DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselõ Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A bekövetkezett életviszony- és társadalmi-gazdasági változások szükségessé tették, hogy némely korábban használt fogalmat új tartalommal töltsünk meg. Ez következett be tulajdonképpen a képviselõ úr által is említett környezet alakításáról és védelmérõl, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvény megalkotása során is, amikor a "belterület", illetõleg "külterület" fogalmak új tartalmat kaptak.
E két fogalom alapvetõen közigazgatási - és nem építésügyi - jelentõségû volt eddig is. Ennek egyértelmûsítésére ezért került ismételt bevezetésre a Magyarországon már egyébként korábban is használt "beépítésre szánt", illetõleg "beépítésre nem szánt terület" fogalompáros. A bel- és külterületet mint közigazgatási fogalmat tovább fogja tisztázni a Belügyminisztérium által most elõkészítés alatt lévõ és a településügyrõl szóló új törvény.
Az építés helyi rendjének kialakítása a településrendezés keretében történik. A helyi rend szabályozása a helyi építési szabályrendelet megállapításával és a hozzá tartozó szabályozási- településrendezési terv jóváhagyásával következik be. A helyi önkormányzatok a településrendezési tervek keretében külterületen is kialakíthatnak beépítésre szánt területet, ahol elhelyezhetõk az ön által is említett majorok, így az önkormányzat elõsegítheti a helyi tulajdonosok, gazdálkodók tevékenységéhez szükséges építési szándékok megvalósulását.
Mindezekbõl következik, hogy a beépítésre szánt terület nem feltétlenül kell hogy egyben belterület is legyen. Az ön által felvetett probléma tehát a helyi szabályozással kezelhetõ. A külterületen beépítésre szánt terület kialakítása lehetséges, az nem ellenkezik a jogalkotó szándékával.
Tisztelt Képviselõ Úr! Az ön által is említett és az agrárgazdasági célok '98. évi költségvetési támogatásáról szóló földmûvelésügyi miniszteri rendelet rendelkezik konkrétan a beruházások támogatásáról. Az egyes új építési beruházások megvalósításának, valamint a meglévõ épületek, építmények átalakításának, felújításának támogatása egyértelmûen kifejezésre juttatja azt a lehetõséget, hogy a fejlesztés felújítással is megoldható. A két minisztérium között folyamatban van a további egyeztetés ebben a tekintetben. A meglévõ épületek felújításakor, korszerûsítésekor az építésügyi szabályozás mindig szerzett jognak tekintette az adott beépítettséget. A bõvítési igény - emelet ráépítése, tetõtér beépítése - bizonyos esetekben megoldható.
Átfogó, hosszú távon is biztosított megoldást e településrendezési tervek, helyi építési szabályzatok módosítása jelenthet, amelyben az önkormányzat beépítésre szánt területbe sorolja a majorok területét. Ez a százalék több mint 10 százalék lehet. A tervek elkészítését segíthetik a gazdálkodók kezdeményezésükkel és anyagi támogatásukkal.
Végül pusztán elvi megoldásként említem - és ez jogi értelemben is járható út - a majorokkal szomszédos területekkel való telekösszevonást, -egyesítést, mely a beépítési mértéket a kívánt szint alá csökkentheti. Ehhez tulajdonosi egyetértés, összefogás szükséges, ami valóban nehéz, de nem lehetetlen kialakítani. Bízom benne, hogy valamennyi képviselõtársam - tekintettel a fokozott figyelemre - a következõkben nem fog e tárgyban kérdést feltenni. Megkérem képviselõ urat, hogy fogadja el válaszomat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)