DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ): Elnézést kérek, tévedés volt, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Nagyon nehéz ennek a törvénynek a részletes vitájában felszólalni úgy, hogy háromszáznegyven-egynéhány módosító indítványt külön-külön szedjen az ember, mert akkor nagyon sok esetben nem látja összességében, összefüggésében a képviselõ, és úgy gondolom, a hallgató vagy nézõ sem azt, hogy tulajdonképpen mirõl is beszélünk.
Ezért én nem szeretném újra indukálni és újra megnyitni az általános vitát, de néhány olyan pontot szeretnék kiragadni, amely döntõ mértékben összefügg a vitának ezzel a szakaszával, és örömömet szeretném kifejezni abban a vonatkozásban, hogy megítélésem szerint végül is egy nagyon egészséges kompromisszum született a tárca képviselõi, a természetvédelmi bizottság, valamint a mezõgazdasági bizottság munkája során.
Szeretném kiemelni azt, hogy miután az általános vitában többen megfogalmaztuk azt, hogy egy picit egyoldalasra sikerült ez a törvény, úgy gondolom, hogy ezekkel a módosító indítványokkal, amely módosító indítványokat részben a környezetvédelmi és természetvédelmi bizottság, valamint a mezõgazdasági bizottság fogalmazott meg és az elõterjesztõ támogatott, ebben a kérdésben rendet tudtunk teremteni.
Mirõl van szó? Arról, hogy végül is a megfelelõ hatósági intézményrendszert sikerült létrehoznunk, amennyiben az Országgyûlés ezeket a módosító indítványokat - bizottsági módosító indítványokat, valamint egyéni módosító indítványokat - elfogadja, megfelelõ hatósági rendszert tudtunk létrehozni azzal, hogy a hatósági tevékenység az Országos Állatkísérleti Bizottságtól átkerült az állat-egészségügyi hatósághoz. Úgy gondolom, ez egy jelentõs lépés, és a szakhatósági feladatok megmaradtak ezeknél a bizottságoknál. Nagyon fontos lépés az, hogy állatkert, -panzió, valamint veszélyes állat esetében az engedélyezési és természetesen a vissza-ellenõrzési tevékenység átkerült a jegyzõhöz. Én úgy gondolom, hogy ez is nagyon fontos dolog.
Szeretném hangsúlyozni azt, hogy nagyon hajlamosak vagyunk általában egy-egy törvény megalkotásánál csupán arra figyelni, hogy egy-egy engedélyezési eljárás milyen államigazgatási módon történik meg. Az életnek, adott esetben ezeknek az állatkísérleteknek vagy az állattartásnak csak egy része az, hogy a különbözõ engedélyeket kiadjuk ezekhez a tevékenységekhez. Az életnek és ennek az eljárásnak legalább olyan fontos része kell hogy legyen a visszaellenõrzés és a folyamatos szakmai felügyelet. Úgy gondolom, hogy ezáltal ennek a követelménynek jelentõs mértékben eleget tudunk tenni.
Az volt a másik nagyon fontos hiánya ennek a törvénynek, hogy nem biztosította ezeknek a szakigazgatási és hatósági szerveknek a mûködéséhez a megfelelõ anyagi biztonságot. Az anyagi biztonságot többféle módon lehetséges elõteremteni. A legegyszerûbb az, hogy odaírjuk egy törvénybe, hogy a kormány, illetve az Országgyûlés az állami költségvetésbõl gondoskodik az adóbevételek rovására ezeknek a feladatoknak az ellátásáról. De én úgy gondolom, hogy ezeknek a tevékenységeknek, az állattartásnak vannak olyan, nem akarom azt mondani, hogy kiemelkedõ profitrészei különbözõ termékek forgalmazásának, amely termékek forgalmazásánál keletkezett profitból joggal várhatja el azt a köz, hogy ennek a profitnak egy adott részét az állatvédelmi szakhatóságnak és az állatvédelmi szakigazgatásnak a finanszírozására fordítsák.
Én úgy gondolom, nagyon fontos volna, és szeretném ismételten kérni a kormányt, Házas képviselõ úrhoz csatlakozva, hogy még egyszer gondoljuk végig azokat a módosító indítványokat, amelyek egyrészt az eredeti módosítóindítvány-csomagban szerepelnek, és gondoljuk végig azt, amit a mezõgazdasági bizottság javasolt az eredeti módosítóindítvány-csomagban. Tételesen, taxatíve fel volt sorolva az, hogy milyen termékeknél milyen nagyságrendû állatvédelmi hozzájárulást kívánunk bevezetni.
Nagyon sok érv szólt amellett, hogy szerencsétlen dolog az, hogy ilyen betonba berakott szabályozást próbáljunk törvénybe iktatni. Ezeket az érveket mi elfogadtuk az egyeztetések során, de ugyanakkor mindenféleképpen szeretnénk betenni a törvénybe azt a lehetõséget, hogy a kormányt hatalmazzuk fel arra, miszerint a mindenkori piaci viszonyoknak megfelelõen, a mindenkori kereskedelmi viszonyoknak megfelelõen és egyébként az egyéb körülményeket is figyelembe véve határozhassa meg azt, hogy az állatvédelmi hozzájárulást adott termékkörre igenis ki lehessen vetni.
Meggyõzõdésünk az, hogy az állatvédelmi bírság nem teremt megfelelõ anyagi biztonságot ezeknek az intézményeknek a mûködéséhez. Számításaink szerint ez nagyon-nagyon negatív jogkövetõ magatartás esetén sem éri el a félmilliárd forintot évente. Én örülök annak, hogy nem éri el, és nagyon reménykedem abban, hogy ez az összeg csökkenni fog, mert hiszen ennek az országnak a polgárai tisztelni fogják ezt a törvényt, és nem fogják megszegni ezeket a szabályokat, tehát nem kell rájuk állatvédelmi bírságot kivetni és elõírni, ezért reményeim szerint folyamatosan csökkenni fog az állatvédelmi bírság. Mert ez a jó dolog, ezért kell megítélésünk és megítélésem szerint mindenféleképpen megvalósítani az állatvédelmi hozzájárulás intézményrendszerét.
Én úgy gondolom, hogy az a módosítóindítvány-csomag, amit tegnap elfogadott a mezõgazdasági bizottság, mindenféleképpen megpróbálja kezelni azokat a hiányosságokat, amely hiányosságok föllelhetõk voltak a törvényjavaslatban, és amennyiben a kormány elõterjesztõje is támogatja még azokat a vitás kérdéseket, amirõl itt szóltam, többen szóltunk, akkor meggyõzõdésem szerint ez a parlament képes lesz elfogadni egy európai színvonalú állatvédelmi törvényt.
Köszönöm szépen. (Taps.)