SZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Hála az ön kérdésének, az egyik napilap részletes cikkének, Kolber István képviselő úr tájékoztatásának meg azoknak a konzultációknak, amelyeket ennek folyományaként folytattam, elég jól sikerült megismernem a balatonfenyvesi kisvasút problémáját. Amit ezeknek a konzultációknak a nyomán megtudtam, az tulajdonképpen egy általános tünetet mutat be.

Nagyon helyes, aranyos, turisztikai szempontból lényeges kisvasutak léteznek Magyarországon; csak az a baj velük, hogy nagyon kicsiny a kihasználtságuk, hiszen a rendelkezésemre álló adatok szerint például az ön által említett szakaszokon napi tíz-tizenkét utas közlekedik. Aminek persze megvan a magyarázata, hiszen - a Magyar Nemzet cikkéből idézve - legutóbb már csak egy gyermeket szállított a vonat; munkalehetőség nagyon kevés van, az állami gazdaság valamikor 2600 embert foglalkoztatott, ma a dolgozók száma alig haladja meg a százat. Ebből az következik, hogy ezek a kisvasutak rendkívül veszteségesek, a veszteségből meg az következik, hogy nincs pénz a pálya felújítására, s mivel erre nincs pénz, maga a pálya rendkívül balesetveszélyessé válik - és itt vagyunk azzal a problematikával, amit valahogy meg kellene oldanunk.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ennek a problémának a megoldására a saját lehetősége keretein belül kész. Ezt bizonyítja, hogy ebben az évben 50 millió forintot fordítottunk, fordított a MÁV a Balatonfenyves-Pálmajor vonalszakasz átépítésére, ahol tehát nem végjátékról, hanem közjátékról van szó, mert természetesen a pályafenntartás munkálatainak idején a vasút sajnálatos módon nem közlekedhet, de csak azért, hogy jövőre annál biztonságosabb körülmények között közlekedhessen.

A továbbiakat majd a következő egy percben mondom el. Köszönöm szépen.

 

(12.40)