DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Bár több módosító indítványt terjesztettem elõ, de ezek közül mindössze négyrõl szeretnék nagyon röviden szólni, tekintettel a késõi idõre, és arra, hogy egy nagyon fontos törvényjavaslat vitája van még hátra ezen az estén; de a büntetõeljárási törvény, tudjuk, nemcsak egy törvény, hanem egy egész kódex, ezért talán illik is, hogy a részletes vita ne maradjon szó nélkül.
Az együttes ajánlás 45. és 46. pontjaiban terjesztettem elõ két módosító indítványt, amelyek azt célozzák, hogy a terhelt vagy a védõ által szakvélemény készítésére felkért személy szakértõként való bevonásának lehetõségét korlátozó rendelkezések maradjanak el. Ennek az az indoka, hogy ugyan a törvényjavaslat a hatályos szabályozással megegyezõen lehetõvé teszi, hogy a terhelt vagy védõje más szakértõt is felkérjen - tehát azon kívül, akit a bíróság kirendel -, ugyanakkor azonban a javaslat szûkítéssel él; más szakértõt csak a bíró vagy az ügyész engedélyével lehetne bevonni. Ez a szûkítés álláspontom szerint nem felel meg az úgynevezett "fegyveregyenlõség" elvének, és egyébként is indokolatlan, hiszen a bíróság úgyis a szabad mérlegelés elvébõl következõen, belátása szerint mérlegeli magukat a szakvéleményeket. Ezt a módosító indítványt nem támogatta az elõterjesztõ a bizottsági üléseken, és én szeretném kérni, hogy vizsgálja felül az álláspontját.
A másik módosító indítvány, amirõl szeretnék röviden szólni, az együttes ajánlás 39. pontjában található. Ebben azt szorgalmazom, hogy ha a nyomozás több terhelt ellen folyik, akkor az orvosszakértõi véleményben, illetve a terhelt által benyújtott egyéb orvosi iratokban szereplõ a bûncselekménnyel össze nem függõ orvosi iratokat a nyomozó hatóság köteles legyen zártan kezelni. Ezekbe csak a nyomozási bíró engedélyével és csak az tekinthessen bele, akinek ehhez érdeke fûzõdik. Komoly adatvédelmi problémákat vet fel az az eset, tisztelt Ház, ha a nyomozást több terhelt ellen folytatják, mivel ilyenkor a szakértõi véleményben vagy más orvosi iratokban szereplõ, és a bûncselekménnyel össze nem függõ orvosi adatokat a többi terhelt és védõi is megismerhetik, és ezáltal sérül a terhelt személyes adatai védelméhez fûzõdõ joga. Ezt a problémát küszöbölné ki a módosító indítványom.
Végezetül a 79. pontban is van egy olyan indítványom, amit szeretnék megindokolni. Ez az indítvány azzal kapcsolatos, hogy a törvényjavaslat a közjegyzõi és az ügyvédi irodában csak különleges garanciák mellett tenné lehetõvé a házkutatást. Ennek a rendelkezésnek a szándéka az, hogy garanciát nyújtson ezen irodákban tárolt, a büntetõeljárással össze nem függõ iratok tartalmának rejtve maradására.
Álláspontom szerint ez egy helyes elv, hiszen ezekben az iratokban a büntetõeljárásban nem érintett személyek olyan adatai is fellehetõk, amelyeknek illetéktelenek általi megismerése komolyan veszélyeztetheti az adott személyek jogait és érdekeit, és mindebbõl komoly károk származhatnak. Módosító indítványom arra irányul, hogy ez a különleges védelem kiterjedjen az egészségügyi intézményekre is és az egyes személyekrõl itt tárgyalt egészségügyi adatokra, hiszen azok bizalmas adatok, amelyek megismerése szintén azokkal a következményekkel járhat, amelyeket az elõbb említettem. Indokolt tehát a kiemelt védettséget az egészségügyi intézményekben foganatosított házkutatásra is kiterjeszteni. Egyetlen büntetõeljárás sem járhat azzal az eredménnyel, hogy olyan személyekrõl is adatokat gyûjtsenek, akiknek semmi közük a bûncselekmény elkövetéséhez.
Tehát ezen módosító indítványok támogatására kérném az elõterjesztõ képviselõjét, és természetesen a figyelmébe ajánlom azokat az indítványokat is, amelyeket e késõi órára tekintettel most nem indokolok meg szóban. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)