DR. SZABÓ JÁNOS (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Minden vitanapnak az a célja, hogy gondolatokat cseréljünk (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ha van!), és maradjunk lehetõleg mederben - ha nem is a Duna medrében, mert ott életveszélyes lehet néhol majd, ha megvalósulnak ezek a mûtárgyak. Ezért azt javasolnám, hogy induljunk ki nagyon hálás kiindulási alapunkból: az alkotmányból.
Mit mond az alkotmány? A 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Tudjuk, hogy nem mindig volt ez így. Tudjuk, hogy 1977-ben a függetlenségnek még a látszata sem volt meg, nem volt egy legitim kormány. De hát ezzel nem akarok részletesebben foglalkozni, mert a jogkövetkezmények, a jogutódlás e vonatkozásban mindent megmagyaráz. Van azonban az alkotmánynak egy másik rendelkezése is, amely a nemzetközi szerzõdésekre vonatkozik, és az Országgyûlést jogosítja fel arra, hogy kösse meg a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedõ fontosságú nemzetközi szerzõdéseket.
Most szembe kell néznünk egy olyan megoldási javaslattal, hogy keretmegállapodás, meg a megállapodás megállapodása, meg a megállapodás megállapodására vonatkozó szándéknyilatkozat, aminek semmi értelme, de nem ismer ilyet a nemzetközi jog. Van olyan, hogy konkrét nemzetközi szerzõdés, és van szándéknyilatkozat. Ha egy konkrét nemzetközi szerzõdést vizsgálunk, annak vannak jogosultságai és vannak kötelezettségei. Tehát egy kötelezettségi oldal és egy jogosultsági oldal lényegében tisztán különválasztható egymástól.
A keretmegállapodással nem tudunk mit kezdeni! Nem tudunk egy elõzetes megállapodással mit kezdeni, mert csapdahelyzetet teremthet, egy olyan csapdahelyzetet, amely a kiszolgáltatottságunkat, a megalázottságunkat ismételten fölvetheti. Hiszen úgy látszik, hogy Szlovákiában - legalábbis a hágai ítélet kihirdetését követõen - valóságos örömmámorban úsztak egyesek akkor, amikor megállapította a hágai ítélet, hogy az 1977- es szerzõdés hatályban van. Igen ám, csak elfelejtették hozzátenni, hogy hogyan tartotta hatályban ezt a szerzõdést a Hágai Nemzetközi Bíróság! Olyan formában, hogy ami szerzõdésellenesen felépült, fennmaradhat, ami nem épült meg, annak nem is kell megépülnie. Más az üzemeltetés kérdése, nagyon jól tudjuk.
Tehát ilyen formában egy keretmegállapodásnak, egy úgynevezett elõzetes megállapodásnak semmi értelme, jogkövetkezményei beláthatatlanok lennének, mert egy keretmegállapodást a másik fél egészen biztosan úgy értelmezne - ha konkrét kötelezettségeket és jogosultságokat tartalmaz ez a szerzõdés -, hogy az egy hatályos szerzõdés, és akkor ismét kezdhetnénk elölrõl a magyarázkodást és a megszégyenülést, ami nem hiányzik ennek az országnak, én úgy érzem. El kellene kerülni ezeket a csapdákat, és nem kellene ilyen keretmegállapodásokat hangoztatni, még tervszinten sem, mert meggyõzõdésünk, hogy ebbõl nem lehet semmi.
Maradjunk egy kicsit az idõrendi sorrendnél: mi lett volna a szlovák fél jogkövetõ magatartása a hágai ítélet elõtt? Amikor ez a parlament, illetve nem ez, hanem egy másik összetételû parlament felállt, bizonyára mindenki emlékszik rá, majd akkor, amikor felfüggesztették az építkezést, majd akkor, amikor felmondta a Magyar Köztársaság a szerzõdést, minden e parlament falai között történt, és a parlament jóváhagyásával történhettek meg ezek a nagyon fontos jogkövetkezményeket is maguk után vonó események. Tehát akkor miért kellene most ettõl eltérni, egy keretmegállapodást kötni csak, és ezzel a keretmegállapodással visszafordíthatatlan helyzetet teremteni? Mi a célja ezzel a kormánynak? Netán az, hogy az Országgyûlés ellenõrzése alól kivonja magát, és egy olyan kész helyzetet teremtsen ismét, amibõl aztán nincs menekvés?
