KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Az a tapasztalatom, hogy az azonnali kérdések órájában a kérdés meghallgatásának komolysága mindig a kérdés komolyságához illik. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.) Tehát ha úgy érzékeli, hogy nem elég nagy figyelemmel hallgatja a Ház a kérdést, akkor lehet, hogy a kérdésben, a kérdésfeltevésben van a hiba.
Nem vitatom azt, hogy vannak ilyesfajta jelenségek, habár ebbõl általánosító következtetésekre talán mégsem lehet jutni. Például Ausztriában nem most kezdõdött el a lomtalanítás, és a korábbi lomtalanítások, sajnos, ugyanilyen képet mutattak. Nem tudom, hogy a koldusok száma vajon statisztikailag kimutatható módon nõtt-e vagy sem. Én nem akarom ezeket a jelenségeket elbagatellizálni, és nem vitatom azt, hogy egy sor területen bizony nagyon nagy hiányosságok és tennivalók vannak. Csak emlékeztetni szeretnék viszont arra, hogy mindezért nem a Bokros-csomag a felelõs.
A Bokros-csomagot kényszerhelyzetben hozta a kormány - azt hiszem, ezt is sokszor elmondtuk -, hiszen a Bokros-csomag bevezetését megelõzte egy olyan helyzet, amit egy több mint 9 százalékos költségvetési hiány, egy jóval több mint 3 milliárd dolláros külkereskedelmi mérleghiány, egy több mint 3 milliárdos fizetési mérleghiány és jelentõs külföldi adósság jelezett vagy határozott meg, mely külföldi adósságért természetesen nem az önök kormánya volt a felelõs. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Is!) Megelõzte az IMF-fel kötött megállapodások sorozatos megszegése, Magyarország ezzel kapcsolatos hitelvesztése. Erre volt egy kényszerû válasz a Bokros-csomag, amelynek az eredményeit a makrogazdasági mutatók változása, azt hiszem, pontosan jelzi.
Azt hiszem, hogy az Európai Unió, amely nyilván nem elfogult Magyarország jelenlegi kormánya iránt, objektív kritériumok alapján minõsítette Magyarországot a legfelkészültebb országok egyikének. Ezt fejezte ki a luxembourgi csúcsértekezlet döntése is. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) Én - nem vitatva a negatív jelenségeket - azt mondom, hogy Magyarország igenis jó irányba halad.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)