DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Abban a ritka helyzetben vagyok, hogy teljes mértékben egyetértek Bauer Tamás elõbb kifejtett álláspontjával a kisebbségekkel kapcsolatban. Én magam részt vettem ezen a hosszú tárgyalássorozaton, amelyen a választójogi kérdésekkel foglalkoztunk. Ez valóban egy éven keresztül állt azon okok miatt, amiket Bauer Tamás képviselõ úr megemlített: a Szocialista Párt álláspontjának a hiánya miatt.
Gellért Kis Gábor arcán látom az értetlenséget. Nem õ képviselte a Szocialista Pártot, hanem más, az egyik frakcióvezetõ- helyettes úr, akitõl meg kell kérdezni, hogy miért álltak ezek a tárgyalások. Azt mi nem tudhatjuk, hisz' nem voltunk ott az MSZP frakcióülésén, hogy miért nem küldték el a Szocialista Párt részérõl a képviselõket annak érdekében, hogy egy új választójogi törvény, egy kisebb parlament jöhessen létre Magyarországon.
Ha kisebbségi képviselõket választunk, az a mi véleményünk szerint is belefér a 386-ba, abból az országos listából lehet juttatni a kisebbségi képviselõknek mandátumot, nem szükséges a parlament létszámát növelni. Egyszerûen nem értem, hogy miért kell növelni a parlament létszámát. Elég nagy így is a parlament, tehát nyugodtan megoldható ez a rendszer mindenféle létszámnövelés nélkül, ezért a magam részérõl is egyetértek azzal, amit már az elõbb is említettem, amit Bauer Tamás jól fejtett ki ebben a kérdésben.
A javaslat a háromszavazatos rendszerrõl is szól. Ezt persze majd eldöntik az Alkotmánybíróságon - nem hiszem, hogy ne fordulna valaki az Alkotmánybírósághoz, ha a parlament jóváhagyja ezt a háromszavazatos rendszert -, mert valóban nem adódhat az a helyzet Magyarországon alkotmányos körülmények között, hogy van, akinek három voksa van, van, akinek pedig kettõ voksa van. Szerintem az sem alkotmányos - és ez a kisebbségek számára is hátrányos, én legalább is ha magyarként, kisebbségiként egy másik országban élnék, kikérném magamnak -, hogy a többségi nemzet tagjai döntsék el, hogy engem ki képviseljen már abban a parlamentben, mert ez eléggé furcsán veszi ki magát. Ugyanis ha megnézzük majd az esetlegesen így leadott szavazatokat, akkor fölfedezhetjük esetleg, hogy Szabolcs megyében igen sok szlovén szavazó fog jelentkezni a háromszavazatos rendszer mellett.
De ez egyszerûen alkotmányos kérdés, hogy a magyar alkotmány egyértelmûen azt mondja ki, hogy minden választópolgár szavazata egyenlõ, egyenlõ a választójog, ebbõl pedig nem fakad az, hogy van, akinek kettõ, van, akinek pedig három szavazata van; ezt nagyon nehéz lenne megmagyarázni, hogy mitõl van valakinek három, valakinek pedig kettõ szavazata. Ezt nehéz magyarázni. Egyébként ez a kisebbségek ellen szóló javaslat véleményem szerint, mert pont a kisebbségeket lehet ezzel manipulálni, hogy a többség beleszólhat akár egy elõre megfontolt manipulációval, akár egy megszervezés nélküli döntéssel abba, hogy a kisebbségeket ki képviselje a parlamentben. Ez véleményem szerint egy nagyon helytelen álláspont, és ez nem a kisebbségi képviselet megvalósulása a Magyar Országgyûlésben.
Megoldás erre egy lehetséges, amit valóban Nyugat-Európában és Lengyelországban is alkalmaznak - Németországban egy tartományban, a dán kisebbségek mellett -, a kétszavazatos rendszer, az, hogy eldönthesse mindenki azt, hogy számára mi fontos, egyenlõ a szavazati jog, hisz' mindenki két szavazattal rendelkezik, és eldönti azt, hogy melyik fontosabb számára: a kisebbségi identitása, az oda leadott szavazata, vagy pedig a másik.
(18.30)
Én azt sem kötném meg egyébként, és szabadságot biztosítanék a kisebbségnek arra, hogy választhat a három szavazólap közül. Bárki választhat a három szavazólap közül, hogy melyikre akar szavazni. Szavazhat az egyéni kerületi jelöltre és a kisebbségre, szavazhat a listára és az egyéni kerületire, vagy szavazhat a listára és a kisebbségi listára, és ebbõl az egyéni kerület kimaradhat. Miért ne adhatnánk meg ezt a szabadsági fokot? De két szavazattal rendelkezzen, és akkor azok a polgárok, akik valóban úgy gondolják, hogy egy nemzetiséget akarnak bejuttatni, szavazhatnak erre a listára, és semmiféle egyenlõtlenség ezzel nem valósul meg.
Egyébként pedig nagyon késõi pillanatban vagyunk sajnos, tehát mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy valamit el lehessen érni. Az azonban mégis furcsa megoldás, hogy a választások már ki vannak írva, a törvény életbe léptetése már a választási kampány idõszakában van. Jó lenne egyébként, ha példákat láthatnánk arra, hogy melyik országban alkalmaztak olyan megoldásokat, hogy már kiírt választások alatt megváltoztatták a választási szabályokat. Mert azért ez tényleg elég furcsa képviselõtársaim, hiszen volt idõ az elmúlt négy évben arra, hogy ez a kérdés megoldódjon! A tárgyalásokon, amelyeken én is részt vettem, mondom, két és fél éven keresztül, lett volna erre idõ, ha valaki komolyan meg akarta volna oldani ezt a kérdést. Hisz azt nem gondolhatjuk komolyan, hogy, mondjuk, egy 20 mandátummal rendelkezõ parlamenti frakció, mint ahogy a Fidesz akkor húsz mandátummal rendelkezett, ezt a kérdést megoldhatta volna önmagában, vagy megakadályozhatta volna egy megoldás kibontakozását.
Összefoglalva tehát azt gondolom, ha ezt a kérdést most meg akarjuk oldani, akkor az persze már csak igen nagy szépséghibával lehetséges, mert a választások kiírása után változik a választási törvény, és az ilyen precedensek teremtése nagyon rossz. A kisebbségek érdekében ez nyilván megfontolandó, de nem lehet engedni az alkotmányos, egyenlõ választójogból, és nem szerencsés szerintem egy olyan helyzetet elõállítani, hogy nem a kisebbség maga dönti el a bejutás lehetõségét, hanem a többség is beleszólhat ebbe igen erõsen. Ezeket a kérdéseket mindenképpen megfontolandónak tartom amellett, hogy a parlament létszámának növelése abszolút felesleges, 386 képviselõ Magyarországra rendkívül túlméretezett, és ezt még növelni felesleges. Ebbõl a 386-ból lehet biztosítani a kisebbségeknek bõségesen mandátumot.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.)