Csapody Miklós Tartalom Elõzõ Következõ

DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A hágai döntést - mivel ítélet nem volt, ítélet nincs, mondhatnám Déry Tiborral - a Magyar Demokrata Fórum más pártokkal együtt természetesen tiszteletben tartja és elfogadja.

Véleményünk szerint Hága alapján kölcsönösen elfogadható, sõt nemzetközi érdekeknek is megfelelõ megállapodás köthetõ Szlovákiával, és a hágai döntés a magyar fél környezeti és természetvédelmi aggályainak is helyt adva voltaképpen a legsúlyosabb természetvédelmi fenyegetettséget, tehát a duzzasztást és a vele együtt járó csúcsra járatást, azaz az árapály jelenséget idézõ vízszintingadozást az ítélettel együtt elvileg számûzte a rendszerbõl. Amikor a Duna vízhozamának minimum a felét Magyarországnak ítélte, akkor számunkra a szigetközi károk orvoslására is lehetõséget teremtett.

Ezzel kapcsolatban azonban szeretném a tisztelt Országgyûlés figyelmét ráirányítani egy olyan vonatkozásra, ami eddig a vitanap során nem hangzott el. Ez a vetület pedig nem más, mint a kormány tájékoztatáspolitikai magatartása. (Az ülésterem hátsó páholyából zaj hallatszik.) Tisztelettel kérem a jelen lévõ mikrofon- vagy telefontulajdonost, hogy legyen kedves kikapcsolni az eszközét. Köszönöm szépen.

A kormány nyilvánosságpolitikája az antidemokratikus hatalomgyakorlás és az állampárti erõpolitika úgynevezett betegmodelljének a mintapéldája. Ezt a nyilvánosságpolitikát ugyanis kezdettõl nem valamiféle információs politika, tehát tájékoztató politika, még kevésbé a közvélemény hiteles tájékoztatásának a gyakorlata vagy az erre való törekvés jellemezte, hanem a hamis kommunikáció - a kommunikáció, vagyis az egyirányú közlés -, a félrevezetõ, idézõjelben értendõ "tájékoztatás".

A hamis közlés stratégiája azonban az elmúlt hónapokban mégis számos ponton megtört. Ennek okai: a tudatos félretájékoztatás folyamatában számtalan önleleplezõ ellentmondás bukkant fel a sajtóban. Ezek az elszólások, állítások és cáfolatok a személyi alkalmatlanságokból, a rossz elõkészítésbõl, a szervezetlenségbõl, valamint a parlamenti képviselõk, a sajtó és a média mély lenézésébõl eredtek. Elég csak az egygátas megoldás felröppentésére és cáfolatára, a koncessziós megépítés felröppentésére és cáfolatára, a gát helyszínének elsõ megnevezésére és cáfolatára, a beruházás számadatainak megnevezésére és cáfolatára utalnom.

A kormány kommunikációs politikája félrevezette és megalázta a médiát, lehetetlenné téve, hogy a sajtó és a közszolgálati tájékoztatás mindenben a valóságnak megfelelõen adjon képet a televízióban, a rádióban és a sajtóban a tárgyalási fordulókon kialakult valóságos helyzetrõl, annak meglévõ részeredményeirõl és elhallgatott kudarcairól. Ennek következtében a magyar sajtó nagy része sajnálatos módon, hivatásos szerepe és szándékai ellenére a kormány manipulációs technikáinak áldozatává vált, és a közvélemény informálása helyett - hangsúlyozom, szándékai és elképzelései ellenére - a zavar növekedését segítette.

Esett már szó arról, hogy a kormány megkerülte-e avagy sem a demokratikus parlamentarizmus jogállami kereteit: igen.

1. A miniszterelnök Házszabályon kívüli, konzultációs bizottságra tett javaslata volt a legelsõ, amely fügefalevélként szolgált volna a parlamenti konszenzus látszatának megteremtéséhez, ezért az ellenzéki pártok számára is elfogadhatatlan volt.

2. A Nemcsók János-féle tárgyalódelegáció illegitimitása, hiszen a neki mandátumot adó úgynevezett szûkebb kabinet alkotmányjogilag és törvényileg értelmezhetetlen, ilyen ugyanis nincs. Vagy a kabinet ad mandátumot, vagy nem ad mandátumot.

