DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Az 1. §-hoz szeretnék elõször hozzászólni. A törvényjavaslat - egyébként szûkre méretezett - indoklásából is egyértelmûen kitûnik, hogy az elõterjesztõ két fontos tartalmi összetevõre koncentrált. Az egyik az amatõr-hivatásos helyzet jogi, gazdasági rendezése, az ezen a téren egyértelmû viszonyok megteremtése. A második az egyesületek, szövetségek, tehát a sportszervezetek adósságának rendezése, az adósság jövõbeni felhalmozódásának lehetséges megelõzése.
A törvényjavaslat indoklásában azonban az elõterjesztõ meg sem kísérli megindokolni azt, hogy miért szûkíti le a szabályozást a csapatsportágakra, miközben nem határozza meg, hogy mit értünk csapatsportágon, mit értünk ezen a fogalmon. A lehetséges értelmezések a következõk: csapatsportként fogható fel egyének közvetlen küzdelme csapat keretében, de csapatsportként foghatók fel az egyének egyéni eredményei összesítve, mint ahogy az az öttusában, asztaliteniszben és sok más sportágban is elõfordul.
Az elõterjesztõ emellett önellentmondásba is kerül azzal, hogy a hivatásos sportolók körét egy definiálhatatlan csapatsportágra szûkíti le. Attól tartok, hogy az indoklás nélküli szabályozás nem felel meg az alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak sem, amely tiltja a megkülönböztetés minden formáját. Nem tûnik fel az elõterjesztõnek az sem, hogy a módosító indítványt benyújtók túlnyomó többsége kéri ennek a csapatsportágnak az elhagyását. Nagyon remélem, hogy majd a végsõ vita során az elõterjesztõ figyelembe veszi, mérlegeli ezeket az érveket.
A 2. §-ban - amely az eredeti sporttörvény 16. § (1) bekezdés g) pontjára vonatkozik - foglalt és leírt szabályozás indítékait elfogadom. Ennek a lényege az, hogy a sportszövetségek kizárólagos vagyoni jogaikat úgy gyakorolják, hogy adjanak valami lehetõséget mondjuk egy magyar bajnokságon részt vevõ sportegyesületnek is ezekbõl a vagyoni jogokból. Ha tehát közvetítik ezt az eseményt, akkor a sportszövetség adjon lehetõséget az eseményen, a bajnokságon részt vevõ sportoló egyesületének, hogy ebbõl a vagyoni jogból részesüljön.
Az eredeti szabályozás egyetértési jogot, nagyon kemény jogot ad ebben a tekintetben. Ez veszélyezteti például azt, hogy egyáltalán legyen közvetítés - amennyiben mondjuk 15-16 sportszervezet érintett ilyen értelemben, és abból az egyik úgy határoz, hogy nem fogadja el a szövetség ajánlatát, akkor nincs közvetítés, mert egyetértési jog van. Bakonyi és Páva képviselõ urakkal beadtunk egy módosító javaslatot, amely ezt a kérdést tisztázná. Tisztelettel kérem az elõterjesztõt, hogy ezt vegye figyelembe, mert akkor ez megoldja a problémát.
Végül a határidõk. Még ez is idetartozik, mert a 7. §-t - a határidõkkel kapcsolatban - elõrehoztuk ebbe a szakaszba. Errõl nagyon sokat beszéltem. Ebben a tekintetben semmit nem változtatok azon az álláspontomon, amit kezdettõl fogva képviseltem. Félek attól, hogy nem oldható meg e határidõn belül ennek a törvénynek a végrehajtása. Félek ettõl. Bár ne lenne igazam! A módosító indítványomat nem vonom vissza. Amennyiben az elõterjesztõ nem fogadja el, ez akkor már nem az én felelõsségem. Attól tartok, hogy nem tudjuk ezt megoldani. Jó lenne megoldani - ezzel egyetértek -, mert ez egyrészt az adósságfelhalmozódásnak is bizonyos fokú gátat vetne idõben, de attól tartok, hogy nem lehet megoldani.
Fölsorolok néhány olyan feladatot, problémát, amelyek idõigényesek ahhoz, hogy megoldjuk õket:
Ki kell dolgozni és az érintettek tudomására hozni a törvényben szereplõ új szabályozást, az ehhez kapcsolódó feladatokat - gondolom, az OTSH-nak ez a feladata -, valamilyen fajta mintaszabályzatot, vademecumot, segítséget kell adni a különbözõ jogszabályok értelmezéséhez és az új szervezeti rend felállásához.
A másik: az érintett sportszervezetek vezetõ testületeinek össze kell ülni, meg kell ezt vitatni, dönteni kell, intézkedést hozni, új dokumentumot kell létrehozni, beadványokat fogalmazni, cégbíróságra menni, mely feladatok mind idõigényesek, mind határidõhöz kötöttek.
(9.30)
El kell készíteni - nem vagyok gazdasági szakember -, azt mondták a szakértõk, egy apportlistát, be kell szerezni egy könyvvizsgálói hivatalos állásfoglalást a gazdasági társasággá való átalakuláshoz. De ez mind idõigényes.
Azonkívül - és várhatóan ez a legnagyobb probléma - az eddig nem sejtett, esetleg felmerülõ problémákat is tisztázni kell. Lesz ilyen.
Végül júniusban jelenik meg az új társasági törvény. Nem tudom, milyen köszönõ viszonyban van ezzel a törvényi szabályozással, törvénymódosítással. Ha ez a társasági törvény új helyzetet teremt, akkor kész. Nem beszélek arról, hogy az érvényes szerzõdések ügyében mi a teendõ, az egyik módosító indítvánnyal erre is utaltunk.
Tisztelt Országgyûlés! Még tiszteltebb Elõterjesztõ! Tessék elhinni, 50 éve dolgozom a sportban, az életem a sportban telt el, minden zsigeremmel, reflexemmel érzem a bajt is meg a jót is. Most bajt érzek, csak a határidõt illetõen. Vegyék ezt figyelembe; a döntés joga a kormányé, a parlamenté.
Köszönöm szépen. (Taps.)