DR. AVARKESZI DEZSÕ igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Az igazságszolgáltatási reform újabb állomásához érkeztünk most, amikor az ügyvédekrõl szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg a parlament. Az igazságszolgáltatási reform céljaként kitûzött hatékonyabb és gyorsabb ítélkezés, az eljárásjogok átalakulása szakmailag jól felkészült, korszerûbb feltételek között dolgozó, új feladatokat és szerepeket is ellátó ügyvédi kart igényel.
Az ügyvédekrõl szóló törvényjavaslat abba a jogalkotási folyamatba is illeszkedik, amelyek a közjegyzõkrõl, a végrehajtásról, ezen belül az önálló bírósági végrehajtók kamarájáról és az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló törvények fémjeleznek. Az igazságszolgáltatás bíróságon kívüli szereplõire vonatkozó jogi szabályozás áttekintésének sorában most az ügyvédség következett.
(10.20)
Az ügyvédségrõl szóló 1983. évi 4. számú törvényerejû rendelet módosítására 1991-ben került sor. Ez a módosítás új korszakot nyitott az ügyvédi hivatás szabályozásában. Elismerve az ügyvédi magángyakorlatot, megszüntette a munkaközösségi szervezõdést, lehetõvé tette az ügyvédi tevékenység egyéni ügyvédként, illetve ügyvédi irodában való folytatását. A módosítás az ügyvédi kamarai felvételre való jogosultságot mint alanyi jogot szabályozta.
Az új jogszabály hatására átalakulás kezdõdött az ügyvédi karban. Az ügyvédi pályát választók száma jelentõsen emelkedett, 1800 fõrõl mintegy 7200 fõre, az ügyvédi tevékenység folytatása sokszínûbbé vált. Ma már az új struktúra az egyéni ügyvédtõl a nagy külföldi irodákkal is társuló ügyvédi irodáig terjed, a különbözõ szakterületekre specializálódott ügyvédek széles palettájával találkozhatunk.
A fejlõdésnek, mint mindenütt, itt is vannak azonban árnyoldalai. Nem tagadhatjuk, hogy részben a módosítás következtében, a más jogászi pályákról való beáramlás miatt is, bekerültek az ügyvédi karba erre a hivatásra nem eléggé felkészült személyek is.
Az ügyvédekrõl szóló szabályozás reformját az ügyvédi kar is szükségesnek érezte. Az ügyvédi kamara képviselõi folyamatosan részt vettek a kodifikációs munkálatokban, napi munkakapcsolat során közösen alakítottuk ki a törvényjavaslat rendelkezéseit. Szakmai segítségükért, az ügyvédség jövõjét szem elõtt tartó kiállásukért, a korszerû törvény kialakításáért folytatott munkájukért az ügyvédi kamara vezetõinek és az elõkészítésben közremûködõ tagjainak ezúton is köszönetet mondok. Engedjék meg, hogy külön kiemeljem dr. Horváth Jenõ urat, az Országos Ügyvédi Kamara elnökét és dr. Bánáti János urat, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét.
Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslat rendelkezéseinek áttekintésekor elsõként szeretnék szólni az ügyvéddé válás feltételeinek változásáról. A törvényjavaslat továbbra is elismeri az ügyvéddé válás alanyi jogát, ami azt jelenti, hogy ha az ügyvédi hivatást választó a törvényben foglalt feltételeknek megfelel, az ügyvédi kamarába fel kell venni.
Az újonnan megfogalmazott feltételek nem változtatnak a szakmai és mûködési követelményeken sem - például jogi szakvizsga, ügyvédi iroda -, viszont erõsítik az etikai elvárásokat. A javaslat szerint nem vehetõ fel az ügyvédi kamarába, aki életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen. Etikai szempontú szigorítást jelent az is, hogy akit az ügyvédi kamarából fegyelmi vétség miatt kizártak, nem vehetõ fel, csak ha a határozat jogerõre emelkedése óta tíz év eltelt.
Céljaink szerint e rendelkezések azt hivatottak szolgálni, hogy az ügyvédi karba e hivatásra jól felkészült, méltó szakemberek kerüljenek. Ezáltal az ügyvédi kamara kezébe hatékony eszköz kerül, hogy a köztudomásúan nem az ügyvédi karba való személyeket kiszûrje. A jelentkezõk oldaláról védelmet nyújt az esetleges megalapozatlan döntések ellen, hogy a törvényjavaslat az ügyvédi kamara határozata ellen bírói utat enged.