Nem lehet az Országgyûlés ellenõrzõ szerepét megkérdõjelezni, nem lehet megkérdõjelezni az alkotmány rendelkezéseit; az alkotmány egyértelmû e vonatkozásban, és az Országgyûlés jóváhagyásával lehet csak ilyen szerzõdéseket megkötni. Egyébként, ha úgy vizsgálnánk ezt a kérdést, ahogy a polgárjog és nem a nemzetközi szerzõdésekben meghatározott elvek, akkor tulajdonképpen egy elõszerzõdés kvázi elemeit hoznák vagy lopnák ide be, de az elõszerzõdésben is benne kell hogy legyen mindazon lényeges tartalmi elem, amely majd egy végleges szerzõdés tartalmi elemeit kell hogy képezze.
(9.20)
Éppen ezért csapdahelyzet ez a keretmegállapodás, ebbe semmiképpen nem szabad belemenni.
Amikor a jogkövetõ magatartásról beszélünk a szlovák fél részérõl, akkor nagyon fontos lett volna 1992-ben, amikor a magyar fél felmondta ezt a szerzõdést, rámutatni arra, hogy amikor Szlovákia lényegében nem jogkövetõ, hanem jogsértõ magatartással reagált ezekre a körülményekre, lényegében saját maga lépett ki ennek a szerzõdésnek a kereteibõl. Elhagyta ezt a kötelmet, és belekezdett egy olyan jogsértõ, önbíráskodó magatartás-folyamatba, ami egyértelmûsíti, hogy lényegében õk is tudomásul vették ennek a szerzõdésnek a megszûnését. Mert egyébként ezt a jogsértõ magatartást nem kezdhették volna el. Tehát önként kiléptek, önként felhagytak a jogkövetõ magatartással, mert ilyen esetekben, amikor egy szerzõdést az egyik fél felmond, a másik szerzõdõ félnek a szerzõdés keretei között kell a jogorvoslati lehetõségeket megtalálnia. Tehát mindenképpen a szerzõdés keretei között kellett volna maradni. Akkor, amikor õk ezt félrerúgták, eldobták, kiléptek ennek a szerzõdésnek a kereteibõl, abban a pillanatban ez a szerzõdés megszûnt. Nem tudom, hogy Hágában hivatkoztak-e önök erre. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) A külügyminiszter úrnak szólt ez a kérdés. Nyilván majd reagál rá.
De ezen túlmenõen ismeretes az, hogy ezek az ítéleti megállapítások egyáltalán nem hozzák hátrányos helyzetbe Magyarországot, mint ahogy az a szomszédos államban elég széles körökben elhangzik. Vannak olyan szakértõk, akik egyértelmûen megállapították azt - az újság le is hozta, önök is olvasták bizonyára, de akik nem, azoknak felolvasnám -, hogy a kitûnõ szakértõik milyen megállapításokat tettek. "Kitûzött céljaink közül hetet elértünk, hármat nem. Magyarország nyert a következõ kérdésekben: nem kell csúcsra járatni Bõst nem kell megépíteni Nagymarosnál vagy máshol egy második erõmûvet a jelenleginél sokkal több vizet követelhetünk a szigetközi fõmederbe, minimum a vízhozam a felét Bõs csak akkor üzemelhet, ha megfelel a modern környezetvédelmi szabványoknak és szabályoknak. Magyar gyõzelem az is, hogy Szlovákiának egy percig sem lenne szabad üzemeltetnie a "C" variánst, és köteles az összes kárt megtéríteni."
Tehát mi itt a lényeg? Az, hogy egy percig sem lenne szabad üzemeltetni a "C" variánst, azért, mert jogsértõ magatartással valósították meg. Ez a lényeg. Ez a lényege ennek az ítéletnek, és az, hogy senki nem írja elõ nekünk kötelezettségként, hogy építsünk gátat. Csak a szerzõdés keretét hagyta meg a Hágai Nemzetközi Bíróság. Ilyen formában azok a tervek, amelyek napvilágot láttak, és azon sikertelen próbálkozások özöne, amelyeket a kormány felmutatott ebben a kérdésben, teljesen nyilvánvalóan egy kudarchelyzet átélésére ösztönöz bennünket, illetve azt éljük át. Ezt a kudarchelyzetet, ezt a megszégyenítõ kudarchelyzetet kénytelenek lennénk elviselni akkor, ha ez a megállapodás megszülethetne.
