DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Asszony! A garéi hulladéktárolóban 62 ezer hordóban elhelyezett 16 ezer tonna tetraklórbenzol veszélyes hulladékból 5 ezer tonna elfolyt, amely 50 hektáron elszennyezte a talajt. A kármentesítés elodázhatatlanná vált, arra közbeszerzési pályázatot írtak ki.
Információink szerint a pályázat nyertes csoportja 3 ezer tonna klórbenzol hazai elégetését, 25 ezer tonna klórbenzol és szennyezett talaj lokalizálását, valamint 14 500 tonna szennyezett talaj tisztítását vállalta 2,5 milliárd forintért. A 25 ezer tonna klórbenzol, illetve szennyezett föld elégetésére csak késõbb kerülne sor 5 milliárd forintért. Így az ártalmatlanítás 7,5 milliárd forintba kerül majd. A második helyre sorolt ajánlat a teljes klórbenzolkészlet elégetését és 26 500 tonna szennyezett talaj biológiai ártalmatlanítását tartalmazta mintegy 3 milliárd forintért. Az égetésre külföldön került volna sor.
A nyertes a dorogi hulladékégetõben vállalta a 3 ezer tonna klórbenzol megsemmisítését. Ennek az égetõnek a technológiája azonban nem teszi lehetõvé, hogy a veszélyes hulladékban lévõ és az égetés során nagy mennyiségben újraképzõdõ dioxinok és furánok a füstgázból kimoshatók legyenek. Ez azt jelenti, hogy Dorognak és környékének levegõje ezekkel a rákkeltõ, magzatkárosító és örökletes megbetegedést okozó anyagokkal terhelõdik.
A szakértõk azt is bizonyították, hogy az égetõmû nem képes kilenc hónap alatt 3 ezer tonna klórbenzol elégetésére, mert a mosótorony a füstgáz klórtartalmának teljes kimosására sem alkalmas. A keletkezõ salak másodosztályba sorolt veszélyes hulladék. Bizonyítható, hogy az égetésnél egységnyi betáplált veszélyes hulladékból másfél egység veszélyes salak keletkezik, azaz 4500 tonna. Az égetõmû salaktárolója ezen mennyiség befogadására nem alkalmas.
Mindez ellen Dorog és környékének lakossága tiltakozott, mintegy 5300 aláírás gyûlt össze, és a közelmúltban tiltakozó demonstrációra is sor került, de az égetés mégis elkezdõdik.
Kérdezem ezért önt, államtitkár asszony, hogy miért nem az ország számára legelõnyösebb ajánlatot fogadták el a hulladék megsemmisítésére, melynek során az égetésre külföldi égetõmûben került volna sor. Adtak engedélyt a dorogi égetõmûben történõ megsemmisítésre, hiszen a szakértõk szerint erre az csak korlátozottan alkalmas, és a Környezetvédelmi Fõfelügyelõség az 1997. évi próbaégetési dokumentumokat nem fogadta el, illetve új eljárást kezdeményezett. Miért nem vették figyelembe az 5300 aláírt tiltakozást és a tömegdemonstrációt? És végül, vállalja-e a tárca a felelõsséget az égetésbõl származó esetleges egészségkárosítások esetében?
Érdeklõdéssel várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)