DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Az ügyvédi törvény tervezete hosszú elõkészítõ munka terméke. Ezt örömmel állapította meg az alkotmányügyi bizottság a törvény kivételes eljárásban történõ tárgyalása során. Felvetõdött és megfogalmazásra is került az egyik felszólalásban, hogy a törvény eleget tesz a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott elõkészítési kötelezettségeknek, ugyanis széles körû, az egész országra kiterjedõ szakmai vita elõzte meg a törvénytervezet benyújtását, aminek terméke volt az Országos Ügyvédi Kamara által összeállított törvénytervezet, ami késõbb az igazságügy-miniszter által létrehozott kodifikációs bizottságban is a tervezet elkészítésének egyik alapját képezte. Így nyugodtan megállapíthatta a bizottság, hogy a törvényben megfogalmazódnak mindazok a követelmények és elvárások, amelyeket az ügyvédi kar saját magával szemben támaszt. A vita során sikerült eloszlatni azt az egyébként néhol fellelhetõ téves álláspontot, hogy ez a törvény az ügyvédség érdekeit szolgálja és védelmezi, és az az álláspont vált uralkodóvá, hogy ez a törvény elsõsorban az ügyfelek, a társadalom érdekeit szolgálja, természetesen összhangban az ügyvédség érdekeivel is.
Rövid kis kronológiát szeretnék elmondani a tisztelt Országgyûlésnek. A széles körû körültekintéssel elkészített törvénytervezetet a kormány 1997. július 25-én nyújtotta be a parlamentben, a parlament november 7-én döntött a kivételes eljárásban történõ tárgyalásról, majd az alkotmányügyi bizottság november 19-én, december 3-án, 1998. január 28-án, február 11-én folytatta le a törvénytervezet érdemi vitáját, összesen mintegy 12,5 óra tiszta tárgyalási idõben.
Az elõterjesztéshez 69 módosító indítvány érkezett, amelyek közül 10 módosító indítványt az alkotmány- és igazságügyi bizottság terjesztett elõ - ez 31 ajánláspontot ölelt fel -, míg 33 egyéb módosító indítványt az alkotmány- és igazságügyi bizottság támogatott. Ma a Ház 64 módosító javaslatról fog szavazni, amiben a bizottság által nem támogatott 36 módosító indítvány jelenik meg.
A módosító indítványok száma is azt mutatja, hogy az alkotmányügyi bizottságban érdemi vita bontakozott ki. Örömmel állapította meg a bizottság, hogy ez a vita a napi politikától mentes volt, döntõen a szakmai kérdések megoldására irányult, éppen ezért a legfontosabb kérdések tekintetében jelentõs többségi vélemény alakult ki a módosító javaslatok támogatása mellett.
(Gulyás József helyét a jegyzõi székben Szili Sándor foglalja el.)
Röviden szeretném csak megemlíteni azokat a pontokat, ahol a vita élénk volt, ahol a legtöbb hozzászólás hangzott el, és ahol a legnehezebb volt a többségi álláspontot kialakítani. Ezek: az ügyvéddé válás feltételeirõl szóló rész, az összeférhetetlenségi szabályok megalkotása, az ügyvédi ellenjegyzésrõl, annak tartalmáról és formájáról szóló rész, az ügyvédi irodák átalakulásával kapcsolatos szabályozási rendszer és a külföldi ügyvédek magyarországi tevékenységével kapcsolatos problémakör. Tekintettel arra, hogy államtitkár úr felszólalásában részletesen érintette ezeket a problémákat, továbbá nyilván a frakciók hozzászólói is érinteni fogják ezeket, nem kívánom részletesen ismertetni az alkotmányügyi bizottság állásfoglalását, hiszen ezek esszenciája, lényege a bizottság által támogatott módosító javaslatokban jelenik meg.
A bizottság nevében tisztelettel kérem az Országgyûlést, hogy a bizottság által támogatott módosító javaslatokat, majd az egész törvényt szíveskedjék elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)