DR. NAGY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány felelőssége, hogy az ország lehetőségeit és megoldandó problémáit felismerve döntéseket hozzon jelentősebb fejlesztésekről, beruházásokról. Még inkább felelőssége, hogy szüntelenül bővítse azokat a feltételeket, amelyek között az emberek és közösségeik maguk határoznak fejlesztésekről, maguk csinálnak meg egyre több dolgot szűkebb-tágabb környezetük és természetesen az ország javára is.

Mindkét szempontból jelentős döntéseket hozott a kormány legutóbbi ülésein. Egyebek mellett, csak példaként említem, döntött a Vásárhelyi-terv megvalósításáról, amely nem egyszerűen egy nélkülözhetetlen lépés a Tisza vízszabályozását illetően, de az elmúlt évtizedek legjelentősebb Kelet-Magyarországot érintő térségfejlesztési döntésének is tekinthető.

Rendeletet alkotott a leghátrányosabb hét megye kiemelt támogatásának módjáról is, amelynek értelmében nyolc minisztérium hét megyével kötött megállapodása keretében három év alatt 24,6 milliárd forintot biztosít Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számára, amely megyékben 3 millió 274 ezer ember él.

A megelőző kormányüléseken született döntés a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásáról, ez 7,7 milliárd forint; a település- és térségi felzárkóztatást szolgáló előirányzatról, ez 12 milliárd forint; miniszteri rendelet kerül kiadásra a kistérségi támogatási alapról, ez 2 milliárd forint; továbbá a vállalkozási övezetek támogatásáról, ez további egymilliárd forint. Mindez, kiegészülve, a PHARE-program 12,7 milliárd forintjával, a területi kiegyenlítést szolgáló, valamint a céljellegű decentralizált előirányzat megyéknek átadott összesen mintegy 17 milliárd forintjával, ez évi felhasználásra több mint 64 milliárd, a további kötelezettségvállalással együtt mintegy 93 milliárd forintot biztosítanak területfejlesztési célokra.

A kormány minden korábbinál nagyobb figyelmet fordít a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatására, és megtette az első lépéseket a központi források régiók számára történő decentralizálása érdekében is.

Fontos új szabály, hogy a területfejlesztési célt szolgáló források esetében a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérségben plusz 20 százalék, a további 52 hátrányos helyzetű kistérségben plusz 10 százalék többlet állami támogatás adható, ami az egyik legalapvetőbb problémát orvosolja, ugyanis ennyivel csökkenhet a szükséges saját erő, a saját forrás.

Végül rendeletet alkotott a kormány a források hatékony koordinálását szolgáló szabályokról is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindez együttesen szól a fejlődő térségekről és szól a hátrányos helyzetű vidéki térségekről is. A vidék szerepe, jelentősége Magyarországon sokkal nagyobb, mint számos európai országban. A települések több mint 90 százaléka falu, vidéken él a magyar népesség túlnyomó többsége, a vidéki, úgynevezett rurális térségek adják az ország területének kétharmadát, ami az európai uniós átlagnak három és félszerese. Ebből következően sikeres uniós csatlakozás és sikeres kormányzati politika csak akkor lehetséges, ha a vidék végre kedvezményezettje lesz a változásoknak és nem kárvallottja, ahogy sajnos összességében az elmúlt évtizedben történt.

Az előzőekben ismertetett források és az azok felhasználási szabályai, az egyes tárcák ezen túli fejlesztési elképzelései, továbbá a 2004 májusa után megnyíló uniós támogatások együttesen igen jelentős, ezer milliárdos nagyságrendű forrást jelentenek a következő három-négy évben, és megteremtik a valódi esélyét annak, hogy az ország egésze és benne a vidék felemelkedése is elindulhasson.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)