NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Ház! Kisebbségi Biztos Úr! Szeretnék egy mondattal kapcsolódni ahhoz, amit elmondott. Azt hiszem, alapvetõen igaza van akkor, amikor azt az oldalát veti fel a kérdésnek, hogy van-e politikai akarat. Nagyon fontos dimenzió ez, és azt hiszem, ha õszinték vagyunk, akik ebben a teremben ülünk, akkor azt mondjuk, hogy nincs. Ebben a parlamentben ma nagyon kevesen engedik meg maguknak, hogy õszinték legyenek. Ne haragudjanak, hogy most õszinte voltam - úgy látom, nincs. Ennek következtében azt valószínûsítem, hogy nem lesz kisebbségi parlamenti képviselet ez alkalommal sem. Azt valószínûsítem, talán jobb lett volna, ha a plenáris ülésen ezt nagyobb közönség elõtt, nagyobb képviselõi részvétel mellett sikerül a biztos úrnak elmondani, mert talán nagyobb hatást váltott volna ki. Azt hiszem, azok itt vannak, akik megszavaznák a kisebbségek parlamenti képviseletét.
Még néhány praktikus megjegyzést engedjen meg a tisztelt Ház. Elhangzott néhány megjegyzés. Elõször is Toller László frakcióvezetõ-helyettes úr Trombitás Zoltánt megidézte, hogy: elmondja a kritikáját, majd távozik. (Idõközben dr. Toller László is távozott. - Derültség.) Nagyon érdekes az az erõs kritika, amit õ Trombitás Zoltánnak szegezett ennek kapcsán.
(19.20)
Hadd tájékoztassam a rádióhallgatókat, hogy Toller László hasonlóképpen járt el az elmúlt percekben, de úgy érzem, a Fidesz nevében az eléggé éles Fidesz-ellenes kritikáját mindenféleképpen meg kell válaszolnom, legalábbis kísérletet kell rá tennem.
Két kérdés körül forgunk itt most, az egyik kérdés a 13 képviselõnek a plusz-mínusz 386... - Árgyelán képviselõ úr is megidézett ezzel kapcsolatban. Elárulom önnek képviselõ úr, szerintem édes mindegy, hogy 386 vagy 399. Abban, hogy Trombitás Zoltán olyan lendületesen érvelt a 386 mellett, talán inspirálta õt Gellért Kis Gábor, amikor azt mondta, egy óriási szûkkeblûség lenne, ha a 386-hoz ragaszkodna a parlament. Azt hiszem, hogy tényleg édes mindegy, és én önnel értek egyet, mert ön is ezt mondta, hogy édes mindegy, azt hiszem, nem ezen fog megfenekleni az ügy, hogy 386 vagy 399. Azt hiszem, a Fidesz mind a kettõt megszavazná, Trombitás Zoltán biztos meggyõzné azokat, akik a 386 felé hajlanak, én meg azt mondanám, hogy a 399 is belefér.
Ami a két- és a háromszavazatos ügyet illeti, Toller László az elõbb gyorsan elmagyarázta, hogy mirõl szól ez az ügy. Annyit mondott, hogy ez a háromszavazatos rendszer bevált. Ez nem felel meg a valóságnak. Elõször is háromszavazatos rendszer országgyûlési képviseleti szinten nem volt. (Közbeszólás: Nem ezt mondta!) Tudom, hogy nem ezt mondta, képviselõtársam, de nem lehet azt mondani, hogy bevált, ha még nem volt ilyen. Õ azt mondta, hogy helyi szinten vált be, de azért az ég és föld! Hogy lehet összehasonlítani a körtét meg az almát?! De egyébként helyi szinten sem vált be, mert az, hogy Magyarországon négy kisebbségre lehet a kisebbségi választásokon a magyaroknak szavazni, képviselõtársaim, ez valami abszurd! Hogy lehet erre azt mondani, hogy bevált? Hogy a magyarok szavazhatnak kisebbségi választáson négy kisebbségi önkormányzatra - zseniális! Erre azt mondani, hogy bevált, azt hiszem, eléggé nehezen megindokolható.
Felül kell vizsgálni a helyi megoldásokat, nem pedig ezt generalizálni, és még tovább, országgyûlési szinten is megismételni a helyi kisebbségi választásokban benne rejlõ abszurditásokat. Mert valljuk be, hogy ez abszurd! (Közbeszólás: Így van!) A helyi kisebbségi önkormányzatokra lehetõség szerint olyan rendszert alakítsunk ki, hogy a helyi kisebbségek válasszanak és azok szavazzanak, és ne a magyarok és ne a többi kisebbségi önkormányzatra. Ennek megfelelõen a helyi önkormányzati választási törvényt elõbb-utóbb módosítani kell majd.
