LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Veszélyes dolgok tanúi vagyunk. Vádak, rágalmak, sanda csúsztatások, furcsa összjáték és időzítés. Két út áll ilyenkor előttünk. Az egyik út: eljátszogathatunk így egymással négy évig. Lehet, hogy éppen ez a cél. Vádak és viszontvádak röpködhetnek itt a parlamentben. Csakhogy ez méltatlan dolog.

A másik út szokatlanabb. A másik út azt a felismerést tartalmazza, hogy a demokrácia méltósága teljes tisztánlátást követel. Jár ez a nemzetnek, jár a Magyar Országgyűlésnek, és jár a sekélyes politikai célból megtámadottnak és megvádoltnak is. Hiszen a mégoly ügyesen megrendezett kis tűzijátékok is csak a sötétben látványosak; a teljes napvilágot nem tűrik. (Az SZDSZ frakciója megérkezik az ülésre.)

Ezért azt javaslom, válasszuk ezt a második utat. Tudomásom van arról, hogy Medgyessy Péter, Magyarország miniszterelnöke, az egyedüli törvényes lehetőséget felhasználva, a belügyminiszterhez fordult: oldja fel a titoktartás törvényes kötelezettsége alól. Ez persze lehet, hogy furcsa azoknak, akik nem tudni, milyen üzleti célból tízmilliós hallgatási díjakat fizetnek a távozó munkatársaknak. De azt hiszem, mégis ez a jó út, hiszen ha a tények beszélnek, a rágalmak elhallgatnak.

Így lesz méltó, így lesz demokratikus, így lesz bátor és tisztességes. (Arnóth Sándor: Bravó!)

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)