DÖGEI IMRE (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mélyen tisztelt Rádióhallgatók! Egyik legfontosabb mezõgazdasági termékünkrõl szeretnék szólni a tisztelt Háznak, a Földmûvelésügyi Minisztériumnak. A tej élet, erõ, egészség. E fontos termék azonban nem nyeri el ennek a kifejezésnek a valódiságát. Valahogy lekezelik magát a terméket is, de a tejtermelõket mindenképpen. E mellett a probléma mellett, amely a tej körül forog, nem lehet szó nélkül elmenni. A tejtermeléssel kapcsolatos lemaradásunk óriási, szinte hihetetlenül alacsony ára van jelenleg a tejnek.
1996 áprilisában maga az FM-miniszter úr tett ígéretet arra, hogy kedvezõbb helyzetbe hozza a magántermelõket, a felvásárlási árakkal kapcsolatban közelítenek majd a nagyüzemi felvásárlási árakhoz. Sajnos, az ígéret csak ígéret maradt. A gazdák ma is tele vannak panasszal, hogy jó minõségû tejnél a 42 forint körüli ár literenként nem magas, azonban a begyûjtõk még ebbõl is levonnak 6 forint 20 fillér körüli összeget minõsítés címen, ami a termelõket rendkívül nyugtalanítja. Az ilyen intézkedés nemhogy sarkallná a több tejtermelést, hanem ellenkezõleg, csökkenti a termelési kedvet. De mivel a vidéki termelõnek nincs más választása a munkalehetõséggel kapcsolatban, kénytelen megalkudni ezzel a lehetetlen helyzettel.
Ez még nem elég, hogy az árban érzi a hátrányos helyzetet, ehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy a tej árát 2-3 hónapos késéssel kapja meg, mintha legalábbis a földi javakban dúskálna a tejtermelõ gazda. Hisz a mezõgazdasági tájékoztatón a miniszter úr és az ellenzéki pártok, a kormánypártok delegáltjai, valamint a Tej Terméktanács küldöttei, a kereskedõk, a továbbfeldolgozók egyetértésben elfogadtuk azt a javaslatot, hogy '97 szeptemberétõl beindul az iskolatej-akció, ami annyit jelentett volna - és amirõl természetesen nem szabad lemondani most sem -, hogy az általános iskolásoktól kezdve középiskolákkal bezárólag, vagy ha igény van rá, felsõbb iskolákban is lehetõvé válna az, ami ezen az értekezleten elhangzott, hogy 3 deci tej és egy kifli naponként a fiatal szervezetet megilleti, és azt megkapja. Ezt ott mindenki, minden képviselõ megszavazta és jóváhagyta, maga a minisztérium is rábólintotta az igent.
Azonban ha ilyen akadályok és feltételek vannak a tejtermelõ gazdáknál - hisz ide merem vonni a nagyobb gazdaságokat is, ahol nagyobb létszámú tehénállomány áll rendelkezésre -, akkor mindenképpen fontosnak tartom ezt a hiányzó óriási tejmennyiséget valahogy bepótolni. A támogatási rendszerrel kellene az árakra nagyobb finanszírozást fordítani, hogy e kiváló minõségû élelmiszerünk a termelõi szinten támogatásban részesüljön, minél nagyobb arányban és támogatásként.
Ezen értekezleten jóváhagyott és elfogadott lett, hogy a tejet úgy kell reklámozni, hogy a tej élet, erõ, egészség. Ez így igaz. A televízió, a rádió, újságok valóban meg is kezdték az elmúlt év utolsó hónapjaiban a tej reklámozását. Azonban pár hónap leforgása alatt ez a reklám újra eltûnt. Mi ennek az oka? Hogy tud ezen sürgõsen a minisztérium vagy a kormány azonnal hatékonyan változtatni? Mindenképpen meg kell jegyezzem, mélyen tisztelt államtitkár úr és Országgyûlés, hogy az az egytehenes gazda, aki szinte távol a világ zajától egyetlenegy forrásként jelzi azt, hogy õ valamit ad, még mindig jobb minõségû tejet tud a piacra biztosítani, mint az üzletekben kapható 1,8 vagy még kevesebb zsírtartalmú tej. Nem lehet lekezelni e rendkívül fontos terméket és a magyar kisparaszt egyetlenegy erõforrását, vagyis forgótõkéjét!
Köszönöm szépen.