Az ügyvéddé válás feltételeinél fontos kérdés a külföldi állampolgárokra vonatkozó szabályozás. A hatályos törvényerejû rendelet kizárólag magyar állampolgárok felvételét teszi lehetõvé az ügyvédi kamarába. Ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunkra, a Magyarországon már mûködõ külföldi irodákra is figyelemmel kell lennünk, ezért a javaslat kétirányú kompromisszumos megoldást tartalmaz. Az egyik, hogy az ügyvéddé válás feltétele továbbra is a magyar állampolgárság, azzal a kitétellel, hogy kivéve, ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik. Így ha valamely országgal nemzetközi szerzõdés jön létre e tárgyban, feltételezve, hogy a nemzetközi szerzõdésben a magyar ügyvédek is felmentést kapnak a másik országban az állampolgársági feltétel alól, a külföldiek is felvehetõk lesznek az ügyvédi kamarába. Amikor pedig Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz, a csatlakozási szerzõdés lesz az a nemzetközi szerzõdés, amely az eltérõ rendelkezést tartalmazhatja.
Ezen nemzetközi megállapodások létrejötte elõtt is, kiindulva abból, hogy külföldi ügyvédi irodák - bár kereskedelmi képviseletként - már jelen vannak Magyarországon, a javaslat lehetõvé teszi az úgynevezett külföldi jogi tanácsadók mûködését. Ez jelenti a másik irányú kompromisszumos megoldást. A külföldi jogi tanácsadó külföldön ügyvédi bejegyzést nyert személy, aki a javaslatban meghatározott tevékenységét magyar ügyvéddel, magyar ügyvédi irodával kötött együttmûködési szerzõdés alapján végzi. Az együttmûködési szerzõdés létrejöhet a külföldi jogi tanácsadó külföldi irodájával is, elõsegítve a magyar és külföldi irodák közötti kapcsolatok szervezõdését. A javaslat meghatározza a külföldi jogi tanácsadó által Magyarországon végezhetõ tevékenységi kört. A külföldi jogi tanácsadókról a kamara névjegyzéket vezet, és a kamara a külföldi jogi tanácsadóval szemben fegyelmi eljárás lefolytatására is jogosult. Az ügyfelek informálását szolgálja, hogy a külföldi jogi tanácsadó munkája során köteles kifejezésre juttatni ezt a minõségét, és nem keltheti azt a látszatot, mintha magyar kamarai tag lenne.
A külföldi jogi tanácsadóra vonatkozóan szeretnék utalni arra, hogy ez a szabályozás nem sérti azokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország a világkereskedelmi szervezet keretében a szolgáltatások kereskedelmérõl létrejött általános egyezményben, az úgynevezett GATT-egyezményben vállalt, nem sérti továbbá az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett európai megállapodásban foglaltakat.
Az amerikai kereskedelmi kamara észrevételeket tett a törvényjavaslat ezen részére, véleményüket figyelembe véve változtattunk a külföldi jogi tanácsadó és a magyar ügyvédi iroda közös névviselésére vonatkozó szabályokon. A szabályozást kiegészítettük a külföldi jogi tanácsadók önálló névviselésének lehetõségével, miszerint tevékenysége során a külföldi jogi tanácsadói minõségre utalással használhatja a saját személynevét, a külföldi ügyvédi irodája nevét a bejegyzésének államában nyilvántartott formában.
Pontosítottuk a kereskedelmi képviseleti és a külföldi jogi tanácsadói forma szétválasztását. A kiegészítés kifejezi, hogy a kereskedelmi képviselet formájában történõ tevékenységet, amelyet a GATT-egyezmény lehetõvé tesz, a külföldi jogi tanácsadóra vonatkozó rendelkezések nem érintik. Ez azt jelenti, hogy a külföldiek számára továbbra is fennmarad a fióktörvényben az 1997. évi CXXXII. törvényben meghatározott tartalommal a kereskedelmi képviseleti formában való mûködés, és új lehetõségként nyílik meg a külföldi jogi tanácsadói tevékenység folytatása.
A gyakorlat igényelte az alkalmazott ügyvéd kategóriájának bevezetését, amely nem ismeretlen jogunkban. Más indíttatásból ugyan, de hasonló tartalommal az 1937. évi IV. törvény már rendelkezett a helyettes ügyvéd intézményérõl. Az alkalmazott ügyvéd nem kamarai tag, és tevékenységét más ügyvéddel, ügyvédi irodával fennálló munkaviszonyban végzi. Az alkalmazott ügyvéd megbízást kizárólag az õt foglalkoztató ügyvéd részére adott megbízás alapján végezhet, a munkáltató felelõsségbiztosítása az alkalmazott ügyvéd tevékenységére is kiterjed.
