IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Honvédség légierejének fejlesztése céljából az előző kormány 2001 szeptemberében Gripen típusú harcászati repülőgépek bérletéről döntött. 2001. november 23-án került sor a 14 darab JAS-39 Gripen típusú, többfunkciós harcászati repülőgép bérletére vonatkozó kormányközi egyetértési nyilatkozat aláírására, amely nyilatkozat felvázolja a felek közötti, a Gripen típusú harcászati repülőgép hadrendbe állítására vonatkozó együttműködés kereteit. A repülőgépek bérletét a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény alapján az Országgyűlés a harcászati repülő erők fejlesztéséről szóló 102/2001. számú országgyűlési határozatban hagyta jóvá.
A nyilatkozat alapján 2001. december 20-án került aláírásra a svéd védelmi beszerzési hivatal és a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumának beszerzési és biztonsági beruházási hivatala között a JAS-39 Gripen típusú repülőgépek és a támogatórendszerek bérletéről, valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáról szóló megállapodás, amely egy általános kereskedelmi szerződés. Ebben a felek többek között meghatározták a bérlet tárgyául szolgáló haditechnikai eszközöket, szolgáltatásokat, például a repülőgépek, a kiképző program, az integrált logisztikai támogatás, valamint a bérlet egyéb általános feltételeit.
A fent említett országgyűlési határozat előírta, hogy a kormány a NATO követelményeit is kielégítő, többcélú harcászati repülőgépet béreljen, amely bérlet a magyar légierő fejlesztését célozza. Ennek alapján a kormány 2002 őszén megvizsgálta a Magyar Honvédség légierejének helyzetét, különös tekintettel a Magyar Köztársaság NATO-tagságából eredő kötelezettségeinek teljesítésére, és ezen belül a légierőre háruló feladatok végrehajtására, és a következőket állapította meg.
A NATO közös műveleteinek tervezésére és az abban történő részvételt biztosító képességek meghatározására elfogadott hadműveleti és felkészítési tárgyú dokumentumok, valamint a nemzeti légierő jelenlegi és jövőben várható hazai és nemzetközi feladatainak vizsgálata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az előző kabinet által kötött megállapodásban szereplő repülőgép konfigurációja nem teszi lehetővé az Országgyűlés által előírt célok és a NATO-követelmények teljesítését. Így például a repülőgép nem képes légi utántöltés végrehajtására. A légierő utóbbi tíz évben gyökeresen megváltozott hadműveleti alkalmazása miatt ma már egy felszállással, teljes fegyverzettel négy-öt órás, folyamatos levegőben tartózkodásra is alkalmas repülőgépekre van szükség. A nyolcvanas évek végétől a NATO-tagállamok már csak ilyen képességekkel rendelkező repülőgépeket állítottak rendszerbe. E képesség hiányában csak egyes feladatokba, jelentős korlátozásokkal tudnánk bekapcsolódni.
A repülőgépek nem képesek az éjszakai és nappali NATO-műveletekben alkalmazott nagy pontosságú, lézervezérelt fegyverek használatára. E képesség fejlesztése ma a szövetségi célkitűzések homlokterében áll. Ennek hiányában a bérleti megállapodás szerinti repülőgépekkel a magyar légierő földi célok elleni képessége gyakorlatilag nem változik, együttműködése a többi tagország repülőgépeivel az ilyen feladatoknál továbbra is lehetetlen maradna. A repülőgép nem alkalmas a NATO-ban alkalmazott harcászati adatátvitelre, nem rendelkezik a repülőgépek egymás közti és a földi bázissal történő titkos adatvonal kezelésének képességével, azaz nem képes a hadműveleti irányító és harcvezetési központok parancsainak, harctéri információinak vételére, illetve továbbítására a közös szövetségi műveletekben.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a 2001-ben aláírt bérleti megállapodás szerinti, korai gyártású Gripen-repülőgépek gyakorlatilag csak a jelenleg is meglévő, MiG-29-es típusú vadászrepülőgépeinkkel megegyező feladatok ellátására alkalmasak, így az országgyűlési határozat által célul kitűzött fejlesztés nem érhető el.
A fentiekre tekintettel, az előző kabinet által hozott döntés alapos és mindenre kiterjedő elemzését követően, három, kihatásait tekintve erősen eltérő lehetőség körvonalazódott. Az első ilyen lehetőség volt a bérleti megállapodás felmondása. A bérleti megállapodás felmondásának latolgatása közben világosan látható volt, hogy ez hátrányosan befolyásolná a Magyarország és az EU-tag Svédország közötti kapcsolatokat, továbbá beláthatatlan külpolitikai károkat okozna az országnak.
