HIDASI REZSÕ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslat 7. § (2) bekezdését a következõképpen javaslom módosítani. A 2. § kimondja, hogy a tõketársaságok átalakulására tevékenységük engedélyezésének szabályait kell alkalmazni. Ehelyett azt javaslom: "a gazdasági társaság tõketársasággá történõ átalakulására, illetõleg azonos gazdasági társasági forma esetén az átalakítása során a tevékenység engedélyezésének szabályait kell alkalmazni". A jelenlegi szabály nem fejezi ki a jogalkotói akaratot, és értelmezhetetlen is, mert a Gt. szabályai szerint átalakulás csak eltérõ társasági forma esetén lehetséges.
Ha tehát részvénytársaság kíván tõketársasággá válni, akkor az nem átalakulás, hanem átalakítás, mert tudniillik a társasági forma, a részvénytársaság nem változik. Ugyanakkor a módosítás lehetõséget ad arra, hogy a törvényjavaslatnak megfelelõ tõketársaság más társasági formából és azonos társasági formából is létrejöhessen. Tehát itt azonos Gt.-formából történik az átmenet, ezért javaslom ezt a módosítást.
A törvényjavaslat 11. §-át a következõ (3) bekezdéssel javaslom kiegészíteni: "a (2) bekezdésben meghatározott vállalkozásnak a cég nevében fel kell tüntetnie, hogy mely ország joga szerint használja az (1) bekezdésben megjelölt elnevezéseket".
A névhasználat rendkívül fontos, mert a védett nevet használó vállalkozásról a befektetõk, illetve más vállalkozások tudják, hogy állami felügyelet alatt álló vállalkozásokról van szó. Ezt a világos és könnyen ellenõrizhetõ rendszert töri meg, ha más vállalkozások is használják a védett elnevezést. Éppen ezért utalni kell a cégnévben arra, hogy a külföldi mely ország joga szerint jogosult a védett név használatára, például: Aranybánya Kockázati Tõketársaság, Dél-Afrika Rt. Ezt mindenféleképpen javaslom betenni, éppen azért, hogy a befektetõket ne lehessen megtéveszteni, tudni lehessen, hogy egy hazai cég által felügyelt cégrõl van-e szó, vagy külföldirõl, és mely külföldi országból származik ez a társaság, felügyelt vagy nem felügyelt tevékenységrõl van-e itt szó.
A törvényjavaslat 40. §-ához: "azok a társaságok, amelyek a törvény hatálybalépése elõtt a kockázati tõketársaság, a kockázati tõkealap-kezelõ, illetve a kockázati tõkealap elnevezést használták, az e törvény szerinti tevékenységi engedély, illetve nyilvántartásba-vétel hiányában ezen elnevezést legkésõbb a törvény hatálybalépését követõen 2 évig használhatják".
A törvényjavaslat a befektetõk tájékoztatása és védelme érdekében a névhasználati jogot megtiltja azon társaságok és alapok számára, melyek nem tartoznak a törvény hatálya alá; ugyanakkor a már mûködõ társaságoknak idõt ad arra, hogy eldöntsék: a törvény szabályai szerint mûködnek-e tovább vagy sem. Az utóbbi esetben idõt ad a társaságnak, hogy a korábbi nevét megváltoztassa, mely fontos átmeneti szabály. Ugyanakkor az átmenetre meghatározott idõtartam túl hosszú, mely ellentétes a törvényalkotó törekvéseivel. A módosító javaslat szerint 1 év is elengedõ idõ a döntés meghozatalára, és szükség esetén az elnevezés megváltoztatására.
A törvényjavaslat 41. §-a a következõ, (2) bekezdéssel egészülne ki - "e szabály alól a felügyelet elnöke írásban felmentést adhat azzal, hogy a felügyelet közeli hozzátartozóira a Ktv. 9. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni" -, a módosítás: "a Ktv. szabályait is alkalmazni kell a közeli hozzátartozónak a felügyeletnél történõ alkalmazása esetén". Az idézett jogszabályhely kimondja, hogy nem létesíthetõ közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselõ ezáltal a hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenõrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
Köszönöm.
(18.10)