HIDASI REZSÕ (MSZP): Elnöknõ! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvényjavaslat jól illeszkedik a kormány azon jogalkotási elképzeléseibe, amelyek eredményeképpen a magyar pénz- és tõkepiac szabályozottsága nemzetközi mércével mérve is kiemelkedõvé vált.
Ha végiggondolunk az elmúlt két év jogalkotásán, akkor megállapíthatjuk, hogy a pénz- és tõkepiac területén számos törvényt sikerült az Országgyûlésnek megalkotnia. Gondolok itt elsõsorban a hitelintézeti törvényre, az értékpapírtörvényre, valamint ezek módosításaira, a két felügyelet összevonásáról rendelkezõ úgynevezett státusztörvényre, a lakás- takarékpénztárakról szóló törvényre, a jelzálog-hitelintézetekrõl szóló törvényre, a büntetõ törvénykönyv módosítására. Ezeknek a törvényeknek a rendszerébe, logikai sorába illeszkedik a kockázati tõkebefektetésekrõl szóló törvényjavaslat is.
Ha tanulmányozzuk az elõbb felsorolt törvényeket, azt láthatjuk, hogy négy alapelv érvényesülése mutatható ki bennük: az elsõ alapelv a magyar pénz- és tõkepiac fejlesztésének, illetve fejlõdésének megvalósulását jelenti a második alapelv a magyar pénz- és tõkepiacnak, valamint e piac szereplõinek a nemzetközi folyamatokba való jobb bekapcsolódását célozza a harmadik alapelv érvényesülése új befektetési lehetõségeket biztosít a hazai és külföldi befektetõk számára a negyedik alapelv pedig a magyar pénz- és tõkepiac biztonságának növelését, a befektetõk és betétesek érdekeinek fokozottabb védelmét jelenti. Ezek az alapelvek természetesen szorosan összefüggnek, és egy-egy jogi megoldásban egyszerre több alapelv megjelenése is kimutatható.
A magyar pénz- és tõkepiac fejlesztésének alapelve áthatja az egész rendszert, amelybõl most az univerzális bankrendszerre való áttérésrõl szólnék. Véleményem szerint nem kapott elég hangsúlyt a nyilvánosság elõtt, hogy a kormány e döntésével milyen nagy léptékben alakítja át a hazai pénz- és tõkepiacot.
Ez talán azért van, mert sokan nem értik, hogy mit is jelent az univerzális bankrendszer a gyakorlatban. Röviden és mindenki számára érthetõen azt jelenti, hogy a bankok ügyfelei szélesebb körû, jobb minõségû szolgáltatást kaphatnak, s ami külön kiemelést érdemel, olcsóbban. A jövõben tehát ha egy ügyfél az általa kiválasztott bankban befektetési lehetõségek iránt érdeklõdik, akkor a bank már nemcsak betéti konstrukciókat ajánlhat, hanem ezenkívül biztosítási konstrukciókat, állampapírokat, befektetési jegyeket, e törvényjavaslat elfogadásával kockázatitõke-jegyeket, lakás-takarékbetéteket, jelzálogleveleket, kötvényeket és részvényeket is ajánlhat ügyfelének. Az ügyfél tehát egy helyen számos információt kaphat döntéséhez, amely természetesen kevesebbe is kerül, mintha egyszerre több helyen kellene érdeklõdnie, több megbízást kellene adnia stb. Ez rendkívül jelentõs, az ügyfelek számára pozitív változást idéz elõ a pénz- és tõkepiacon, ami a kormány határozott döntésének köszönhetõ.
A kockázati tõkebefektetésekrõl szóló törvényjavaslat szintén a modernizációs fejlõdési irányba mutat, mert lehetõvé válik a közép- és kisvállalkozásoknak közvetlenül a tõkepiacról történõ finanszírozása, közvetett állami segédlettel. A törvényjavaslat elfogadása esetén tehát az innovatív vállalkozások könnyebben juthatnak tõkéhez a kockázati tõketársaságok és a kockázati tõkealapok révén, mely tõkéhez jutást az állam adókedvezményekkel és kezességvállalásokkal támogatja. Ezzel a megoldással élénkülhet a vállalkozói kedv és megnövekedhet a kutatás-fejlesztésre fordított összeg is.
