DR. SZABÓ ZOLTÁN mûvelõdési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Ami 1848-49-et illeti: touché. Ez menthetetlen, erre nincs mit mondani, egy ilyen nyomdahibát valakinek észre kell vennie, képviselõ úrnak ebben száz százalékig igaza van. Nem tudok rá semmiféle mentséget.
Ami most már képviselõ úr felszólalásának döntõ részét, az iskolai könyvtárak ügyét illeti, hogy tudniillik helyettesíthetõk- e az iskolai könyvtárak, nos, én is úgy gondolom, hogy az iskolai könyvtárak nem helyettesíthetõk. Természetesen nem helyettesíthetõk, ugyanakkor sajnos az a realitás - amint az imént belügyminisztériumi államtitkár úr is említette -, hogy Magyarországon 3200 önkormányzat mûködik, közülük sok kis, pár száz fõs településen, és ezeken a településeken, képviselõ úr, örülünk, ha egy könyvtár van.
Örülünk, ha egy könyvtár van, és nem írhatjuk elõ azt, hogy a település önkormányzata egyrészt tartson fenn egy közkönyvtárat a falu felnõtt lakosainak, másrészt tartson fenn egy másik közkönyvtárat az iskola épületén belül másik könyvtárossal, másik könyvállománnyal, másik felszereléssel, másik informatikai rendszerrel - mert egy könyvtárhoz természetesen az is hozzátartozik, hogy meg lehessen benne találni a könyveket, ha nincs meg egy könyv, annak utána lehessen nézni, hogy hol található meg; ma már, az informatika korában, úgy gondolom, a könyvtár nemcsak néhány könyvet jelent, amit felrakunk egy polcra, hanem annak bizony igen fontos infrastrukturális feltételei is vannak -, tehát sok esetben örülnünk kell annak, ha van egy könyvtár, és nem lehet rákényszeríteni az önkormányzatokat arra, hogy még egy könyvtárat próbáljanak fenntartani és ennek a költségeit viselni.
Az iskolai könyvtár és a közkönyvtár funkciója egy épületben, egy könyvtáros által, viszonylag szeparált módon ellátható. Ellátható természetesen szükséghelyzetben, ellátható természetesen egy olyan településen, ahol elvileg nincs lehetõség arra - elvileg persze mindenre van lehetõség, de az anyagi realitásokat figyelembe véve elvileg nincs lehetõség arra -, hogy két ilyet tartsanak fenn. Ebben az esetben azt a gyerekenkénti 2200 forintos - idén 2200 forintos - könyvtári normatívát, amelyet a könyvtári, a könyvtári informatikai beszerzésekre elkülönítetten és célzottan szavazott meg a költségvetés, arra fordítani, hogy ebbõl könyvtári infrastruktúrát építsenek ki és teremtsenek meg egy másik könyvtári infrastruktúra mellett, könyvtári helyiséget rendezzenek be, könyvtári alapeszközöket szerezzenek be ahelyett, hogy a meglévõ könyvállományt fejlesztenék annak a néhány száz polgárnak - felnõttnek és gyereknek - az örömére és okulására, akik abban a faluban élnek, úgy gondolom, pazarlás volna.
Ezért miniszter úrnak az a kijelentése, az a döntése, hogy a könyvtári informatikai normatívát a falu, a kistelepülés könyvtára igénybe veheti abban az esetben, ha ellátja az iskolai könyvtári funkciókat, jó döntés.
(09.20)
Végül is az iskolai könyvtári funkciók a közoktatási törvényben rögzített, a közoktatási törvényben jól meghatározott funkciók. Amennyiben ezeket a funkciókat ellátja - és ezek objektív módon megítélhetõek, hogy ellátja-e - a közkönyvtár, akkor nincs ok arra, hogy kikényszerítsük egy másik könyvtár létrehozását. Úgy gondolom, tisztelt képviselõ úr, hogy az iskolai könyvtár nem helyettesíthetõ, de az iskolai könyvtár funkciója és nem a fizikai léte az, ami nem helyettesíthetõ. Ezt a funkciót pedig szükség esetén nem csak az iskolaépületben található, pedagógus által vezetett és kizárólag az iskolában használható könyveket felsorakoztató könyvtár láthatja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Dr. Szabad György: Törvényszöveg!)