ZWACK PÉTER (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Felszólalásom alapgondolata, hogy messzemenõen egyetértek azzal, hogy egy ilyen típusú vitanap célja elsõsorban nem az egymásra mutogatás és a bírálat, hanem azoknak a konstruktív javaslatoknak az összegzése, összegyûjtése, amelyek érdemben hozzájárulnak a felvetett gondolatkör, jelen esetben a közbiztonság helyzetének javításához. (Folyamatos zaj.)
Ugyanilyen feladata volt a kezdeményezésemre éppen két esztendeje megrendezett feketegazdaság és korrupció elleni vitanapnak is... (Az ellenzéki padsorok felé fordulva:) - bocsássanak meg, ha félbeszakítom önöket - (Taps a kormánypárti padsorokban.)..., amelyre azt követõen került sor, hogy 1994-ben elsõként, majd sorozatosan szót emeltem a korrupció és a feketegazdaság elleni harc fontosságát hangsúlyozva, konkrét javaslatokat kínálva a tisztelt Háznak.
Azért mondom ezt, mert ennek eredményessége szorosan összefügg a közbiztonság mai kérdésével. Most is konkrét javaslatokat fogok tenni, de elõtte szeretnék annak a véleménynek hangot adni, amelyet választóim juttattak el hozzám, és amellyel természetesen magam is azonosulok.
Miért éppen Fenyõ János halála és a bolti sorozatgyilkosságok adták a miniszterelnök úrnak az apropót arra, hogy megfogalmazza: Magyarországon nincs közbiztonság? Négy év volt szükséges ennek a megállapításnak az elhangzásához? A közbiztonság állapota sem szolgáltathat alapot a közszolgálatot romboló egymásra mutogatásra és sárdobálásra. Egy általános helyzet kialakulásáért sohasem lehet csak egyetlen minisztériumot hibáztatni; a problémáért a kormányzat egésze felelõs.
A kormány hangot adott annak a véleményének, hogy nem kívánja biztosítani a belügyminiszter által szükségesnek tartott 10-12 milliárd forintos összeget a rendõrség költségvetéséhez. Az indokok között fõ helyen szerepel az, hogy a rendõrség belsõ átszervezésével kell megtalálni a szükséges tartalékokat. Nincs kétségem afelõl, hogy a rendõrségen belül vannak tartalékok, de ugyanakkor értékelem annyira nagyra pénzügyi kormányzatunk szakértelmét, hogy biztos legyek abban, korszerû tervezési módszerek mellett ilyen nagyságrendû összeget tartalékként egyetlen szervezeten belül sem lehet megtalálni.
Konkrét javaslataim az országos és a megyei rendõrségi adatok szakértõi elemzésén alapulnak.
1. Az ország közbiztonsági helyzetének, az ehhez szükséges rendõrségi feltételeknek a javítása szemléleti kérdés is, de ugyanakkor azt nagymértékben nehezíti az anyagi lehetõségek hiánya. A közbiztonság kérdése az egész országot érintõ kérdés, így az anyagi feltételek javítására is az egész országot egyformán érintõ forrást kell találnunk. Ezt szolgálná - ahogy ezt már korábban is javasoltam -, ha a polgárok befizetett adójából a jelenleginél lényegesen nagyobb hányadot kapnának a helyi önkormányzatok, hogy így, túl a rendõrség központi költségvetésén, ebbõl a forrásból - tekintve, hogy az önkormányzatoknak is elsõrendû érdeke a helyi közbiztonság - az ezt célzó tevékenységet, s benne a rendõrség munkáját az eddiginél intenzívebben tudják támogatni. Egy ilyen fontos felhasználási cél például a rendõri állomány számára a szükséges helyi szolgálati lakáslehetõségek biztosítása, ami sokszor hiányos.
2. A szórt településszerkezetû megyékben - ilyen az általam képviselt Bács-Kiskun megye is - szükség van járõrözõ helikopterekre, amelyek odavezetik a járõrautókat az általuk felderített bûncselekmények helyszínére. Értesülésem szerint Bács-Kiskun megye a közeljövõben szerez egy ilyen helikoptert, de már ismert az is, hogy nincs fedezete a mûködtetéshez szükséges üzemanyagra, amely éves szinten 7-10 millió forint. Az ilyen forráshiányokat is az elõbb említett módon lehetne pótolni.
Az elsõ lépés a rendõrségen belüli korrupció drákói szigorral történõ felszámolása, amelyben a Bács-Kiskun megyei rendõri vezetés figyelemre méltó példával járt el. A közbiztonság nem javítható a járõrök, a körzeti megbízottak és a nyomozó vizsgálati állomány megfelelõ létszáma és az ezt a felelõsségteljes munkát végzõk kellõ anyagi elismertsége nélkül. A létszámot a szakértõi vélemények szerint - amelyeket én kaptam - legalább 20 százalékkal kell növelni, és az utcán szolgálatot teljesítõ rendõrjárõrök havi fizetését minimálisan 10-20 ezer forinttal kell emelni. Ez is szükséges ahhoz, hogy a jelenleg üresen álló rendõri státuszok be legyenek töltve. Nehezen várható el, hogy a fiatal járõr - egy példával - körülbelül 25 ezer forintos alapfizetésért a közbiztonság jelenlegi helyzetében olyan igényességgel végezze a munkáját, mint amilyen elvárásokat mi kell hogy vele szemben támasszunk. Az aktív rendõrök száma oktatásuk átszervezésével is növelhetõ, ha iskolai képzésükben a második évet a gyakorlatra összpontosítanák, és így õk is utcai járõrtevékenységet folytatnának.
Az elõbb elhangzott - említem én is -: emlékezzünk arra, hogy New York legendásan rossz közbiztonságának javulása Giuliani fõpolgármester és a város vezetésének szemléletváltása mellett a járõrök száma jelentõs növekedésének is köszönhetõ.
Végezetül, azt hiszem, az ország lakosságának türelme jogosan fogyott el. Az elmúlt idõszak megmutatta, hogy a további tétovázásnak nincs helye. Súlyosan beteg közbiztonságunk csak határozott eszközökkel gyógyítható. A leendõ új parlament költségvetésében a közbiztonsági tételeknek elsõbbséget kell élvezniük.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)