KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Én azt gondolom, hogy egy négyéves ciklus vége felé képviselõ úrnak illene megkülönböztetni az Egészségbiztosítási Pénztárat és az Egészségbiztosítási Önkormányzatot. (Dr. Homoki János: Ugyanaz!) Sajnos, amint az érzékelhetõ volt a napirend elõtti megszólalásából, ezt az árnyalatnyi különbséget a képviselõ úr négy év alatt nem tudta föllelni a vonatkozó törvényekben.
Beszélt a pótköltségvetés szükségességérõl. Képviselõ Úr! Ha megnézi az államháztartási törvényt és annak végrehajtási rendeleteit is, akkor következtethet arra, és ha ismerné a tb- költségvetésnek az ez évi számait, akkor világosan tudhatná azt, hogy semmiféle pótköltségvetési helyzet nincs a társadalombiztosítás területén, és megítélésünk szerint ebben az évben nem is lesz.
Persze, nem elõször fordul elõ az a képviselõ úrral, hogy állami számvevõszéki jelentéseket évekkel késõbb dolgoz csak fel. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Az adott idõszakban, úgy tûnik, nincs arra módja, hogy még kellõ idõben, érdemben tudjon az ÁSZ- jelentésekkel foglalkozni. Csak emlékeztetni szeretnék, hogy 1996- ban is több napirend elõtti megszólalását alapozta képviselõ úr a '93-as zárszámadásra készített ÁSZ-jelentésre.
Csak gondoljon vissza, képviselõ úr: még az elõzõ parlamenti többség, amelynek egyébként a Kisgazdapárt is tagja volt, döntött arról, hogy a tb-nek vagyont kell biztosítani. Ezzel a döntéssel tulajdonképpen két probléma volt: hogyha az összes vagyont megkapta volna a társadalombiztosítás, ezen belül az egészségbiztosítás, akkor sem lett volna olyan hozama az elkövetkezendõ években ennek a vagyonnak, amely lehetõvé tette volna az önkormányzat független, önálló mûködtetését ugyanakkor az is tény, hogy a vagyonátadással párhuzamosan nem lett megoldva a hatékony vagyonkezelés. Gondolom, ezen el kell gondolkodni a képviselõ úrnak is, hogy hogyan lehet úgy vagyont átadni, hogy közben a hatékony vagyonkezelésrõl nem gondoskodom.
Az önkormányzati igazgatásról szóló törvény egyértelmûen rendelkezik, hogy a tulajdoni döntést az önkormányzatoknak kell meghozni. Ezzel egyébként nagyon nehézkessé válik a tulajdonosi döntésnek a meghozatala, a vagyonkezelés, és éppen ezért még az elõzõ önkormányzat, annak az elnöksége és néhány elnökségi tag valóban átlépte azt a határt, amit a törvényesség biztosított számukra. Errõl szól egyébként az Állami Számvevõszéknek a jelentése, errõl szól az eseti parlamenti bizottságnak a jelentése, és ezt állapította meg a kormány törvényességi vizsgálata is.
1997-ben a parlament, ez a parlament új önkormányzati igazgatásról szóló törvényt hozott, amely az önkormányzatoknak a szerkezeti átalakulását és személyi megújulását is jelentette. A kormány szerette volna elérni, hogy ez az új testület nézzen szembe a múltnak a korábbi döntéseivel. Sajnos, ezt nem tudtuk érvényre juttatni, ez a próbálkozásunk nem járt sikerrel. (Dr. Homoki János: Végre egy beismerõ vallomás!) Azt azonban elértük, hogy a vagyonkérdésekben ma már az önkormányzati testület hozza meg a megfelelõ döntéseket.
Azt is tudnia kell a képviselõ úrnak, hogy a kormánynak csak törvényességi vizsgálatra van lehetõsége. Éppen azért, hogy a célszerûségi vizsgálatokat azok az intézmények érdemben le tudják folytatni, a kormány fölkérte az Állami Számvevõszéket arra, hogy komplex módon vizsgálja meg az Egészségbiztosítási Önkormányzatnak a vagyongazdálkodását.
(8.50)
Ez a vizsgálat jelenleg folyamatban van. Én csak arra kérem képviselõ urat, hogy ha véletlenül majd lehetõsége lesz megismerkedni a következõ ciklusban az Állami Számvevõszék jelentésével, akkor azt idõben tegye meg, ne évek múlva.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)