KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Én nem ismerek olyan megnyilatkozásokat a kormány részérõl, amelyek azt mondták volna, hogy jó a közbiztonság. A magam részérõl például azt szoktam mondani, hogy amíg az emberek azt mondják, hogy nem érzik magukat biztonságban, addig soha nem fogom azt mondani, hogy Magyarországon a közbiztonság jó. Éppen ezért a statisztikákkal kapcsolatban ehhez képest azt szoktam elmondani, hogy abban az esetben, ha a statisztika javulást mutat, továbbra sem fogom azt mondani, hogy javult a közbiztonság.
Ha képviselõ úr ilyen leegyszerûsítõ módon értelmezi a statisztikákat, mint ahogy azt most megtette, hadd hívjam fel a figyelmét, hogy például 1996-ban '95-höz képest 40 ezerrel kevesebb bûncselekmény vált ismertté, mégsem mondta ki senki, hogy javult a közbiztonság Magyarországon. Mint ahogy nem lehet azt mondani a januári statisztika értelmezése alapján sem, hogy most egy drámai romlás következett be, hiszen nem gyõzöm eleget felvilágosítani a Fidesz képviselõit arról, hogy a statisztikába egy bûncselekmény ismertté vált bûncselekményként akkor kerül be, ha a rendõrség a nyomozást lezárta. Az 1997-ben elkövetett ismertté vált bûncselekmények 53 százalékát követték el 1997-ben, 47 százalékát pedig a korábbi években, mert így mûködik a statisztika. Ráadásul ezen számot, amelyet itt vitatni szoktunk, jelentõs mértékben a csalások, illetve a vagyon elleni bûncselekmények száma befolyásolja, mert a '98 januári adatok estében is a növekedést ezek okozták. Nekem azt kellene válaszolnom - de ezt nem teszem meg -, hogy a tavaly januárihoz képest, ahol 17 gyilkosságot követtek el, '98 januárjában csak 11 történt. De azt gondolom, hogy ilyen hivatkozások sem állják meg a helyüket.
A másik megjegyzés, amit szeretnék tenni, hogy a közbiztonság sokkal szélesebb problémahalmaz annál, mint amennyire le szoktuk egyszerûsíteni bûncselekményre és le szoktuk egyszerûsíteni rendõrségre. Való igaz, hogy az emberek biztonságérzetét számos egyéb tényezõ mellett befolyásolják mindazon bûncselekmények, amelyek a környezetünkben történnek. Ezért nem tartom szerencsésnek, hogy egy gyilkosság kapcsán ilyen módon helyeztük középpontba a közbiztonság problémáit, miközben az embereket az zavarja, hogy betörhetnek a lakásába, hogy ellophatják az utcán a pénztárcáját, hogy a közterületen nem érzi magát igazán biztonságban. Ez az valójában, amire az én véleményem szerint koncentrálnunk kell, ha a kérdést ilyen módon közelítjük meg.
Ha viszont tudomásul vesszük, hogy a közbiztonság a bûncselekmények elkövetésének lehetõsége, a tettessé válás vagy az áldozattá válás igenis megelõzhetõ, akkor arról kellene többet beszélnünk, hogy mit teszünk a bûnmegelõzés kérdésével. Beszéljünk errõl, tisztelt képviselõtársaim, én a magam részérõl bûnmegelõzési programot készíttettem, és ezt megismertettük az önkormányzatokkal. Én az önkormányzatok és a civil szervezetek együttmûködését kérem ebben a kérdésben. Ugyanis a helyzet az, hogy mindazon országok, ahol valamit fel tudtak mutatni a közbiztonság javítása érdekében, ezt csak akkor tudták megtenni, ha a bûn megelõzésében voltak sikeresek.
Ha mi homokba dugjuk a fejünket és csak bûnüldözéssel foglalkozunk, ott lehet természetesen sikereket felmutatni - és ehhez szükséges a rendõrség megfelelõ eszközökkel való ellátása, hogy e tekintetben legyen képes megfelelni az elvárásoknak -, de látványos eredményeket elérni nem tudunk csak akkor, ha a bûnmegelõzéssel sokkal többet foglalkozunk, ha társadalmi egyetértés születik abban, hogy igenis a bûnmegelõzés közvetlenül is képes hatni a közbiztonság alakítására. Abban az esetben, ha a rendõrség, a különbözõ kormányzati szervek, az önkormányzatok és a civil szféra ezt felismeri, összehangolják a tevékenységüket, akkor fogunk tudni felmutatni igazi sikereket a közbiztonság javítása és az emberek biztonságérzetének javítása terén és ez megint csak független attól, hogy késõbb ezek aztán statisztikákban megjelennek vagy nem jelennek meg.
Azt kérem tisztelt képviselõtársaimtól, hogy próbáljuk meg ilyen értelemben megvitatni a közbiztonság kérdéseit, mert akkor nemcsak itt, a parlamentben fogunk róla állandóan beszélni, hanem ki-ki a saját választókörzetében is megteheti mindazt, amit ennek érdekében tennie kell. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiból, szórványos taps az MSZP padsoraiból.)