DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Most, hogy célegyenesbe ért az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló törvényjavaslat, egy olyan jogalkotási kör zárul le, amelynek utolsó ívét a jelen szabályozás adja. Ebben a ciklusban fogadtuk el ugyanis az állategészségügyrõl, a vadászatról és a vadgazdálkodásról, a halászatról és a horgászatról, valamint a természet védelmérõl szóló törvényeket.
Az állatvédelmi törvény kiemelkedõ jelentõségû jogforrás, mert elsõként rögzíti önálló törvényben az állat és az állattartó, másként fogalmazva a jószág és a gazda kapcsolatát. Nem véletlenül említettem elsõként a jószágot, mert az embernek számottevõ erkölcsi adóssága van még az állategyedekkel szemben. Ennek jegyében készült el a jelen törvényjavaslat.
Az elõkészítés folyamatában a kezdetektõl fogva részt vettek az állatvédelmi mozgalmak, valamint a tudományos élet képviselõi. A törvény elfogadását segítendõ a környezetvédelmi bizottság 1997 novemberében nyílt napot is szervezett "Az állatok életkörülményei Magyarországon" címmel. Véleményem szerint ez nagyon hasznos kezdeményezés volt a törvény elfogadása szempontjából, mert markánsan kirajzolta a jogszabállyal kapcsolatos társadalmi elvárás peremfeltételeit.
A benyújtott közel 450 módosító javaslat egyharmadát elfogadtuk, mert azok lényegesen javítottak a törvényjavaslat tartalmán, szerkezetén. Megemlítem azonban, hogy továbbra sincs tökéletes egyetértés néhány kérdésben. Ezek sorában elsõként a törvény hatályának kérdését említeném. Létezik olyan elképzelés, hogy a hatály megfogalmazásánál elegendõ a gerinces állatokra, valamint a különös jogszabályban meghatározott állatokra való utalás. Ezzel a megoldással nem tudunk azonosulni, hiszen az indokolatlan különbséget tesz az állatfajok és -csoportok között, de kodifikációs szempontból sem kezelhetõ, hogy a törvény hatályát alacsonyabb szintû jogszabály állapítsa meg. A törvény hatálya az állatok felhasználása, alkalmazása, tevékenysége szerint kell hogy meghatározásra kerüljön - gondolok itt gazdasági haszonállatokra, kedvtelésbõl tartott állatokra, verseny- és sportcélra tartott állatokra.
Az állatkísérletek kapcsán felvetõdött, hogy a szépítõszerek készítése céljából folytatott állatkísérletek engedélyezése kérdésében mi legyen a követendõ eljárás. A kormány amellett foglalt állást, hogy a szépítõszerek elõállítása céljából folytatott állatkísérleteket egyértelmûen és teljes egészében megtiltsuk. Ezzel szemben egyes módosító javaslatok teret engednének az engedélyezõ hatóság mérlegelési lehetõségének, de ez a megoldás a dolog természete folytán teret engedhetne a szubjektivitásnak, ami a jogalkalmazás pártatlansága és objektivitása miatt nem kívánatos. Hangsúlyozni kívánom továbbá azt is, hogy az állatvédelmi jog fejlõdése általában is a tilalom irányába mutat.
Elvi döntés többek között az is, hogy az állatvédelmi hozzájárulás jogintézménye most ne kerüljön bevezetésre. A kormány ugyanakkor támogatja az állatvédelmi bírság bevezetését, amelynek bevételeit elsõsorban az állatmenhelyek létesítésére és fenntartására, valamint a hatósági szervezetrendszer mûködtetésének fenntartására kell felhasználni.
A kormány egyúttal úgy foglalt állást, hogy az állatvédelmi ügyekben állatvédelmi hatóságként - néhány kivételtõl eltekintve - az állat-egészségügyi hatóság járjon el, ideértve az llatkísérletek engedélyezését is.
A veszélyes állat tartásának ügyében a települési önkormányzat jegyzõje dönt.
Az állatkísérletek létesítését a természet védelmérõl szóló törvénnyel megegyezõen a természetvédelem illetékes állami területi szerve engedélyezze, továbbá ez a szerv jár el a védett és a fokozottan védett állatok védelmének, kíméletének ügyeiben is.
Az állatvédelem országos irányítása a földmûvelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe került. A kormány döntése folytán kristálytisztán kialakult az állatvédelem fórumrendszere, egyértelmû döntés született az állatkísérletek ügyében is. A földmûvelésügyi miniszter e munka támogatására, társadalmi megalapozására szakértõi testületet hozhat létre. Ezzel a megoldással a szakmai elem mellett az állatvédõ egyesületek bekapcsolásával biztosíthatóvá válik a társadalmi részvétel a közigazgatási döntéshozatal során is.
Tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak minden képviselõtársamnak, aki módosító indítványával hozzájárult a törvényjavaslat szövegének jobbításához. Külön kiemelem és köszönöm a környezetvédelmi bizottság, a mezõgazdasági bizottság, valamint az önkormányzati és rendészeti bizottság alkotó közremûködését, azt, hogy mindvégig lehetõvé tették a civil szervezetek bevonását az állatvédõk, a tudományos élet részérõl, a gyógyszeripar képviselõinek a meghallgatását. Külön köszönöm Házas József alelnök úr, Gombos András és Karakas János, valamint Medgyasszay László képviselõ urak aktív közremûködését.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az általános és részletes vitában elhangzottak után számomra már nem marad más hátra, mint hogy az önök jóindulatába ajánljam az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló törvényt, és egyúttal megköszönjem rendkívül megtisztelõ figyelmüket.
Köszönöm szépen. (Taps.)