SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A most tárgyalt törvényjavaslat igen kis terjedelmû, de fontos szabályt fogalmaz meg a fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelme érdekében. Általánossá teszi a foglalkoztatás alsó korhatárát, elõírja ugyanis, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is csak a 15 évet betöltött fiatalt lehet foglalkoztatni.
A munka törvénykönyve 1997. július 1-jei módosítása során már sor került, mint azt a miniszter úr is említette, a fiatalkorúak munkaviszony keretében történõ foglalkoztatásának szabályozására, mely szerint a munkaviszony létesítésének alsó határa a 15 év betöltése a korábbi 14 évvel szemben. A munka törvénykönyve említett szabályát az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 138. számú egyezménye tartalmazza, s Magyarország már 1994-ben kifejezte szándékát az egyezmény elfogadására.
A munka törvénykönyvének módosított és jelenleg hatályos rendelkezése tehát csak a 15 évet betöltött fiatal számára teszi lehetõvé a munkaviszony létesítését abban az esetben, ha tanuló, de tankötelezettségét a felnõttek iskolai rendszerû oktatásában vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban való részvétellel teljesíti, ha szünidõs diák, ha tankötelezettsége felmentés folytán megszûnt. A felsoroltak természetesen kivételek, ugyanis az általános elõírás: az léphet munkaviszonyba, aki a tankötelezettségét teljesítette. Ezek a szabályok világosak, megfelelnek az európai jogrendnek, kérdés, hogy a gyakorlati alkalmazásuk mennyire felel meg a követelményeknek, de erre még visszatérek.
Ez a mostani törvényjavaslat, mint azt már említettem, a fiatalkorúak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történõ foglalkoztatására vonatkozik. Hiányt pótol ez az önálló törvényi szabályozás, mivel az 1997. július 1-jei törvénymódosítás a munka törvénykönyve által meghatározott munkaviszony-létesítés alsó határára vonatkozott, és ezt nem rendezte, mert annak keretében nem is rendezhette.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a vállalkozási szerzõdés, valamint a megbízási szerzõdés alapján végzett munka, továbbá a gazdasági társaságok közül a betéti társaság és a közkereseti társaság tagjának személyes közremûködése, valamint a korlátolt felelõsségû társaság tagjának munkavégzésben megnyilvánuló mellékszolgáltatása. A tárgyalt törvényjavaslat módosítani kívánja a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló törvény ide vonatkozó részét is, ezenkívül kiemeli a szabályozás alól a mûvészeti tevékenység keretében végzett munkát, hiszen például a filmekben, színdarabokban esetenként nem nélkülözhetõ a 15 év alattiak közremûködése. A mûvészeti tevékenységek körének meghatározását a mûvelõdési és közoktatási miniszter hatáskörébe utalja. A kiemeléssel egyet lehet érteni, hiszen azt már az ifjúságról szóló 1971. évi IV. számú törvény is tartalmazta, de azt 1997 májusában hatályon kívül helyzetük. A fiatalkorúak foglalkoztatásának szabályozása így most már megfelel a törvényjavaslat elfogadása esetén nemcsak a nemzetközi munkaügyi szervezet elõírásainak, hanem a gyermekek jogairól szóló egyezménynek is.
Most engedjék meg, hogy néhány információival szolgáljak a fiatalkorúak foglalkoztatási helyzetérõl KSH-adatok alapján!
Ebben az évtizedben a fiatalkorúak számára elsõsorban a munkalehetõségek hiánya és nem a túlfoglalkoztatás okozta a fõ problémát, miután a munkanélküliség érzékenyen érintette e korcsoportokat. Az aktív keresõk aránya a 15-19 évesek csoportjában - miután így állnak rendelkezésre az adatok - 1990 óta drasztikusan visszaesett. 1990-ben még az egyharmaduk, 1996- ban mintegy egynyolcaduk folytatott csak keresõ tevékenységet. Ezen belül a 14 évesek aránya 1,1 százalékról nullára módosult.
Különösen a szakképzetlenek, de még inkább a nyolc általános iskolát el nem végzettek kerültek lehetetlen helyzetbe. Viszont kedvezõ volt a 767 ezerrõl 809 ezerre bõvülõ fiatalkorúak korcsoportjának egyre nagyobb hányada tanul tovább. Szintén kedvezõ, hogy csökkent az általános iskolát befejezõk, de tovább nem tanulók száma egy adott évben. Nagyon beszédes számok, ha megemlítem, hogy 1990-ben 41 ezer volt, 1996-ban már csak 20 ezer. Az általános iskolát nem fejezte be, de a 16. életévét elérte - ezek a megfelelõ számok - 1990-ben 10 ezer, 1996-ban meghaladta az 5 ezret. Tehát még egyszer hangsúlyoznám: felére csökkent ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy ez is sok, mert ez azt jelenti, hogy évente még most is mintegy 25 ezer fiatal kerül lehetetlen helyzetbe a foglalkoztatást illetõen, és még sajnos nem mûködnek a számukra igazán segítõ módszerek.
Ha a foglalkoztatottságukat nézzük, 1996-ban a 15-19 éves korcsoportban 99 ezret foglalkoztattak, míg 39 ezer munka nélkül volt, vagyis munkát keresett - tehát nem a tanulók kategóriájáról beszélek. Ez azt jelenti, hogy meghaladta a 28 százalékot a fiatalkorúak korcsoportjában a munkanélküliségi ráta, míg az egész népességet, vagyis a 15-74 éveseket tekintve 9,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta ugyanebben az évben. Egy frissebb adat: 1997- ben éppen a 15 évesekre vonatkozóan 128 fõt foglalkoztattak, ennyit tartottak nyilván, 4447 volt a munkanélküli - ez 3,1 százalékot jelent -, és a 14 ezret meghaladta az inaktívak száma.
Most arról röviden, hogy szabálytalan volt-e a fiatalkorúak foglalkoztatása. Errõl elég kevés az információnk. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelõség gondoskodik a munkaviszonyban lévõk foglalkoztatásának ellenõrzésérõl. 1997-ben 86 ezer intézkedés történt a munkaügyi ellenõrzést követõen - ez természetesen nemcsak a fiatalkorúakra vonatkozik -, ebbõl mindössze 69 esetben tiltottak el foglalkoztatástól, ezek többnyire a fiatalkorúakra vonatkoznak. Kihangsúlyoznám, hogy egész pontosan részletezett adatok nem állnak rendelkezésre. Jellemzõ szabálytalanság volt az éjszakai mûszakban való foglalkoztatás és a túlórázás. Elsõsorban természetesnek mondhatnánk, hogy a pékségekben és a kereskedelemben fordult elõ, de nyugat-magyarországi példák voltak az iparban való elõfordulásról is.
Kérdésként merül fel: a szabálytalanságok mekkora hányadát képesek tetten érni a hivatalos szervek - mármint a munkaügyi ellenõrzés - a munkaviszonyban, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban történõ foglalkoztatás esetén.
(9.30)
Még inkább kérdés: hány fiatalkorút alkalmaznak szerzõdés nélkül feketemunkán, hányat a hivatalos alsó korhatár, a 15 éves kor alatt például kocsimosóként, mezõgazdasági munkára, netán kéregetõként - de ez már egy más témára vezetne. Vajon megteszünk- e mindent a védelmükben, az érdekükben a törvényi szabályozáson túlmenõen?
A törvényjavaslatra vonatkozóan pedig a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontját végezetül ismertetném: elfogadásra javaslom azt.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)