DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Én pályámat 1970-ben kezdtem, azóta folytatom, azóta vagyok ügyvéd. Össze tudom hasonlítani saját bõröm tapasztalata alapján a régi ügyvédi szabályozást és ezt a jelenlegi törvénytervezetet.
(11.50)
Itt hadd korrigáljam az államtitkár úr által mondottakat: nem véletlenül bõvült az ügyvédi kar létszáma, hanem a régi ügyvédi szabályozás szerint az Igazságügyi Minisztérium jóvoltából a Magyarországon ügyvédi gyakorlatot folytatók száma nagyon szoros szabályokkal behatárolt volt. Visszaemlékszem arra, amikor munkaközösség-vezetõként idõm egy jelentõs részében volt évfolyamtársaimmal és jogásztársaimmal arról beszélgettem, hogy hogyan tudnának ügyvéddé válni, ha ez egyáltalán a minisztérium jóvoltából lehetséges lenne.
Szemben Bánk Attila képviselõ úrral, én nagyon örülök annak, hogy nem egy novella született ebben a kérdésben, hanem egy teljesen új, önálló, és úgy érzem, minden részkérdésre kiterjedõ önálló szabályozással állunk szemben.
A Fidesz képviselõcsoportja nevében biztosíthatom a Házat, hogy mi minden körülmények között támogatni fogjuk a törvény elfogadását, és igyekeztünk jobbító szándékkal az elõterjesztett törvénytervezeten javítani, amennyiben erre lehetõségünk volt.
Nagyon jónak tartom, ha szabad elismerni - de mint minden osztályozásban, itt van valami szubjektív dolog is, nem tartom tökéletesnek, és engedtessék meg, hogy elõször azokat a hiányosságokat vessem fel, amelyek nem teszik a jogszabályt elfogadhatatlanná, de mégsem vagyunk megelégedve a jogszabály teljes szövegezésével.
Tulajdonképpen Csákabonyi Balázs képviselõ úr, amikor a bizottsági munkáról tájékoztatta a tisztelt Házat, öt pontban foglalta össze azokat a kérdéseket, amelyek körül nagy vita folyt. Ezek közül szeretnék egy-két kérdésre kitérni.
Megítélésem szerint nem szerencsés az ügyvédi ellenjegyzés kérdésének rendezése. Errõl hosszas vita volt az alkotmányügyi bizottság elõtt, több érv és ellenérv hangzott el, azt hiszem, hogy a mostani ellenjegyzési szabályokból számtalan probléma lehet. Biztos, hogy az átlagos és a tömegügyekben a szabályozás jó, csak gyakorlatilag a speciális esetekre nem terjed ki. Itt a legnevetségesebb képet hadd idézzem fel: 16 örökös rendelkezik egy 10 ezer forint értékû ingatlannal, a 16 örökös az ország 16 pontján lakik, a vevõ megbízza az egy ügyvédet az ügyértéknek megfelelõ nagyon alacsony munkadíj ellenében, ez az okirat elkészül, és akkor az ügyvéd vagy a helyettese szépen körbejárhatja az országot, hogy az 5-600 forintos ellenérték fejében való eladásnál az ellenjegyzést megszerezze. Mi mindenféleképpen szerettünk volna egy olyan szabályt belefoglaltatni az ügyvédi törvénybe, ahol az ügyvéd valami egyéb módon megbizonyosodhat arról, hogy az aláírás valódi, ezért a felelõsséget természetesen õ vállalja, de mégsem közvetlenül a személyes vagy a helyettes útján való közremûködéssel lehetett volna megoldani. Lehet, hogy ez az aggály teljesen életszerûtlen, és lehet, hogy ebbõl nem lesz a késõbbiek során konfliktus, de tekintettel arra, hogy én is ügyvéd vagyok, engedjék meg, hogy a saját szabályunkat fokozott kritikával éltessem.
