DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Én tökéletesen egyetértek miniszter úrnak azzal a megállapításával, hogy a közbiztonságot nem lehet kampányintézkedésekkel javítani. Az is kétségtelen tény, hogy ha nem kampányintézkedések lettek volna, hanem egy folyamatos munka, csodát tenni ezen a területen akkor sem lehetett volna.
Ugyanakkor az is kétségtelen tény, jó néhány ország példája megmutatja, hogy nem kell feltartott kézzel állni a bûnözés elõtt, és ha eltüntetni nem is, de legalább kordában tartani folyamatos, szívós intézkedésekkel lehet. Ezért részben öröm, hogy erre a vitanapra sor került, mert legalább ráirányult a figyelem erre a problémára, ugyanakkor szomorúság is, mert tulajdonképpen minden évben kellett volna tartani legalább egy ilyen vitanapot, és akkor annak talán meglettek volna menet közben is a következményei.
Egy dologra azonban szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek, mert ez valahogy el szokta kerülni a figyelmet. Mindenki azt mondja - és ebben néminemû igazság van -, hogy jött a rendszerváltozás, és jött a bûnözési bumm, minthogyha akkor történt volna valami csoda. Ez csak féligazság!
A kezemben tartok egy olyan kiadványt, tisztelt képviselõtársaim, amely 1987-ben készült, és amely egy 1986-os konferenciának az anyagát tükrözte. Már akkor sürgõs intézkedéseket követeltek, mert a friss prognózisok szerint 2000-re 400 ezer körüli bûncselekményt prognosztizáltak. Az akkori kormány nem tette meg azokat az intézkedéseket - mármint még a rendszerváltozás elõtti úgynevezett szakértõ kormány -, amelyeket meg kellett volna, és a rendszerváltozással ténylegesen együtt járó növekedés, plusz az elmaradt intézkedésekbõl származó növekedés tényleg elviselhetetlen terhet jelentett a társadalom számára - de talán majd egy következõ kétpercesben folytatni tudom.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)