DR. BENKÕ ANDRÁS (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Úgy vélem, hogy az általam felvetett probléma közérdekû, és feszültségeket okoz mind az építési hatóságok munkájában, mind a 109/1997. FM támogatási rendszer mûködésében. A kormány 257/1997. számú rendelete 10-24. §-ai rögzítik, hogy egyes beépítésre szánt területi egységeken milyen hasznosítású épületek építhetõk, és a rendelet 26-30. §-ai a beépítésre nem szánt területeken létesíthetõ épületek építési feltételeit írják le. Konkrét ügyek kapcsán kiderült, hogy a szabályozások a volt állami gazdasági és tsz-majori területekre, amelyek külterületen fekszenek, és kivett mûvelési ágúak, nem életszerûek.
Az említett rendelet 29. §-a szabályozza a mezõgazdasági területek beépítési feltételeit, mely szabályok az újonnan létesítendõ kisgazdaságok számára elégségesnek tûnõ lehetõségeket biztosítanak, de még közelítõleg sem felelnek meg a nagyüzemi mezõgazdaság által igényelt feltételeknek. Például a terület 3 százalékos beépítésének lehetõsége a majorok esetében indokolatlan nagyságú területhasználatot eredményezne, illetve a már ezt meghaladó beépítettség miatt a továbbfejlesztési lehetõségeket kizárná. Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi törvény 60. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a külterületekre a beépítésre nem szánt területekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A helyi szabályozási tervekkel véleményem szerint a vázolt probléma nem kezelhetõ, mivel azoknak az országos elõírásoknak meg kell felelniük, a belterületektõl távol fekvõ majorok belterületté alakítása pedig nem valószínû, hogy a jogalkotó szándékát tükrözné.
Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a mezõgazdasági területek igen jelentõs hányadát jelenleg is a szövetkezetek mûvelik, a volt majorok jelenleg is zömében az õ tulajdonuk, de a hatályos szabályozás ezen majorok fejlesztésére nem nyújt lehetõséget, a mezõgazdasági fejlesztéseket saját tulajdonú termõföld hiányában még a 3 százalékos szabály alapján sem tudják megoldani. A vázolt probléma természetesen nemcsak a szövetkezeti szektort, hanem a majorokat tulajdonló, nagybani gazdálkodást folytató gazdasági társaságokat és magánszemélyeket is azonos módon érinti.
Tisztelt Államtitkár Asszony! Mi a megoldás? (Taps a kormánypártok soraiban.)