(19.00)
A felmondással az ellentételezési megállapodás megszüntetése iránt is intézkedni kellett volna, amely jelentős gazdasági előnyök elvesztésével járt volna együtt, továbbá a svéd fél várhatóan további vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényekkel léphetett volna fel.
A második lehetőség a bérleti megállapodás módosítás nélkül történő fenntartása 2014-ig. Ezen változat szerint nem módosítottuk volna a bérleti megállapodást, azaz a korábbi tartalommal és feltételekkel bérelnénk a repülőgépeket. A megoldási mód a repülőgép előzőekben említett hiányzó képességei miatt nem tette volna lehetővé az említett országgyűlési határozatban foglaltak teljesítését, így például a részvételt közös NATO-műveletekben.
A Honvédelmi Minisztériumban található tervezési dokumentumokból nem volt megállapítható, hogy milyen sorsot szántak a repülőgépeknek a bérleti időszak lejárta után, 2014-től. A 2001. évi bérleti megállapodás melléklete ugyanakkor tartalmaz néhány technikailag elvégezhető képességjavító átalakítást és kiegészítő eszközök bérletét, azok költségeinek megjelölésével, természetesen a publikált bérleti díjon felüli térítés ellenében. Az opciók megvalósításának ütemezését későbbi egyeztetések tárgyává tették. Egy opció a repülőgépek maradványértéken történő megvásárlását is előirányozta.
Azon felül, hogy a bérleti időszak során végrehajtásra tervezett átalakítások és a kiegészítő tartozékok járulékos bérlete 28 százalékkal megemeli a közvélemény számára publikált bérleti díjat, a repülőgépek mindezek után is csak nagyon korlátozottan alkalmasak szövetségesi együttműködésre. Egyebek között például továbbra sem lett volna lehetőség légi utántöltésre, és nem vált volna lehetségessé a NATO-ban alkalmazott harcászati adatátvitel sem. A repülőgépek bérleti időszakot követő megvásárlása esetén velük együtt természetesen a teljes földi támogatórendszert is meg kellene vásárolni. Egy ilyen elképzelt, de reális változatnak nem tekintett esetben a Gripen-program költsége 178 milliárd forint lett volna.
Amennyiben a repülőgépeket és a földi kiszolgáló eszközöket a bérleti időszak lejártával, 2014-ben visszaadtuk volna a svéd félnek, és újabb, immár a szükséges képességekkel rendelkező repülőgépek beszerzéséről vagy további bérletéről kellett volna gondoskodni, az ismételten jelentős, akár az előző bérleti időszakét meghaladó kiadásokkal járna együtt. Ha 2014-et követően a Gripentől eltérő típusú repülőgép kerül kiválasztásra, abban az esetben a Gripen repülőgépek bérleti időszaka alatt a létesítményi, karbantartási, kiképzési infrastruktúra, a légi és földi személyzet kiképzésére, továbbá a megvásárolt fegyverzet egy részére fordított kiadások feleslegesek, így veszteségnek minősülnének, mivel azokat a jövőben nem lehetne alkalmazni.
Éppen ezért vegyük sorra, mi is a harmadik lehetőség: a bérleti megállapodás módosítása. A harmadik változat a megállapodás oly módon történő módosítása volt, amely alapján már teljes egészében lehetségessé válik az országgyűlési határozatban és a NATO vonatkozó dokumentumaiban megfogalmazott célok teljesítése, valamint kedvező pénzügyi feltételek mellett biztosítja a modernizált, korszerű és NATO-műveleti együttműködésre alkalmas repülőgépek hosszú távú alkalmazásának lehetőségét.
A módosítás egyik alapvető célja, hogy a program éves kiadásai ne akadályozzák a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló 61/2000. országgyűlési határozatban foglalt célkitűzések elérését, és a későbbi években is vállalható terhet jelentsenek a honvédelmi tárca költségvetésében.
