DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Tegnap ez a Ház vitanapot tartott az ország közbiztonságáról. Ezen a vitanapon képviselõtársam is részt vett, bár nem teljes idõtartamban. A több mint hét órán keresztül tartott vitanap során nyilván nagyon sok szó esett a rendõrség gazdálkodásáról, a rendõrség adósságállományáról, és azt hiszem, aki itt maradt, aki érdeklõdött, az a most feltett kérdésekre tegnap megkaphatta a választ. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Ha ön, képviselõ úr, esetleg nem figyelte volna a tegnapi vitát, vagy adott esetben vizuális típus lenne, akkor a megoldást abban látom, hogy tegnap minden egyes országgyûlési képviselõnek rendelkezésére bocsátottuk a háttéranyagot, ezt a vaskos anyagot (Mutatja.), amelynek 23. oldalától a rendõrség gazdálkodásával kapcsolatos kérdések kerültek megválaszolásra, illetve felvetésre. Itt egész pontosan az ön által feltett kérdésekre - vegye elõ képviselõ úr! - a 23. oldalon megkapja a választ. (Dr. Homoki János: Nincs benne a felelõs! A felelõs hiányzik!)
Képviselõ Úr! Én azt szeretném, ha a parlament egy ilyen témában egy egész napot szán arra, hogy a közbiztonságról tárgyaljon, akkor azon vegyünk részt aktívan, figyeljünk oda, és ezt az anyagot ismerve pedig - jó páran tanúbizonyságot tettek arról, hogy ismerik - nem teszi fel ezt a kérdést, mert a válasz benne van. De válaszolok, képviselõ úr. (Közbeszólások: Ez a lényeg!)
Ön azt mondta, hogy az 1997. évi költségvetésben forráshiány mutatkozik. Szeretném tájékoztatni képviselõ urat, hogy nem az 1997. évi költségvetésben, hanem bizony évekre visszamenõleg ez a helyzet. Arra, hogy ki a felelõs, nagyon egyszerû válaszolni: az ország gazdasági helyzete a felelõs, ami 1990-tõl fogva nem tette lehetõvé - de '94-ben, '95-ben sem - azt, hogy a mûködési költségek egyértelmûen fedezésre kerüljenek. Gyakorlatilag ez az oka annak, hogy jelenleg még mindig adóssággal küzd a rendõrség, bár azt hiszem, talán nem lett volna szabad, hogy elkerülje a figyelmét: az 1997. év végén bizony nagyon komoly segítséget kapott a rendõrség ilyen vonatkozásban.
Tehát nem tagadva azt, hogy a rendõrség gazdálkodásában is vannak hiányosságok, hiszen ön is célzott arra, hogy a pazarlás is jelen van, ugyanakkor mégiscsak összegzésképpen meg kell állapítani: az adósságállomány alakulásának vizsgálata azt bizonyítja, hogy a rendõrség mûködési kiadásai és a költségvetés által erre biztosított elõirányzat között különbség van, és gyakorlatilag a rendõrség gazdálkodásán kívüli okokra vezethetõ vissza a rendõrség eladósodása.
Ami pedig a Teve utcát illeti, képviselõ úr - az úgynevezett zsarupalotát, ahogy ön emlegeti -, tájékoztatnám, hogy annak felépítésérõl 1992-ben döntött a kormány, és 1994-ben a kész tények elé került kormányzatnak csak korrigálásra volt lehetõsége, arra, hogy szolidabbá, szerényebbé tegye azt a munkát, ami ott folyt. Ugyanakkor az érem másik oldala, hogy legalább a rendõrség három szervezete európai színvonalon, európai körülmények között dolgozhat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(15.20)