FARKAS IMRE (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslathoz képviselõtársaimmal együtt több módosító javaslatot terjesztettünk elõ, ezeknek a többségét az illetékes bizottságok támogatták. Van azonban néhány olyan, amelyik nem kapta meg a megfelelõ támogatást-, kettõ ilyenrõl szeretnék szólni.
(17.40)
Érdekes módon az egyik egy olyan elõírást tart feleslegesnek, amelyet az elõterjesztõ szükségesnek lát, majd a másik esetben egy feleslegesnek ítélt elképzelést próbálok benntartani a törvénytervezetben. Mondanám a két indítványt:
Az adózás rendjérõl szóló törvénynél a tervezet kimondja, hogy az állami adóhatóság az adózót nyilvántartásba vételérõl 30 napon belül értesíti, és egyben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplõ adatáról. Képviselõtársaimmal javasoltuk, hogy ezt a mondatot töröljük a tervezetbõl. Azért tartottuk ezt az elképzelést szükségtelennek, mert véleményünk szerint az adózó adja meg az adatait az adóhatóságnak, ezért nincs szükség arra, hogy az adóhatóság ezeket az adatokat még egyszer visszaigazolja az adózónak.
Az elõterjesztõ úgy vélte a bizottsági üléseken, hogy többcsatornás adatokról van szó, tehát nemcsak az adózó terjeszt elõ adatokat, hanem a cégbíróság, illetve a gazdasági kamara is. Ezt átnézve gyakorlatilag két olyan adatot sikerült találni, amely ezt valóban indokolttá teszi. Az egyik a cégjegyzékszámról szól, a másik pedig a kamarai nyilvántartási számról. Ha feltételezzük, hogy ezekbe az adatokba nem csúszik hiba, akkor teljesen szükségtelen egy ilyen lépést megtenni, ami bürokratikusnak mondható, hiszen az adózó az adóhatóságtól visszakapja azokat az adatokat, amelyeket korábban õ megadott.
Úgy ítéljük meg, hogy amennyiben mégsem sikerül ennek az álláspontnak megnyerni a részletes vitában az illetékes bizottságokat, akkor lesz lehetõsége a bizottságoknak támogatni azt a kapcsolódó módosító javaslatot, amelyben fenntartjuk ezt a gondolatot, csak azt kívánom benne pontosítani, hogy mihez képest kell megfogalmazni a 30 napon belüli értesítést. A törvényjavaslat ugyanis ezt megfogalmazza, csak éppen azt nem mondja meg, hogy mihez viszonyítottan kell a 30 napon belüli értesítést megtenni.
A másik indítványunk az volt, hogy az elõterjesztõ szándékától eltérõen hagyjuk benne a tervezetben a pénztárkönyv és a naplófõkönyv állami adóhatóság általi hitelesítését. Az elõterjesztõ úgy gondolta, hogy az egyablakos rendszer bevezetésével felesleges lenne az állampolgárt, illetve a vállalkozót arra kényszeríteni, hogy a kamara mellett, mondjuk, megkeresse az állami adóhatóságot is. Ezért kívánja eltörölni az állami adóhatóságnál történõ hitelesítést. Véleményünk szerint ez nem megfelelõ lépés, hiszen egyik formai észrevételünk az volt, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 5. melléklete továbbra is fenntartotta ezt a hitelesítést. A bizottsági üléseken megtudtuk, hogy ezt az ellentmondást úgy próbálják majd kiküszöbölni, hogy a személyi jövedelemadó törvénynek ezt a részét törölni kívánják, így tehát formailag az ellentmondás megszüntethetõ.
Ugyanakkor úgy érezzük, hogy tartalmi indítványról is szó van, mert ha azt nem mondjuk, hogy egyáltalán felesleges volt évekig alkalmazni a naplófõkönyv hitelesítését, akkor bizonyára probléma lehet abból, ha ezt az eljárást a jövõben törölni fogjuk. Egyébként is úgy látjuk, hogy az adótörvény részletes módosítása, illetve a tervezet tartalmaz olyan lépéseket, amelyek azt bizonyítják, hogy az adózónak változatlanul meg kell majd az adóhatóságot keresnie több kérdésben, és akkor nem lenne felesleges, ha megtartanánk a pénztárkönyv és a naplófõkönyv hitelesítését is. Ezt azért is tartanám nagyon fontosnak a kontroll szempontjából, mert 1998. január 1-jétõl életbe léptek olyan változások, amelyek például a könyvvizsgáló ellenjegyzési körét is bizonyos területen szûkítik, és véleményem szerint az ellenõrzéshez hozzátartozik, hogy valami kontroll ebben a körben továbbra is fennmaradjon.
Ehhez kérem majd a bizottságok, illetve képviselõtársaim támogatását. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)