DR. MAGYAR BÁLINT mûvelõdési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársam! Tisztelt Ház! Valóban, az elmúlt évek jelentõs bõvülését jelentették a felsõoktatásban tanulók számának és az adott népességen belüli arányának.
A 80-as évek végén az európai lista végén kullogott Magyarország, 10-12 százaléka volt az adott korosztálynak felsõoktatási intézményben, 77 ezer nappali tagozatos, államilag finanszírozott helyen tanuló diák volt a magyar felsõoktatási intézményekben. Az 1997-98-as tanévben ez a szám már 160 ezer, 1998-99-es tanévben a 42 ezres felvételi keretszámot tekintve 166 ezer; most már több mint 25 százaléka lesz az adott korosztálynak felsõoktatási intézményekben, és a 42 ezres keretszámot tartva ez el fogja érni a 30 százalékot, az egyharmados arányt. Ezzel az elmúlt nyolc-kilenc év folyamán gyakorlatilag Magyarországot bevittük az európai államok középmezõnyébe. Ez egy hihetetlen nagy esélyegyenlõség-növelõ eszköz volt. Ráadásul ez úgy valósult meg egy 1997. október-novemberi felmérés szerint, hogy az elsõsök és a végzõsök között az elsõgenerációs értelmiségi gyerekek aránya változatlan maradt: 40-42 százalék.
Ami a határon túli oktatás kérdését illeti:
Megpróbáltuk megváltoztatni azt a rendszert, hogy a határon túlról érkezõk - egyébként a kinti szakmai szervezetek kérésének megfelelõen - teljes képzésben részesüljenek, és ezt a teljes képzést csökkentettük. Részképzés az, amit a számukra nyújtunk, hiszen így a magyar adófizetõk pénzén az eddigi gyakorlattal gyakorlatilag az agyelszívás technikájában és programjában vettünk részt: a Magyarországon teljes képzésben tanulóknak egy jelentõs része itt maradt.
Utána fogok nézni ennek az ösztöndíjbeli aránytalanságnak. Egyébként a kazah tanulók száma valószínûleg a négyet-ötöt érheti el - most fejbõl mondom, mert nem ismerem a pontos számokat -, ugyanakkor több mint 1500 határon túli magyar diák tanul itt. Szeretnénk javasolni és szeretnénk emelni ezeknek a diákoknak a pénzügyi lehetõségét; valószínûleg pénzügyi korlátozás okozza ezt, miközben a másik megállapodást az államközi szerzõdések szabályozzák. (Taps a kormánypárti padsorokból.)