A másik kérdés az összeférhetetlenség. Azt hiszem, ezt minden elõttem felszólaló képviselõtársam megemlítette. Szóba került itt az a kérdés, hogy az ügyvédi kar egyes tagjaival szemben az újonnan, valamelyik hatóságtól, ügyészségtõl, bíróságtól átjött új ügyvédek elõnyös helyzetbe kerülhetnek. Engedtessék meg, hogy én ezt a kérdést a negatív oldaláról közelítsem meg. Ez egy bizonyos korrupciós lehetõséget rejt magában. Occasio facit furem - mondja a latin, alkalom szüli a tolvajt, ezt a lehetõséget megítélésem szerint mindenféleképpen lényegesen szélesebb körben kellett volna szabályozni. A magyar közélet tisztasága nemcsak a bírák, az ügyészek és a nyomozó hatóságok volt dolgozóinak a munkahely- változtatásától függ, hanem egyéb lehetõségeket is ki kellett volna zárni; volt olyan elõterjesztés, ahol a javaslat arra terjedt ki, hogy valamennyi hatóság elõtt legyen kizárva az a személy, aki annál a hatóságnál korábban vagy legalább két éven keresztül ne képviselhessen senkit. Nagyon furcsának és következetlennek tartom a törvénytervezetet a tekintetben, hogy az ügyvéd számára a volt munkáltatójával szembeni megbízásvállalás és ilyen különbözõ szabályok megvannak, ugyanakkor bizonyos hatóságok elõtti képviselet pedig nem tartozik az összeférhetetlenségi szabályok közé.
Ahogy felszólalásomat kezdtem, a korábbi, mintegy 1800 ügyvédhez képest ma sokszoros az ügyvédi kar létszáma, és azok, akik még ma is járunk bíróságok elé, azt tapasztaljuk, hogy bizony nagyon sok hiányosság jelentkezik, ami nem felróható, hanem a gyakorlat hiányára vezethetõ vissza az újonnan jött kollégáktól. Talán az õ érdekük is lett volna az, amire a Fidesz- képviselõcsoport kísérletet is tett, nevezetesen az ügyvéddé válás szabályai között szerettük volna viszontlátni azt a szabályt, hogy az ügyvédi bejegyzési kérelem elõterjesztését megelõzõ egy évben a jelölt feltétlenül tudjon igazolni legalább egyéves munkaviszonyt jogi képviselettel rendelkezõ munkakörben.
Nagyon fontos lett volna ez a szabály és itt hadd vitatkozzam Brúszel Lászlóval, emlékezetem szerint olyan fel sem merült a bizottság elõtt, hogy csak ügyvédjelölti gyakorlat után lehessen ügyvéd valaki, ilyenfajta módosító indítványról nem tudok. Arról tudok, hogy a jogi képviseleti gyakorlatot szerettük volna mindenféleképpen megkövetelni. Az nem vitás, hogy az egységes szakvizsga jogszabályban a jövõre vonatkozóan, tehát akik most kezdik meg a pályájukat és ügyvédjelölti gyakorlatot folytatnak, ezekre kiterjed ez az igazságügyi minisztériumi rendelet, de azokat, akik valamilyen úton-módon jogi szakvizsgához jutottak jogi képviseleti munkakör ellátása nélkül, ma az ügyvédi kamara kénytelen bejegyezni ügyvédnek, mert gyakorlatilag egy ilyen kvázi alkalmatlansági vagy felkészületlenségi korlátozásra nincs lehetõsége.
Ugyanitt az ügyvéddé válással kapcsolatban valamennyi elõttem szóló szót ejtett arról - elnézést, szakzsargonnak tûnik - a gumi tényállásról, ami az életmóddal és életvitellel kapcsolatos kizáró ok az ügyvédi kamarai bejegyzés tekintetében. Nagyon szerencsétlen ez a szabály, de el kell ismerni, hogy nem tudunk jobbat. Mindenki szidhatja, mindenki jobbra-balra értelmezheti, de minden körülmények között meg kell teremteni az ügyvédi kamaráknak azt a lehetõséget, hogy az egyébként nem felsorolható, az élet által produkált több millió variáció közül gondos mérlegeléssel éljenek azzal a lehetõséggel, hogy valakit valamilyen konkrét vagy ltalánosan gyakorolt magatartási elferdülése miatt a kartól távol tartsanak.
