FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! A Magyar Köztársaság az Egyesült Nemzetek alapokmányából fakadó kötelezettségeire, valamint az európai béke és biztonság iránti elkötelezettségére tekintettel kezdettõl fogva részt vesz a délszláv válság békés rendezését célzó nemzetközi együttmûködésben. Részt vesz oly módon, hogy a nemzetközi katonai erõk egységei Magyarország területén átvonulhatnak, állomásozhatnak; az állomásozás ideje alatt felkészülnek, az ország légterét és kijelölt repülõtereit használják; és részt vesz oly módon, hogy a Magyar Honvédség mûszaki alegysége a nemzetközi erõk parancsnoksága alatt a válsággal érintett területen meghatározott feladatokat lát el.
Az Országgyûlés az IFOR-erõk kötelékében történõ részvételt 1996. december 31-éig tartó határidõvel fogadta el. Az IFOR-t felváltó SFOR-erõk feladatainak teljesítésében történõ részvételt a magyar mûszaki kontingens részére 1998. szeptember 1-jéig tartó határidõvel állapította meg, míg a külföldi erõknek az ország felségterületének fentebb részletezett igénybevételét 1998. december 31-éig engedélyezte.
Emlékeztetem a tisztelt Országgyûlést, hogy a korábbi eljárások során mindkét alkalommal döntõ szempont volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának a béketeremtõ mûveletekkel kapcsolatban hozott határozata ugyanakkor mindkét alkalommal elõzetesen kellett lefolytatni ezt az eljárást, tekintettel a magyar Országgyûlés munkarendjének és az Egyesült Nemzetek Szervezete várható határozatának idõbeli különbségére.
Az SFOR-erõknek az ENSZ BT által adott mandátuma 1998. június 30-án jár le. Amennyiben a békefolyamat továbbvitele érdekében a nemzetközi együttmûködés az ezt követõ idõben is szükséges lesz - és ez ma már bizonyosnak mondható -, az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1998. július 1-jével kezdõdõ idõszakra vonatkozóan várhatóan csak néhány héttel korábban és várhatóan az SFOR-hoz képest más elnevezéssel adja meg a felhatalmazást.
Mindebbõl az következik, hogy hiába szól a magyar kontingens mandátuma szeptember 1-jéig, és hiába szól az átvonuló és itt állomásozó külföldi csapatok részére az engedély december 31-éig, ha mindez a felhatalmazás az SFOR-mûveletekre vonatkozik, ugyanakkor július 1-jétõl kezdõdõen akár a külföldi, akár a magyar egységek már nem az SFOR, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsának újabb felhatalmazása által létrehozott, és egy ma még nem pontosan ismert, csak feltételezett elnevezésû együttmûködés keretében végzik feladatukat. Ehhez az érvényes felhatalmazásnak, illetve engedélynek a Magyar Köztársaság Országgyûlése részérõl is meg kell lenni július 1-jéig.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, mint említettem, várhatóan csak néhány héttel korábban, olyan idõpontban fogja meghozni határozatát, amikor a választások miatt a magyar Országgyûlés nem ülésezik. Ezért a kormány elõzetesen kérte az Országgyûlés honvédelmi és külügyi bizottságának véleményét az SFOR-erõket felváltó katonai erõk felhatalmazásával kapcsolatos eljárásról. Mind a két bizottság egységesen azt javasolta a kormánynak, hogy az elõterjesztést most nyújtsa be a parlamentnek továbbá, hogy a július 1-je utáni idõszakra vonatkozóan a határozat által érintett nemzetközi katonai együttmûködést a következõképpen definiálja: az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával létrehozandó, az SFOR-erõket felváltó erõk. Így ez a formula szerepel a határozati javaslatban is. A határozati javaslat garanciális szabályként tartalmazza, hogy a határozat meghozatalát követõen esetleg felmerülõ bármely, az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdésben új határozatot kell hozni, illetve hogy a kormány a jelen határozat végrehajtásáról az Országgyûlés honvédelmi és külügyi bizottságát 1998. szeptember 30- áig tájékoztassa.
Kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy a határozati javaslatot fogadja el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)