A nemzetközi folyamatokba való jobb bekapcsolódás számos, fentebb felsorolt törvényben tetten érhetõ. A törvények megalkotása során számos Európai Unió-norma került felhasználásra, valamint több, a nemzetközi pénz- és tõkepiac szabályozási gyakorlatában kialakult jogintézmény. Az univerzális bankrendszerre való áttérés szintén nemzetközi tendenciák következménye, és e tendenciáknak felel meg az új, olyan szakosított hitelintézeteknek a megjelenése, mint a lakás- takarékpénztárak vagy a jelzálog-hitelintézetek. Az OECD-tagság nyomán vállalt nemzetközi kötelezettségeket is teljesítette a kormány azzal, hogy lehetõvé tette a külföldiek fióknyitását a pénz- és tõkepiacon is.
A kockázati tõkebefektetésekrõl szóló törvényjavaslat szintén magán viseli a nemzetközi tõkepiac fejlõdésének tendenciáit. Jelen törvényjavaslat a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszerek mindegyikét szabályozza, így kockázati tõketársaságok és kockázati tõkealapok egyaránt megjelenhetnek a magyar piacon.
Független szakértõk nemzetközi kitekintésben felmérték, hogy egy-egy ország milyen mértékû kockázati tõkét vonz, és e felmérések alapján úgy tûnik, Magyarországnak vannak tartalékai a nemzetközi tõkepiac lehetõségeinek kiaknázásában. E törvényjavaslat - megfelelve a nemzetközi tendenciáknak - hatékony eszköze lehet az innovatív magyar vállalkozásoknak nemzetközi tõkebevonással történõ fellendítésére.
Említettem, hogy a korábbi törvények új befektetési lehetõségeket is biztosítanak a befektetõk számára.
(17.20)
Az új befektetési lehetõségek más-más társadalmi rétegeknek jelentenek bõvülést. Példaként említhetõ a lakástakarékossági célzatú betétek megjelenése, amelyek elsõsorban a kisbefektetõ, lakásra váró polgárokat vonzzák. A közeljövõben várható jelzáloglevelek megjelenése is a tõkepiacon, amely az átlagos és nagybefektetõk hosszú távú befektetési lehetõsége, az állampapír versenytársa.
Ebbõl a szempontból is illeszkedik a tõkebefektetésekrõl szóló törvényjavaslat a korábbi törvényekhez, mert egy sajátos, új értékpapírfajtát vezet be a tõkepiacra: a kockázati tõkealapjegyet. A kockázati tõkealapjegy egy olyan új értékpapír, amely hasonlóan a befektetési jegyhez, bárki által jegyezhetõ, így a kockázatosabb befektetések és természetesen ezzel egyenes arányban a nagyobb hozam elérése iránt érdeklõdõk közvetetten lesznek képesek finanszírozni a hazai nagy reményû vállalkozásokat.
Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a kockázati tõkealapjegy nem kisbefektetõknek szóló értékpapír, hanem azoknak a befektetõknek, akik el tudják viselni a kockázatból eredõ bukás lehetõségét is. Ezért úgy kell átalakítani, hogy elsõsorban az intézményi vagy nagybefektetõi kör számára legyen hozzáférhetõ. A kormány korábbi javaslataiban éppen a kisbefektetõk támogatásának érdekében szerepelt az a megoldás, amely szerint a kockázati tõkealapjegyek legalacsonyabb névértéke 1 millió forint lehet. Ez a megoldás jelen törvényjavaslatban nem szerepel. A magam részérõl azonban szükségesnek látom e korlát törvényben való megjelenítését.
A negyedik alapelv a biztonságos pénz- és tõkepiac megteremtése, ami szintén fontos eleme a törvényjavaslatnak. A már idézett törvények rendkívül széles körben teremtették meg a befektetõk és a betétesek biztonságát. Néhány biztonsági elemet említve: kialakult az Országos Befektetõvédelmi Alap, összevonásra került az Állami Értékpapír- és Tõzsdefelügyelet s az Állami Bankfelügyelet. Magas tõkekövetelményeket, valamint személyi és tárgyi feltételeket állapítanak meg a törvények, széles körû gondossági szabályok vonatkoznak a betétesek és befektetõik pénzét kezelõ pénzügyi intézményekre, valamint a befektetési vállalkozásokra. A szakosított hitelintézetekrõl szóló törvények szintén szigorú szabályokat tartalmaznak, így például a lakás- takarékpénztárak üzletszabályzatát külön engedélyeztetni kell, a jelzálog-hitelintézetnél pedig külön vagyonellenõrt kell foglalkoztatni.