Másodszor azt mondta, nem érti a Fidesznek azt az álláspontját, hogy mi miért a kétszavazatost támogatjuk, miért nem a hármast. Tisztelt Képviselõtársaim! Eléggé határozottan mondtam el az általános vitában decemberben és az általános vitában most is, olyan megoldást kell találnunk, hogy lehetõség szerint a kisebbségek válasszák meg a képviselõiket. Ha 10 millió darab szavazólapot szétosztunk Magyarországon az állampolgároknak, hogy kisebbségi képviselõt válasszanak, az nem a legideálisabb dolog. Mert ad abszurdum ebben a rendszerben, amit beterjesztettek most legutóbb, ez van benne, hogy mindenki kap. Amit most változtattak és tértek vissza egy korábbi megoldáshoz, jobb. Vannak fokozatok, nem fekete meg nem fehér ez az ügy sem. Az teljességgel elfogadhatatlan megoldás, hogy minden állampolgár szavazzon kisebbségi képviselõre. Ha már kérni kell, az egy puha regisztráció. Valóban, igaza van Gellért Kis Gábornak, az lenne a legjobb, ha a regisztráció rendszere kiépülhetne Magyarországon, mert innentõl fogva nem lenne probléma az, hogy háromszavazatos rendszer. A háromszavazatos rendszert akkor be lehetne vezetni, mert azok, akik regisztráltatják magukat, akkor valóban rendelkeznének három szavazattal.
De az igazi probléma a háromszavazatos rendszerrel az, hogy nincs regisztráció. A puha regisztrációval már közelebb lépünk a megoldáshoz, de megítélésem szerint jobb rendszer a kétszavazatos rendszer, amikor az állampolgárok választhatnak. Azt hiszem, Trombitás Zoltán egy nagyon vonzó javaslatot említett meg, amikor azt mondta, válasszanak aközül, hogy egyéni képviselõre vagy pártra, vagy kisebbségi listára szavaznak, és ebbõl a háromból válasszák ki azt a kettõt, amire szavazni akarnak. Megítélésem szerint ez a kétszavazatos rendszernek jelenleg talán az a legideálisabb változata, ami dedukálható. De az a javaslat, amit az SZDSZ benyújtott, hogy vagy pártra, vagy kisebbségi szervezetre lehessen szavazni, az is jobb, mert motiválja az erõs kisebbségi identitással rendelkezõ polgárt arra, hogy támogassa meg - nyilvánítsa ki ezáltal is az identitását - az adott kisebbségi szervezetet.
Fölvethetõ, hogy milyen embertelen dolog, hogy neki a pártidentitása, kisebbségi identitása között választani kell. Megítélésem szerint valóban nehéz dolog, de hála istennek a magyar választójogi rendszer olyan, hogy van még egy szavazat, amivel adott esetben kifejezésre lehet juttatni más típusú szimpátiákat is, tehát egy másik szavazattal még annak a kisebbséginek is lenne, ami alapján... - és tudjuk, hogy azért az egyéni körzetben 3-4 százalékot plusz-mínusz hozzáad az egyéni képviselõ kvalitása; az elmúlt évek tapasztalata, hogy nagyon erõsen meghatározza az egyéni képviselõi választást is a pártszimpátia. Tehát azt hiszem, ha meg akarnánk oldani ezt a kérdést, akkor a kétszavazatos rendszerben vagy ennek valamilyen alváltozatában a magyar parlament elvben a kinyilvánított, deklaratív álláspontok alapján meg tudna egyezni.
Engedjenek meg most tõlem - idáig kerültem, hogy pártpolitikai dimenziókat belevigyek ebbe az egész vitába, mert úgy érzem, hogy nem ildomos - egy ellenzéki megjegyzést. A múltkor elmondtam azt, hogy önöknek kétharmados többségük van, elmondtam azt is, hogy volt négy év arra, hogy ez a kérdés megoldódjon, azt hiszem, ezt önök is érzik, és egyetérthetnek ezzel az állásponttal. Az MSZP álláspontjáról szeretnék egy megjegyzést tenni. Úgy látom, hogy az MSZP-ben nagyon sokan próbálják ezt az ügyet jó irányba terelgetni, de végsõ soron ami kijön az egészbõl, egy olyan álláspont, hogy az MSZP ad is meg nem is ad. Úgy vélem, ha az MSZP kevesebbet adna a kisebbségeknek, akkor adna is valamit.
Köszönöm szépen. (Dr. Mészáros István László és dr. Surján László tapsol.)