DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Amikor hallgattam Németh Zsolt képviselõ úr felszólalását, eszembe jutott egy minapi tévévita, ami, azt hiszem, a Duna-TV-ben volt. Nem értem Németh Zsolt képviselõ úr felszólalását, mert abban a vitában többet szólt hozzá, és úgy tûnt, hogy pontosan érti, hogy mi a helyzet, például tisztában van azzal, hogy a kormány nem döntött arról, hogy Magyarország eddigi vízumpolitikáján változtatni kívánna.
Az természetes, hogy a kormány idõrõl idõre áttekinti vízumpolitikáját ha jól értem, Németh Zsolt azt kifogásolja, hogy ez miért kerül a nyilvánosság elé. Úgy ítélem meg, hogy rendben van, ha a kormány áttekint bármely kül- vagy belpolitikai szempontból fontos kérdéskört, akkor ezt a közvélemény tudomására hozza. Most is ez történt, amikor a kormány áttekintette, hogy szükséges-e a vízumpolitika megváltoztatása, errõl a közvélemény tájékoztatást kapott. Ha ez nem így lett volna, akkor nyilván az ellenzék, Németh Zsolt képviselõ úr titkolózással vádolta volna a kormányt.
A kormány azonban úgy döntött, hogy nem indokolt a vízumpolitika megváltoztatása, hiszen a kormány tisztában van azzal, hogy a vízumpolitika megváltozása a hazai közbiztonság helyzetét nem érinti. Tisztában vagyunk azzal, hogy ha Magyarország vízumkényszert vezetne be, akkor az legkevésbé a szervezett bûnözést érintené, hiszen számukra a legkönnyebb vízumhoz hozzájutni, számukra okozná a legkevesebb gondot ennek a pénzügyi fedezete, illetõleg a szükséges utazásoknak a lebonyolítása. Tehát úgy gondoljuk, hogy a vízumkényszer bevezetése inkább a turizmust és a legális kiskereskedelmet érintené hátrányosan.
Ugyanakkor képviselõ úrnak mégis igaza van abban, hogy Magyarország tárgyalása az Európai Unióval elõbb-utóbb fel fogja vetni, hogy még egyszer tekintsük át Magyarország vízumpolitikáját, azonban mégis úgy gondolom, hogy nincs szükség arra, hogy bármifajta Schengen-pánik keletkezzék akár Magyarországon, akár Magyarország szomszédainál. Azért gondolom, hogy elkerülhetõ a Schengen-pánik, hiszen hiba lenne, ha abból indulnánk ki, hogy ami ma van, az lesz szükségszerûen akkor is, amikor Magyarország elnyeri a teljes jogú európai uniós tagságot, hiszen Magyarország mint társult tag is számos kedvezményben részesülhetett az Európai Uniótól, és miután szomszédaink közül számosan szintén társult tagok az Európai Unióval, bízunk abban, hogy mire Magyarország elnyeri a teljes jogú tagságot, õk is a társult tagságnak egy magasabb szintjére léphetnek, amelynek alapján õk is különbözõ kedvezményekben részesülhetnek.
Legyen szabad arra utalnom, hogy Magyarország az osztrák határon számos eredményt el tudott érni, gondoljunk azokra a sávokra, amelyet a magyar állampolgárok igénybe vehettek. Mi bízunk abban, hogy amikor Magyarország belép az Európai Unióba, akkor hasonló megoldásokat tudunk Románia, illetõleg Szlovákia és más szomszédos országok állampolgárainak is biztosítani.
Azt hiszem, képviselõ úr tudja, hogy nem olyan régen, amikor Magyarországon, a Magyarország 2000 tanácskozáson járt Markó Béla úr, az RMDSZ elnöke, akkor pontosan ebbõl a célból találkozott Kuncze Gáborral, hogy áttekintsék ezeket a kérdéseket, és a tárgyalások mindkét fél megelégedésére szolgáltak. Megállapodtak abban, hogy ezek a kérdések valószínûleg felmerülnek, azonban kétségtelenül a határon túli magyar szervezetek képviselõivel konzultálva lehet majd egy olyan megoldást kialakítani, amely szolgálja Magyarország integrációs érdekeit és szolgálja a határon túli magyarság érdekeit is, lehetõleg ezt a két érdeket összeegyeztetve, optimalizálva.
Külön örültem annak, hogy képviselõ úr felhívta a kormány figyelmét arra, hogy az ellenzéket is vonjuk be ebbe a tárgyalásba, hiszen az európai uniós csatlakozási tárgyalások március 31-én kezdõdnek, csak ezt követõen lesznek a választások. Én ebbõl azt a következtetést vontam le, hogy képviselõ úr egyelõre még ellenzéki szerepre pályázik a következõ ciklusban - amit persze örömmel hallok.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)