A pénz- és tõkepiac külsõ védelmét jelenti a büntetõ törvénykönyv módosítása, amely a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatást, valamint a befektetési szolgáltatást végzõt rendeli szigorúan, 1-5 évig terjedõ szabadságvesztésre büntetni. Ezek a szabályok oda hatnak, hogy a pénz- és tõkepiacon az elmúlt két évben nem volt jelentõsebb probléma, és ez kétségkívül erõsíti azt az érvet, mely szerint a kormány helyes döntéseket adott a szabályozás kialakítása során. A kockázati tõkebefektetésekrõl szóló törvényjavaslat is megteremti a tõkepiac biztonságát ezen az Íj területen is.
A rendszer kettõs. A kettõsség oka pedig abban keresendõ, hogy a kockázati tõketársaság a saját pénzét kockáztatja, míg a kockázati tõkealap mások pénzét fekteti be. Így tehát az utóbbit szigorúbban kell felügyelni és ellenõrizni a befektetõk biztonsága érdekében. Az állami felügyeletet az Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet gyakorolja az engedélyezéstõl a végelszámolásig, illetve a felszámolásig. A befektetõk biztonsága érdekében a kockázati tõkealap köteles folyamatosan tájékoztatni a nyilvánosságot mûködésérõl. Ennek érdekében a törvényjavaslat éves és rendkívüli tájékoztatási kötelezettséget ír elõ számára, részletesen megjelölve a tájékoztatás mélységét. Ezzel elérhetõ, hogy a tõkejegy-tulajdonosok folyamatosan figyelemmel kísérhessék és ellenõrizhessék befektetéseiket.
A törvényjavaslattal kapcsolatban mindazonáltal megfontolni javaslom azt a szakmai véleményt, amely szerint ne a kockázati tõkérõl szóljon a törvényjavaslat, hanem a kormány szándékait jobban, pontosabban kifejezõ fejlesztési tõkérõl. A kockázati tõke kifejezés ugyanis szó szerinti fordítása a Nyugat-Európában, illetõleg az Egyesült Államokban használt fogalomnak, amely azonban Magyarországon bizonyos pejoratív hangsúlyt is kaphat. Az általam javasolt fejlesztõ tõke fogalom azonban egy pozitív felhanggal párosul, miközben tartalmilag megfelel a Nyugat- Európában és az Egyesült Államokban használt fogalomnak.
A javaslatom elfogadásával tehát a szabályozás tartalma megõrzõdne azzal, hogy a kormány célja a közvélemény számára még egyértelmûbbé válna. Az elmondottak alapján úgy vélem, világosan látszik mindenki számára, hogy a kockázati tõkebefektetésekrõl szóló törvényjavaslat mennyire szerves része a kormány jogalkotási elképzeléseinek, és miként az általam felsorolt törvények bizonyítják, mennyire végiggondolt, egységes alapelvekrõl építkezõ törvényjavaslatról van szó.
A közelmúltban több független szakértõtõl elhangzott, hogy a magyar pénz- és tõkepiac szabályozottsága meghaladja némely EU- tagállam szabályozási szintjét. Úgy vélem, e néhány kiragadott példa - amelyek csak mutatják a szabályozás megfelelõ voltát, de természetesen nem a teljesség igényével - bizonyítja, hogy a magyar törvényhozás jó úton jár a pénz- és tõkepiac szabályozásának területén is. Ebben kiemelkedõ szerepe van a kormánynak, amely magas színvonalú törvényjavaslatokat nyújtott be az Országgyûlés számára és természetesen azoknak az országgyûlési képviselõknek is - pártállástól függetlenül -, akik színvonalas módosító javaslataikkal hozzájárultak a törvények megalkotásához, ezzel az e törvényeket övezõ hazai és nemzetközi elismerõ vélemények sorához.
Kérem képviselõtársaimat, hogy a kockázati tõkebefektetésekrõl szóló törvényjavaslat vitája során õrizzük meg az elért és széles körben elismert szakmai eredményeket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)