KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezetõ Úr! Valóban, sok mindent nem számoltunk ki: nem számoltuk ki például, hogy mennyibe került Magyarországnak a szerzõdés egyoldalú felmondása (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így van!); nem számoltuk ki, hogy mennyibe került a papírtigrisnek minõsített, de mégis felépült C-variáns (Közbeszólás az MDF padsoraiból: A megszüntetése!); nem számoltuk ki, mennyibe került a kétségbeesett szivattyúzás, vagy ahogy nem számoltuk ki, hogy mennyi kárt okozott a magyar mezõgazdaságnak a Független Kisgazdapárt. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így van! - Taps az MSZP padsoraiban. - Dr. Torgyán József: Külpolitika! - Moraj a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)
Szeretném a frakcióvezetõ urat tájékoztatni arról, mert ezt is említette, hogyan is készül egy nemzetközi szerzõdés. Nos, amennyiben felmerül nemzetközi szerzõdés megkötésének a szükségessége, a kormány - nem parlamenti felhatalmazással, hanem a kormány - dönt arról, hogy tárgyalásokat kell kezdeni; kijelöli a tárgyalódelegációt, és ellátja a szükséges utasításokkal. Többfordulós tárgyalás esetén a szakértõi delegációk minden forduló esetén jegyzõkönyvben rögzítik azt, amit elértek, a tárgyalások állását; rögzítik a tárgyalások lezárását is, és ilyenkor szokás egy mellékletben csatolni annak a megállapodásnak a tervezetét, amely tervezetet kormányaiknak elfogadásra javasolnak. Mindeddig nem jön létre semmiféle nemzetközi jogi kötelezettség.
Nemzetközi jogi kötelezettség akkor jön létre, ha a kormány a javasolt szöveget elfogadja, és ha a kérdés olyan súlyú - és ez, amirõl itt beszélünk, olyan súlyú -, azt a két ország parlamentjei is jóváhagyják.
Nem tartunk itt, tisztelt frakcióvezetõ úr! Tehát a kormány semmiféle hatáskört nem lépett túl. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)