Kétségtelen, hogy mivel a szabály nem egzakt és nem megfogható, ez rettenetes felelõsséget jelent a szabály alkalmazóinak és azoknak, akik ezzel a szabállyal élni akarnak. Kétségtelenül nagyon fonák dolgok lehetnek akkor, amikor ezt a kérdést másképp mérlegeli a fegyelmi megbízott, másképp mérlegeli a fegyelmi bizottság, és másféleképpen fogja értelmezni vagy mérlegelni az elkövetett magatartást az a bíróság, amelyiknek joga van ezt a kérdést felülvizsgálni. Minden körülmények között szükség van egy ilyen hasonló szabályra, hosszasan gondolkodtunk, tudomásom szerint senki nem tudott ennél precízebb megfogalmazást produkálni. Az élet majd bebizonyítja, hogy mekkora tévedés vagy nem tévedés ez a szabály.
Szeretnék kitérni arra, amire már korábban utaltam: az egységes szakvizsga jogszabályra, és ezt azért teszem, mert az igazságügyi minisztériumi elõterjesztés rendelkezett az ügyvédjelölti gyakorlat idõtartamáról. Úgy szólt a törvénytervezet, hogy az ügyvédjelölti gyakorlat három esztendõ, három esztendõ után tehet szakvizsgát az ügyvédjelölt. Ez alól a visszamenõlegesség elkerülése végett rendelkezett a törvénytervezet egy olyan passzusban, mely azt mondta, hogy a már gyakorlatát megkezdõ ügyvédjelöltre ez a szabály nem érvényesül, kizárólag azokra terjed ki, akik majd a jövõben fogják a szakmai gyakorlatukat megkezdeni.
(12.00)
Idõközben 1997 decemberében megszületett az Igazságügyi Minisztérium rendelete az egységes szakvizsgáról, ami - megítélésem szerint - feleslegessé tette azt, hogy ezt a törvény szabályozza, ezért kikerült a feloldó szabály, valamint kikerült az az egzakt szabály is, amely meghatározta az ügyvédjelölti gyakorlatot. Rendkívül örülök annak, hogy az igazságügyi minisztériumi rendelet gyakorlatilag azt tartalmazza, mint az elõzetes törvénytervezet. Arról van szó, hogy aki 1997. november 1- je elõtt kezdte meg ügyvédjelölti gyakorlatát, annak a gyakorlati idõ változatlanul két esztendõ maradt, és ha nem is a törvény hatálybalépésétõl, de a törvény tárgyalásának idõpontjától, tehát csak egy jövõre mutató idõre vonatkozik ez a jogszabály.
Tisztelt Országgyûlés! Nem kívánom tovább szaporítani a szót, és nem szeretném ismétlésekben elõadni azokat, amiket valamennyi képviselõtársam említett. Egy-két nagyon lényeges kérdést szeretnék csak az általuk elmondottakhoz hozzátenni.
Nagyon lényeges - s ezt inkább tájékoztatásként mondom a tisztelt Háznak - a külföldi jogi tanácsadással kapcsolatos kérdés. Hosszas vita volt errõl, és egy megismételt bizottsági ülés is tárgyalt róla. A bizottság azt is nagyon komolyan vizsgálta, hogy a magyar ügyvédek milyen mûködési lehetõséget kaphatnak külföldön. Örömmel mondom, hogy egyetlen külföldi jogi tanácsadót sem hoztunk hátrányos helyzetbe. Ahogy minket az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatott, az új ügyvédi törvény biztosítja a külföldi jogi tanácsadói irodáknak azokat a jogokat, amelyekkel a magyar ügyvédek külföldön rendelkeznek. Ezt nagyon lényeges kérdésnek tartom, jóllehet több helyrõl lehetett hallani ezzel kapcsolatos kifogásokat és észrevételeket. Számomra nagyon megnyugtató volt, hogy igen nagynevû és rendkívül komoly külföldi kapcsolattal rendelkezõ ügyvédi irodák biztosították az alkotmányügyi bizottságot arról, hogy a törvénytervezet által rendezési módként választott megoldás számukra elfogadható és örömmel fogadják azt.
Tisztelettel megismételve azokat a hiányosságokat, amelyek a törvénytervezet elfogadását nem befolyásolják - s amiket inkább csak kritikaként szerettem volna elmondani -, változatlanul biztosítom a Házat arról, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt az ügyvédi törvénytervezetet meg fogja szavazni.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)