DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársam! Úgy vélem, hogy az elmúlt négy évben - fõképp pedig az elmúlt napokban, hetekben - rendkívül sok szó esett a közbiztonságról. Nem oly régen volt, amikor a parlament egy egész napot szánt erre a témakörre. Ebbõl a szempontból tehát azt gondolom, hogy most itt, az utolsó percekben indokolatlan felszólalni a képviselõ úrnak a közbiztonságról.
Néhány felvetésére azonban kitérnék; ilyen például, hogy ön nem látja a jövõt biztosítottnak. Megmondom õszintén, hogy rengeteg, nagyon sok rendõrkapitányságon jártam, és azt tapasztaltam - és ez tény -, hogy a rendõri állomány nagyon fiatal: 28-30 év az átlagéletkor nem egy városi, illetve megyei rendõrkapitányság tekintetében is. Azt hiszem, hogy ha emiatt most a jelent kritizálhatjuk is - mert valóban hiányzik az úgynevezett derékhad, hiányzik az a 40 év körüli korosztály a rendõrségnél, legalábbis nem kellõ mértékben van jelen -, a jövõt tekintve, azt hiszem, pontosan ez az alacsony átlagéletkor lehet biztató. Biztató, hogy a mostani 25-30-32 éves rendõrök a pályán maradva, valóban megfelelõ szaktudással és tapasztalattal felvértezve elõsegíthetik a biztonságérzetünk javítását, a hatékonyabb bûnüldözést.
Talán stílszerûbb lett volna, persze, ha Homoki képviselõ úr szólal fel itt napirend után, s akkor mondhattam volna azt, hogy minden dialógus elõbb-utóbb megszakad, és a mi régóta tartó dialógusunknak is ez a sorsa; de így a képviselõ úrnak vagyok kénytelen ajánlani, illetve kérni azt öntõl, hogy az elkövetkezendõ ciklusban is ellenzéki padsorból gyakoroljanak kontrollt a kormányzat munkája felett, mert véleményem szerint a kontroll a demokrácia lényege, ami nagyon fontos. Az lenne a kérésem, hogy ezt a kontrollt azonban egy kicsit halkabban tegyék, és a realitásoktól ne szakadjanak el, hanem valóban a realitások talajáról gyakorolják ezt az ellenõrzõ funkciójukat.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)