DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vitában talán nem egész pregnánsan jelent meg az, hogy mi a különbség a kétszavazatos és a háromszavazatos rendszer között, és hogy a Szocialista Párt frakciója miért támogatja a háromszavazatos rendszert. Mindenekelõtt azért, mert ez egyszer már bevált a magyar képviseleti demokrácia történetében. Háromszavazatos rendszerrel választottuk meg a kisebbségi önkormányzatokat. Nem is akárhogy! Sokan hivatkoznak arra, hogy ez egy bonyolult rendszer. Ez még bonyolultabb volt, mert nemcsak egy kisebbségre adhatta le bármely állampolgár a javaslatát, hanem négy kisebbségre adhatta a voksát, és négy kisebbséget támogathatott 1994-ben a kisebbségi önkormányzati választásokon.
A másik szempont az volt, hogy úgy véltük, a háromszavazatos rendszer önmagában olyan pozitív diszkrimináció, amikor a kisebbség vállalható a kisebbségi polgárok részérõl. Ezért volt az eredeti javaslatunkban az, hogy egy úgynevezett puha regisztrációt alkalmazzunk a választások során, amelynek széles körû megoldása lehetett volna. Két variáció közül az egyiket támogattuk, mégpedig azt, hogy a kisebbségi polgár kérhesse, hogy a kisebbségi listára szavazzon. Teljesen természetesen volt ellenfeszülés, és elõször úgy tûnt, mintha a kisebbségek sem támogatták volna ezt a javaslatot. De együtt voltunk azon az egyeztetésen koalíciós partnerünkkel is, amikor végül a kisebbségek is támogatták ezt a javaslatot, és ragaszkodtak hozzá, hogy legitimációjuk egy tudatosan vállalt képviseleten alapuljon.
Úgy látom, hogy ezt a konszenzust látszik felborítani az a sokszínû javaslat, amely a kétszavazatos rendszer irányába mutat, és amely nem a megoldást támogatja.