PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Pap János fölvetésére, illetve a Karakas Jánossal való vitájához szeretnék röviden hozzászólni.

Valójában a földtörvény-módosításnak az volt a célja a száznapos program végrehajtása keretében, hogy egyrészt az alkotmánysértő és diszkriminatív elemeket kiemeljük belőle, másrészt pedig a földből élő, a földet használó gazdálkodókat segítsük. Nos, úgy tűnik, hogy ezt nem hasonlóan értelmezzük, ami nem baj, de nem biztos, hogy jó.

Ugyanakkor a törvénymódosítás a túlzott birtokkoncentrációt is próbálja kordában tartani, és én úgy értelmezem - idéznék a törvényből -, hogy ezt helyesen teszi. Így szól a törvény: "A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója - a polgári törvénykönyvre hivatkozik - tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföldterületének egynegyedét vagy az 1000 hektárt." Tehát tulajdonképpen én úgy értelmezem, hogy ez a birtokkoncentrációt kordában tartja.

A másik kérdés: itt többen hivatkoznak arra, hogy külföldi, belföldi. Világos és egyértelmű, hogy a föld használóját mindenképpen előnybe kívánja helyezni, hiszen gondoljunk bele, hogy egy beruházás, egy fejlesztés elképzelhetetlen, ha a földhasználat nem kiszámítható. A világon egyébként ez mindenhol így van.

Ami viszont a politikai felhangokat illeti, azok olyanok, amilyenek, de meggyőződésem, hogy ez a földtörvény-módosítás szolgálja a versenyképes mezőgazdasági üzemek kialakulását és fejlődését, hiszen az Európai Unióban nem ilyen kategóriában gondolkodnak, hogy családi meg nem családi, meg ilyen meg olyan, hanem versenyképes mezőgazdasági üzem, amely más elbírálás alá esik, mint például a szociális típusú mezőgazdálkodás. (Taps az MSZP soraiban.)