életünk lassan megszokott, mindennapi részévé válhatnak. Az egyik országos napilap szombati száma megjelentetett friss, ez évi adatokat is.
(15.20)
Ezek szerint '98 januárjában 41 718 bûncselekmény vált ismertté. Ez 33 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló idõszakában. A vagyon elleni bûncselekményekkel okozott kár 27 százalékkal emelkedett, megközelítette a 6 milliárd forintot. De sajnos nem nõtt ilyen arányban a felderítések száma, hiszen az ismertté vált bûnelkövetõk száma csak 9 százalékkal nõtt. A fõvárosban 44 százalékkal több erõszakos és 50 százalékkal több közterületi bûncselekményt regisztráltak. Ezek a drámaiak, ezek rontják a polgárok biztonságérzetét, és nem azok, akik szóvá teszik ezt!
Politikai abszurdum az, hogy gyakorlatilag a kormányzati ciklus vége felé járva a miniszterelnök kijelenti, hogy ami Magyarországon van, az nem közbiztonság. Kétségbeejtõ, hogy a belügyminiszter évek óta tehetetlenül nézi, miként súlyosbodik napról napra a helyzet, és tehetetlenségét látványosnak szánt nyilatkozatokkal, gesztusokkal igyekszik leplezni. Egy kormány esetében ugyanis nem az számít - még ha egy kormánypárti frakciótól ezt el is viseli az ember -, hogy ki mit mond, hanem az, hogy ki mit cselekszik. És persze az is, hogy ki mit mulasztott el megtenni az elõzõ hónapokban, években.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselõcsoportja az elmúlt években többször felhívta a kormány figyelmét, jelesül belügyminiszter úr figyelmét is a közbiztonság tarthatatlan helyzetére. Számos önálló indítványt, módosító javaslatot tettünk le az asztalra. Ezt önök rendre-sorra leszavazták. Az elmúlt héten kilenc pontban összefoglaltuk, elküldtük önöknek a javaslatainkat. Most is örömmel fogunk támogatni olyan javaslatokat, amelyeknek van értelme. De õszintén szólva, ez tûzoltás már az utolsó pillanatban. Hamarabb kellett volna gondolkozni (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.), és jóval hamarabb kellett volna cselekednie a kormánynak. Jogos a kérdés ezek után, hogy ki csinál kampánytémát ezekbõl a fájdalmas és igen riasztó adatokból. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával ismételten jelzi az idõkeret leteltét.)
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)