Mi lenne, ha megépülne ez a gát, tisztelt képviselõtársaim? Az, hogy milyen területek kerülnének víz alá, az a szakértõi véleményekbõl részletesen megállapítható, és szakkérdésekbe, mûszaki szakkérdésekbe nem nagyon akarok belemenni, de egyáltalán nem közömbös, hogy mennyivel emelkedne meg a vízszint, ez milyen veszélyt jelentene Esztergomra, a környezõ településekre, hogy milyen a víz minõsége, ami Budapest szempontjából is nagyon jelentõs, de nemcsak Budapest, hanem a Duna völgyében levõ települések lakosainak szempontjából is. Tehát akkor, amikor erre 400 milliárdot vagy akár 600 milliárdot vagy 350 milliárdot terveznek fordítani, akkor lényegi kérdésként merül fel, hogy ha nem kell, akkor miért.
Kinek az érdekében áll az - és mindig azt kell vizsgálni egy esemény mögött, kinek az érdekében áll -, hogy ez megépüljön? Nyilvánvalóan erre csak akkor kaphatnánk választ, ha egy teljes vizsgálatot folytatna le az Országgyûlés úgy, ahogyan azt dr. Torgyán József még az elmúlt év õszén benyújtotta indítványában, amelyben egy bizottság felállítását kérte az elõzmények kivizsgálására, arra, hogy milyen szakértõk, milyen szakértõi csoportok, milyen kivitelezõ társaságok milyen összegeket vettek fel tételesen, és kinek a személyes felelõssége állapítható meg ezekben az ügyekben.
Nyilvánvaló, hogy csak egy teljes, tételes vizsgálat deríthet fényt arra, hogy milyen érdekkörök mozgatják ezeket a kérdéseket. Mert megint csak azt mondom, mindig azt kell vizsgálni, kinek az érdekében áll ez. Nyilvánvaló, hogy a magyar nép érdekében nem, mert amikor a tisztelt országgyûlési képviselõtársaim itt esküt tettek, meg én is, arra tettünk esküt, hogy a magyar nép boldogulását segítjük elõ. Nem tudom, hogy a magyar nép boldogulását mennyiben szolgálná egy teljesen fölösleges építmény, amely 600 milliárdba kerülne. Ezt a 600 milliárdot nagyon sok nagyon fontos más célra lehetne fordítani. Töredékébõl meg lehetne valósítani a tandíjmentességet, a gyermekek közétkeztetését vagy az idõs betegek, de nemcsak az idõs betegek, hanem még a fiatalabbak ingyenes gyógyszerellátását is. De nem folytatom, mert tudják, szocialista képviselõtársaim ilyenkor azt mondják, micsoda demagógia ez. Ez az igazság, kérem. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Ez az igazság, kérem szépen, ez az igazság! Mert ezt a 600 milliárd forintot nagyon sok más célra, fontosabb célokra lehetne fordítani, hogy a magyar nép boldogabban éljen, hogy ne érezze azt, amit eddig érez. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Jaj!)
Ennek alapján nagyon fontos az, hogy ilyen keretmegállapodásokba - vagy amint már ezt hallottuk, a megállapodás megállapodásának elõkészítésébe - ne lépjünk bele, mert ez a meder nagyon veszélyes, ha már nem is annyira iszapos, mert mondják, hogy ide most már iszap se jut, mert állandóan mélyül ez a meder, és akkor már hova kerülünk; lehet, hogy lassan a pokolba. Tehát így kell ezeket a kérdéseket nézni.
Akkor, amikor a Független Kisgazdapárt csatlakozik az ellenzék által elõterjesztett közös határozati javaslathoz, az a célja - ismétlem: az a célja -, hogy ez a gát ne épüljön meg. Határozottan ez a célja, mert ennek költségkeretét nagyon sok fontos más célra is lehetne fordítani, és arra kell fordítani mindig, ami a legfontosabb. Fontossági sorrendet is fel kellene állítani már egyszer végre úgy, hogy a lakosság is érezze ennek hatásait.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)