3. Ez a delegáció parlamenti felhatalmazás nélkül tárgyalt és tárgyal, jogköröket vonva el a parlamenttõl, hiszen a róla szóló kormányrendelet ellentétes azzal az elvvel, amely szerint nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatban a parlamenté a szó. Figyelem, tisztelt MSZP-s képviselõtársaim! Nem azt állítom, hogy a parlament köt nemzetközi szerzõdéseket, hanem azt állítom az alkotmány alapján, hogy a parlamenté a szó nemzetközi szerzõdésekkel és azok kezdeményezésével kapcsolatban. Ez ügyben a kormány külügyminiszterének kell elõterjesztést tennie. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Akkor is így van ez, tisztelt képviselõtársam, hogyha nem tetszik önnek! Ilyen nem történt. Ez ügyben... (Zaj az MSZP padsoraiban.) Hiába nem tetszik, tisztelt képviselõtársam, nem tetszhet, de önnek ezek szerint sok minden nem tetszik. Azonban ez ügyben külügyminiszteri elõterjesztés nem történt! A külügyminiszter úrnak ez ügyben néhanapján a hallgatás, a rendkívül diplomatikus érintõleges állásfoglalás, néhanapján a szégyenkezés, esetleg talán a sajnálkozó kéztördelés maradhatott, csakúgy, mint a miniszterelnök úr hasonlóan eminens vízumkényszer- ötletével kapcsolatban.

4. Az Országos Környezetvédelmi Tanács legutóbbi állásfoglalása - az MDF álláspontjával egybehangzó módon - arra is rámutat, hogy Nemcsók János államtitkár úr jogkört nemcsak a parlamenttõl, de az OKT-tõl is elvont. Az a kormányrendelet ugyanis, amelynek címe "A Hágai Bíróság Dunával kapcsolatos döntésébõl adódó kormányzati feladatok koordinálásáról", ez a kormányrendelet ellentétes azzal a törvénnyel, amely megkövetelte volna tõle vizsgálati elemzések készítését és az OKT-nak a koordinációba való bevonását.

5. A Nemcsók-féle tárgyalódelegáció mögött nemcsak egységes tárgyalási stratégia, de belpolitikai, nota bene parlamenti, összparlamenti konszenzus sincsen, nem áll, ráadásul a koalíciós egyetértés is hiányzik - érthetõ módon -, miközben az ellenérdekû szlovák fél álláspontja homogén, tárgyalási stratégiája töretlen.

6. A kormány hamis kommunikációs magatartásában sajnálatos szerep jutott a Magyar Tudományos Akadémia tudatos kompromittálásának is. Az az akadémikusokból álló alkalmi tanácsadó testület ugyanis (Dr. Géczi József Alajos közbeszólása.), amelynek szelektált részérvei a kormány mindenáron való megegyezésének prekoncepcióját vannak hivatva alátámasztani, tisztelt képviselõtársaim, ez a bizottság, ez a csoport nem a Magyar Tudományos Akadémia bizottsága, hanem egy olyan, igazi nemzetközi szaktekintélyekbõl, tudományos és emberi tisztességüket megõrzött, nagy tekintélyû tudósokból álló csoport, amelynek tagjai nem hajlandók muníciót szállítani egy rossz kormánydöntéshez, nevüket és érveiket azonban a kormányzat gátlástalanul felhasználja. Ez a technika megalázó és méltánytalan, árt az Akadémia tekintélyének.

7. A környezetvédelmi bizottság vegyes hangulatú, januári szünidei matinéi során a kormánypárti képviselõk is tájékozatlanságuknak és határozatlanságuknak adták számos tanújelét, nem beszélve a kisebbik koalíciós párt kezdettõl fogva konzekvensen elfoglalt álláspontjáról, amely álláspont folyamatosan számon kérte a szocialista kormánytöbbségen és a jelen lévõ államtitkáron a hatástanulmányok hiányát, valamint a költség-haszon elemzések hiányát.

Összefoglalóan:

A kormányfõ elhatározott szándéka, hogy az 1995 és '96 óta folytatott titkos tárgyalások óta kialakult elhatározást, az erõmûrendszer 1977-es szerzõdésnek megfelelõ megvalósítását úgy hozza tetõ alá, hogy azt a hágai bíróság döntésének tudatos félreértelmezésével hágai kényszernek és a hágai ítéletbõl eredõ kötelezettségnek tüntesse fel a parlament és a magyar nyilvánosság elõtt. Kapkodva, hibát hibára halmozva, elszólást félretájékoztatásra halmozva ugyan, de a kormány kommunikációs magatartása ezt a célt szolgálta a közvélemény és a sajtó tudatos félrevezetése által. Ez a stratégia pedig nem az ügy megoldását, nem az adófizetõk pénzének kímélését, nem az ésszerûséget és nem a természet védelmét tûzte ki célul, hanem, úgymond, a Duna rendbetételét, ami egyértelmûen az MSZP választási kampányfogása, melynek kivitelezéséhez, úgy tûnik, semmi sem lehet drága.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

(10.00)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Honlap