DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Mostanában nagyon sokat hallhattunk a felhalmozódott lakáshitel-tartozások kezelésének kérdésérõl. Mostanában sokszor hallottuk azt, hogy az embereket a lakásuk elárverezése fenyegeti, és a hajléktalanná válás után teljesen reménytelenné válik az életük.
Ez a probléma valóban rendkívül súlyos, tisztelt képviselõtársaim. 1989-ben, még a Németh-kormány idején született az elsõ döntés, igen, annak a kormánynak az idején, ahol miniszterelnök úr még külügyminiszterként vett részt a munkában. (Zaj a kormánypártok soraiban.) A lakáshitel-tartozások egyoldalú felemelésérõl semmiféle ellentételezés akkor nem született, ezért az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította ezt a döntést. Majd 1990 végén megszületett a következõ döntés, ami jelentõs ellentételezést tartalmazott, hiszen aki vállalta, hogy a felét visszafizeti a tartozás összegének, annak a másik felét elengedték. Ennek az lett a következménye, hogy az 1,7 millió adósból 600 ezer maradt mindössze... (Dr. Szabó Imre: A szegények!), 1,1 millió ember vissza tudta fizetni az 50 százalékot.
Nos, azóta a probléma újra halmozódik, különösen az utóbbi években, amikor az igen jelentõs reálbércsökkenés mellett a megemelt kamatokat az emberek nem tudják fizetni. Ma már csak 290 ezer adós van a 600 ezerbõl, és ebbõl 80-90 ezer nem tudja fizetni az adósságát, több mint féléves elmaradása van. Mintegy 3 ezer embert már bírósági eljárás és a lakás elárverezése fenyegeti. Valóban, tisztelt képviselõtársaim, itt az ideje, hogy erre valamilyen megoldást találjon az ország. Most azt hallhatjuk a heteken át tartó különféle ígéretekbõl, hogy majd ezt az adósságot valahogy kezelik, odáig jutottunk, hogy majd az önkormányzatokra bízza a kormány ennek a problémának a kezelését. Tartok attól, hogy ez ugyanolyan lesz, mint a többi hasonló ígéret, hiszen ha az önkormányzatok nem kapnak többletforrást, képtelenek lesznek ezt a kérdést megoldani.
Tisztelt Képviselõtársaim! Már két évvel ezelõtt felhívtam a figyelmet arra, hogy nemcsak a lakáshitel-tartozások okoznak gondot, hogy az elmúlt években igen nagy mértékûre fokozódott a közüzemidíj-tartozások mértéke. Két évvel ezelõtt megkérdeztem az akkori népjóléti minisztert, hogy mit kívánnak tenni. Nem volt rá válasza, azt mondta, hogy õ ilyet még nem hallott, hiszen nem jelezték hozzá az önkormányzatok. Rengeteg területen, a fõvárosban és vidéki lakótelepeken igen jelentõs közüzemidíj-tartozások halmozódtak fel, melyeket nem bírnak a közüzemek kezelni, nem fizethetik ki az adósok helyett, hiszen elõbb-utóbb õk fognak tönkremenni.
Tisztelt Képviselõtársaim! Ez legalább akkora szociális bomba, mint amekkora a lakáshitel-tartozások problémája, sõt, lényegesen több embert érint. Van megoldási mód erre is. A Magyar Demokrata Néppártnak az a javaslata - az volt már két évvel ezelõtt is, de úgy látszik, csak most, a választások elõtt lett ilyen sürgõs -, hogy valamit mondjanak az embereknek. Két évvel ezelõtt azt javasoltam a miniszter úrnak, dolgozzanak ki programot a közüzem, az adós, az önkormányzat és a költségvetés együttes szerepvállalásával, segítsenek ledolgozni a felhalmozott adósságokat, mert a hajléktalanságot muszáj megelõzni.
(8.50)
A hajléktalanná vált ember és család teljesen reménytelen helyzetbe kerül. Nagyon remélem, ha máskor nem is, de most, a választások elõtt két hónappal a kormány foglalkozni fog ezzel a nagyon súlyos problémával is, és kidolgoz valamilyen programot. Én a magam részérõl felajánlom a segítséget.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)