SZALAY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Az ön megoldási javaslata merőben elvi megoldási lehetőség. Amikor mi május 27-én bementünk a GKM-be - akkor még GM-be -, hogy az elődtől átvegyük a minisztériumot, Matolcsy miniszter úr azt mondta nekünk, hogy nézzétek, a tárca éves 128 milliárdos büdzséjéből jelenleg 15 milliárd maradt. Másnap megtudtam, hogy az eléje tett papíron 9,5 volt, ezt kerekítette fel 15 milliárdra a miniszter úr.

Mindegy, hogy 9 vagy 15; az minimum elmondható, hogy nagyon nem időarányosan költekeztek az elődeink. Ezt minden tárca elmondhatja a maga esetében; és akkor képzelje hozzá, képviselő úr, hogy hova mentünk volna kérni pluszforrásokat, ami egyébként, úgy hozzáteszem, nem úgy szokott lenni a pályázatoknál (Közbeszólások az MDF soraiból.), hogy allokálunk egy bizonyos összeget, elköltjük, és akkor azt mondjuk, hogy év közben még tovább kiegészítjük, amikor nincs lehetőség a kiegészítésre. (Az elnök jelzi az idő leteltét.)

A Széchenyi-tervet egyébként folytatjuk (Font Sándor: Nemzeti fejlesztési tervként!) a lehetőségeink szűkebbre szabott határai között. Ezt ön is tudja, és jövőre is folytatjuk (Az elnök jelzi az idő leteltét.), és 2004-től a nemzeti fejlesztési tervbe fog belesimulni a Széchenyi-terv.