Az ügyvédi irodával kapcsolatos új szabályozást a bevezetõben említett jogfejlõdés igényelte. Az ügyvédség egyre szerteágazóbb feladatai új típusú ügyvédi irodát tesznek szükségessé. Természetesen azt gondoljuk, hogy a klasszikus ügyvédi tevékenységnek is meg kell maradnia, és ki kell szolgálnia az ügyfelek ilyen igényeit is, azonban a gazdasági élet egyre erõsebb változásának is meg kell felelni. Ezért a korlátolt felelõsségû társasági formához hasonló irodában a tagok felelõssége elválik az ügyvédi iroda kötelezettségeiért, illetve a tagok ügyféllel szembeni kártérítési kötelezettségeiért való helytállásban.
(10.30)
A szabályozás szerint a tag felelõssége az irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. Az iroda kötelezettségeiért a tag nem felel, de az ügyféllel szemben az iroda felelõssége mellett ugyanúgy felelõsséggel tartozik az okozott kárért, mint az egyéni ügyvéd. Új szabály, hogy az ügyvédi kamara az irodáról névjegyzéket vezet, a névjegyzékbe való bekerüléshez teljesíteni kell a törvényben meghatározott feltételeket - alapító okirat, irodavezetés szabályainak rendezése stb. A felvétel, illetõleg a névjegyzékbõl való törlés szintén a kamara jogosítványait erõsítve segíti az ügyvédi tevékenység szakmai tisztaságának megõrzését.
A kirendelt ügyvédekkel kapcsolatos nehézségek nem ismeretlenek. A kirendelt védõ alacsony díjazása csak egyik aspektusa ennek a kérdésnek, melynek egyéb, a büntetõeljárás területére esõ vetülete is van. A kérdés aktualitását erõsíti az ombudsman jelentése is, amely több visszásságra hívta fel a figyelmet. E kérdés megoldása érdekében a kamara a kirendelt ügyvédekrõl jegyzéket vezet, amit a hatóságok rendelkezésére bocsát. A kirendelt védõi jegyzék összeállításánál a kamara az egyenlõség elvét alkalmazza. A kirendelt védõi tevékenység tartalmi követelményeit erõsíti a törvényjavaslat a kirendelt védõ kötelezettségeire, a kirendelt ügyvéd helyettesítésére, a kirendelt ügyvéd felmentésére, az ügyvédi ügyelet biztosítására vonatkozó részletszabályokkal.
A javaslat nem változtat az évtizedek óta kialakult, történelmi hagyományokkal rendelkezõ ügyvédi kamarai struktúrán. A területi kamarák a megyei bíróságok illetékességi területéhez igazodnak, országos szinten pedig a Országos Ügyvédi Kamara jár el. A javaslat szabályai a köztestületiségbõl eredõ feladatokat írják elõ. E körben a jogrendszerünkben már kialakult, a többi kamarára is jellemzõ szabályozást vettük figyelembe.
A törvényjavaslat mindezeken túlmenõen a jelenleg hatályos rendelkezések szigorításával, az egyes szabályok törvényi szintre emelésével - például letétkezelés szabályai -, egyes fogalmak pontosításával - például az ügyvédi tevékenység fogalma - a visszásságok megakadályozására törekszik. Reményeink szerint sok esetben tisztább képet, jobb fogódzókat nyújt a jogalkalmazóknak, és elõsegíti e nemes hivatás megfelelõbb gyakorlását az ügyvédek számára. Az ügyvédi kar etikai színvonalának növelésével pedig hozzájárul a jogkeresõ közönség biztonságához, az ügyfelek elvárásainak felkészültebb teljesítéséhez.
Tisztelt Országgyûlés! A kivételes eljárás keretében az Országgyûlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága megtárgyalta a törvényjavaslatot és az ehhez benyújtott módosító javaslatokat. A bizottság által támogatott javaslatok hozzájárulnak ahhoz, hogy az új ügyvédi törvény megfeleljen a mai követelményeknek, és jól szolgálja az ügyvédi tevékenység fejlõdését.
Kérem, hogy az Országgyûlés az ügyvédekrõl szóló törvényjavaslatot fogadja el és iktassa a Magyar Köztársaság törvényei közé. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)