Az említett NATO-követelmények teljesítése céljából a bérlet tárgya az úgynevezett JAS-39 Gripen EBS HU típus jelzésű változatra módosul, amely a 2001. évi megállapodásban szereplő repülőgépet a NATO-követelmények szerint tervezett és épített, az utóbbi tíz év technológiai fejlesztéseit tartalmazó változatával cseréli fel. A repülőgép új képességei között szerepel a légi utántöltés, a precíziós, földi célok ellen bevethető fegyverzet alkalmazása, valamint a repülőgépek egymás közti és a földi-légi hadműveleti harcvezetési központokkal történő kapcsolattartás, adatcsere, a földi bázissal történő titkos adatvonal kezelése. Ezen képességek birtokában a repülőgép már megfelel a 2001 decemberében elfogadott országgyűlési határozat követelményeinek. Ennek alapján a repülőgép ésszerű rendszerben tarthatósági naptári ideje mintegy 30-35 év, beleértve a tízéves bérleti, majd az azt követő további használat idejét, amely hosszú távon megnyugtatóan megoldaná a magyar légierő helyzetét.
Az új repülőgépek élettartamát a gyártó cég 6 ezer repült órában határozta meg, a korábbi megállapodásban szereplő 4 ezer repült óra helyett. Ennek megfelelően a módosított bérleti megállapodás szerinti repülőgép hadrendbe állításával és rendszerben tartásával kapcsolatos, a teljes élettartamra vetített fajlagos költségek ilyen arányban alacsonyabbak lesznek.
A repülőgépek 2006 első negyedévétől kezdődően 2007 végéig érkeznek meg a kecskeméti repülőezredhez.
Az elmondottakból kitűnően a módosítás alapkoncepciója az, hogy a szükséges képességekkel rendelkező repülőgépeket a tízéves bérleti időszak után maradványértéken megvásároljuk, és ezt követően még 20-25 évig rendszerben tartsuk. A jelenlegi és a módosított program egyes elemeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy a NATO követelményeinek teljesen megfelelő, valóban többcélú repülőgép bérleti díja 15,2 százalékkal, nagyjából 16 milliárd forinttal növekszik a képességhiányos repülőgép díjához viszonyítva a bérleti megállapodás teljes költségén belül.
A bérleti megállapodás módosítása után a repülőgépek és a földi támogató rendszer bérleti időszakot követő megvásárlásával a program költsége - 2003. január 29-i magyar nemzeti banki középárfolyamon és 2001 első negyedévi gazdasági árszinten számítva - 210 milliárd forint, amelynek ellenértékeként 14 darab, összesen 35 évig rendszerben tartható vadászrepülőgép kerül a tulajdonunkba, a teljes földi támogatórendszerrel együtt. Tíz éven keresztül gyakorlatilag csak a repülőgépekhez szükséges üzemanyag biztosítása és az alacsonyabb szintű műszaki felülvizsgálatok elvégzése lesz a mi feladatunk a NATO-ban előírt hadrafoghatóság svéd fél által garantált biztosítása mellett.
A 2002-2006 közötti időszakban a bérletre évente jellemzően 9-10 milliárd forint fizetendő, míg 2006 és 2015 között átlagosan 17 milliárd forint körül lesz a honvédelmi tárca költségvetésének évenkénti terhelése.
Fontos különbség az is, hogy a módosított bérleti megállapodás alapján az ellentételezés számítási alapja mintegy 77 milliárd forinttal növekszik az eredeti bérleti megállapodáshoz képest.
Összességében egyértelműen kijelenthető, hogy a 2003 februárjában módosított bérleti megállapodás NATO-követelményeket is teljesítő repülőgépek bérlésével biztosítja a Magyar Honvédség légierejének fejlesztését, ezzel eleget tesz az említett országgyűlési határozatban foglalt követelményeknek. A módosított megállapodás alapján az ellentételezés összege is növekszik, ami kedvezően hat a magyar gazdaságra, és számos új munkahelyet is teremt.
A módosítás magyar félre nézve rendkívül kedvező voltát mutatja az is, hogy a svéd sajtó értékelése szerint a svéd kormány a magyar fél számára a korábbinál sokkal kedvezőbb feltételek mellett kötötte meg a bérleti és az ellentételezési megállapodást. Egyes svéd gazdasági elemzők szerint ezzel a módosított megállapodással Svédország gyakorlatilag szubvencionálja a magyar hadsereget.
A kormány a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 22. § (1) bekezdésében előírt feladatok végrehajtása érdekében javasolja az Országgyűlésnek, hogy értsen egyet a nyugati típusú, a NATO követelményeit is kielégítő, többcélú harcászati repülőgépeknek a bérleti időszakot követően maradványértéken történő megvásárlásával.
A kormány előterjesztésének ez a lényege; tisztelettel kérem a Házat, hogy szíveskedjen a kormány előterjesztését megvitatni, majd elfogadni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)